10 csodajel, avagy Billy Elliot mesebeli esetei a médiával

2018.06.29. 11:40

Drága Tatjána Néném!

Azt hinnénk, már mindenki ráunt a Billy körül nagy hálózati feszültséggel generált műbalhéra (én már nagyon!), de egy pár médiakábelvég még összevissza csapódik, és ontja magából a sistergő, csodaszép villámokat. Nézzük csak egész röviden azt a tíz csodálatos mondatot, amit négy hete ép ésszel még senki se hitt volna el!

1. N. Horváth Zsófiáról egyetlen 5.400 karakteres cikke miatt kisbolygót neveznek el, és nevét a brazil őserdők civilizációtól érintetlen bennszülöttjei morzsolgatják... Jó, ez csak vicc, de mit gondoljunk arról, ha egy (ismeretlen) nevű (ismeretlen) szerző ír egy véleménycikket, megnyálazza a borítékot s a bélyeget, és egyszerre hivatkozási pont lesz a világsajtóban – természetesen a bottal sem piszkálandó kategóriában. De lehet életmű és ismertség nélkül is ekkora karriert befutni?! (CSODA! VÉLETLEN!)

Forrás: Magyar Állami Operaház/Nagy Attila

2. „Az Opera egyre kevésbé tudja kezelni a Billy Elliot ügyét." Az RTL Klub tudósításában az Opera egyik sztrájkszervezésben levitézlett, MÁV-kasszából (jól) fizetett (külsős) szakszervezetise perdül kamera elé, és rúg az intézménybe ott, ahol éppen lehet. Ezúttal is mint az ügy igazi professzora indít méretes léggömböt a nézők felé. Kedves Balázs, bármit is jelentsen a kétségkívül magyar szavakból összeállított mondatod, nyilván telve jóindulattal, megszoktuk. Szép nyarat, további sok repülgetést Neked! Vagy a sors akarata lett volna, hogy épp az RTL stábjának útjába akadtál? (CSODA! VÉLETLEN!)

3. Érthetetlen az Opera érzékenykedése az üres nézőterek miatt, hisz úgyis az állam finanszírozza, és egyre többen bírálják a döntést. Az RTL Híradó narrációjában ez is elhangzik... Hihetetlen, hogy ilyen komoly és intellektuális televízió szerkesztője még sosem hallott arról, hogy léteznek ám bevételi tervek is! Az Opera például saját költségvetésének egyharmadát finanszírozza saját jegybevételéből, ha az a terv nem teljesül, nem tudunk épületrezsiket sem fizetni. Arról nem is szólva, hogy a profilunkba (statútumunkba) nem teljesen illő vállalkozási tevékenységet csak akkor végezhetünk, ha az minimum nullszaldójú, magyarán az alaptevékenységet és annak forrásait nem veszélyezteti. Hát nem fura, hogy egy számonkérőszék-jellegű tévé ilyenkor nem a közpénz eredményes felhasználását követeli, hanem indirekte az üres házak előtti játszást? (CSODA! VÉLETLEN!)

Forrás: Magyar Állami Operaház/Nagy Attila

4. Nick Thorpe, a BBC veterán budapesti tudósítója irgalmatlan hosszú kérdéssorokkal bombáz (mindig kap is konyhakész válaszokat), de mire a második sorozat eljuthatna hozzá, az angol közszolgálati weboldal címlapján olyan írást jelentet meg, amelyben – több korrekt sor mellett – ez a mondat is áll: „Másnap ugyanazon orgánumban (Ókovács) replikázott. Ha a homoszexualitás gond lenne, akkor Beethoven, Csajkovszkij, Mozart és Strauss darabjait aligha játszhatná bárki." Ez, persze, nettó hülyeség, a levelemben nem ezt írtam, hanem hogy az átöltözés vagy a nadrágszerep, a kontratenor-éneklés az operaműfaj múltjából érkezik. Az érintett szerzők közül három egészen biztosan nem is volt meleg, ráadásul mind a négyen csodálatos műveket alkottak, és sosem a homoszexualitásról. De akkor mi végre a tőlem való fals idézet? (CSODA! VÉLETLEN!)

5. „Rendkívül rossz emlékeket felidéző súlyos hibának nevezte napirend utáni parlamenti felszólalásában Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció képviselője azt, hogy 'betiltották' a Magyar Állami Operaház egyik előadását." Zsolt, mi régen beszélő viszonyban voltunk, sőt, voltál oly jó szegény néhai Seszták Ágit is hazavinni a kocsiddal minden (régi) Hír TV-s hajbakapásotok után... Mondd, ugye, legközelebb a parlamenti jegyzőkönyv kedvéért legalább újra jelentkezel, és kijavítod: „senki sem tiltott le semmit, és míg a felszólalásom fogalmaztam, addig is épp játszották a Billyt az Erkelben. Viszont ekkor sem néztem meg..." Nyilván így lesz. Hisz hogy is lehetne következmények nélkül ekkorát... lódítani? (CSODA! VÉLETLEN!)

Forrás: Magyar Állami Operaház/Csibi Szilvia

6. „Homoszexuális propaganda miatt vette le a Magyar Állami Operaház a Billy Elliot musicalt a programról – írja a Washington Post. Emlékeztetnek, hogy az Operaház igazgatója jobbnak tartotta igazodni a megfogalmazott elvárásokhoz", így a (mai) Hír TV kommentárja. De ugye az világos, hogy amíg ilyen mondatokat hazudik a híradójuk, addig nekem a valahai munkahelyemen semmi keresnivalóm sincs? Vagy lesz egyszer cáfolat a tök hamis hír mögött? S ha igen, eddig miért nem volt? (CSODA! VÉLETLEN!)

7. Az egyik izraeli tévé is bejelentkezett. Sajnos, azt a választ kapták, amit egy francia újságíró hölgy is: amint kicsit megismernek minket, időt szánnak ránk, tudósítanak az Opera 134 éves múltjáról, premierjeiről, vagy legalább arról, hogy a világ egyik legnagyobb kulturális intézménye a mienk, 2016-ban és 2017-ben a londoni Bachtrack összesítése alapján a világ legtöbbet és legszélesebb palettán működő operaháza voltunk, jöhet majd a műbalhés interjú is. Valahogy nem szeretem, ha csak céltáblának kellünk. Többet nem hallottam felőlük. A The Independent, a The Guardian, a The Washington Post, a The New York Times, a BBC, a The Irish Times, a CNN, El Confidential, ABC, Le Monde... végtelen a sor. Ki volt itt ezek közül négy hete Pesten, amikor Bartók korszakos Kékszakállújának épp a centenáriumát ünnepeltük? És amikor Shakespeare-fesztivált tartottunk? Vagy mikor zsinórban játszottuk Richard Strauss hat, kutyanehéz operáját? Ja, senki? Végül is őrkutya volna a média vagy keselyű? Csak azért akarnak megszólaltatni, hogy a téma körbejárásának hamis látszatát kelthessék, és jöhessen a szokásos stempli? Ilyen cinikusak volnának? (CSODA! VÉLETLEN!)

Forrás: Magyar Állami Operaház/Nagy Attila

8. „Az Egyesült Államokig jutott a budapesti Billy Eliott-előadás ügye. A nemzetközi sajtóban nagy port vert fel, hogy az Operaház 15 előadást törölt műsoráról" – harsogja az RTL II Híradója, és ez azért vicces, mert pont miatta és még néhány, a láncra felfűzött orgánum miatt kell az egész világ előtt bokszzsáknak látszanunk – magyarán, aki jelzi, hogy jöttek és írtak, az szólt nekik, hogy jöjjenek, írjanak. Micsoda kompakt kis recept ez! És olyan vidám, készséges és árnyalatlan ez a hang... (CSODA! VÉLETLEN!)

9. „Érvelésének némileg ellentmond, hogy a még megtartott előadások telt házzal mennek" – írja a 168 óra. Nem tudom, a szerző észrevette-e, hogy valamennyi előadás karzati szektorai üresek: sajnos az idei Billykre nem kellett megnyitnunk azokat. Ennyit a „telt házról", amelyben ugyan ott figyel 800, azaz nyolcszáz darab értékesítetlen hely, a prejudikáción átesett újságírónak mégsem tűnik fel... (CSODA! VÉLETLEN!)

10. „... amíg le lehet venni műsorról olyan, egyébként sikeres színdarabot..." – ezt meg a Magyar Narancs írja. És a cikkből teljesen világos, hogy ez a kolléga sem nézte meg azt, amihez hozzászól, ha tette volna, de legalább próbálta volna, látta volna a honlapon, hogy ezerrel adjuk. (Ahhoz persze végképp operára-balettre kell járni, hogy az ember igazán értékelni tudja a gyérítés utáni 29-es előadásszámát a mostani sorozatnak: egy-egy operaszéria az 1.800-as nézőtéren 5-6 alkalmat jelent... De a Narancs nem a hoch értelmiség lapja? Ott ezt hogy nem értik?) És hogy lett ilyen általános gyakorlattá, hogy amiről véleményt nyilvánítunk, azt biztos nem nézzük meg? Hát nem fura? (VÉLETLEN! CSODA!)

Forrás: Magyar Állami Operaház/Pályi Zsófia

Drága Néném!

Nagyon nehéz ám a szándékkal eltérített valóságú média ellen. Amelyik azért is azt mondja: levették, miközben a darab megy, vagy amelyik direkte arról ír, hogy bezzeg telt házzal fut, miközben féllel. Egyébként meg sebaj, ezt az elmaradt 15 alkalmat majd az utolsó, a 2019 nyári sorozat keretében, nyugodtabb körülmények között pótoljuk. A Billy Elliot nem melegpropaganda, viszont a szabados szleng miatt kezdettől korhatáros előadás, a történet szép, a dalok hatásosak, a tánc fergeteges, a színészek jók, a gyerekek fantasztikusak – megérdemlik, hogy folytassuk. Én pedig nem magyarázkodom, hanem magyarázom, mert valakik szánt szándékkal nem akarják érteni. A mi kis Elliotunkat most már mindenki rúgja. Innen azért kap (miért megy?), onnan amazért (miért nem megy?). Eközben táncol, énekel, játszik rendületlenül az Erkelben – és az igaztalan támadások nem szoktak rosszat tenni a magabiztosak elszánt hangulatának. Mától még 12 előadás! Hajrá, Billy!
„Zsdú átvétá, kák szálávej létá!"
Szilveszter