Filmezik, helyet cserél kolléganőjével, ismét befut

Kiss Manyit filmes felkérések segítik kijutni a színpadi zsákutcákból.

Bán Frigyes filmrendező 1951-ben gondol egy merészet, és Kiss Manyira bízza Urbán Ernő Tűzkeresztség című darabjából készülő filmjének egyik szerepét. A negyvenéves színésznő töpörödött, öreg parasztasszonyt alakít, minden rezdülésében hiteleset. Így 1955-ben Fábri Zoltán Kiss Manyit kéri fel a Körhinta című film fekete fejkendős Patakinéjának szerepére.

A villámló tekintet és az asszony, aki mindenbe beletörődik - Barsy Béla és Kiss Manyi a Körhinta című filmbenForrás: MaNDA

Kiss Manyi igazi színházi áttörése már csak két évet várat magára. Amikor a Horvai István igazgatta Madách Színházat összevonják a Madách téri Kamaraszínházzal, a direktor Kiss Manyit kéri fel: vegye át Sennyei Verától a Madách Színházban a Három nővérben Olga szerepét. Sennyei Vera ugyanis, aki egyébként kiváló drámai színésznő, a próbák alatt összekülönbözik a színház vezetőségével, akik menesztik.

Él a lehetőséggel: színpadon is újra bizonyítja drámai erejét. Leszerződtetik a Madách Színházhoz, s még abban az évben Jászai-díjat kap. (A sors igazságtalansága: Sennyei Verát nem hívták többé prózai színházhoz, később csak kabaréfeladatokkal biztosíthatta egzisztenciáját.)

Kiss Manyi hivatása kapcsán egyszer kifejtette: Szégyellem elmondani, de én soha szereppel nem kínlódtam. Nem vagyok biztos benne, illik-e megvallani ezt, de hát igazán nem szoktam gyötrődni. Én megkapom a szerepet, a darabot, és – nem is tudom, hogyan, de máris érzem, mint kell viselkednem, hogy kell a kort, a stílust kifejeznem. Csak úgy jön nekem az egész, aztán próbálunk, elérkezik a premier, és én örülök, hogy sikerült. Sokszor csodálkozom a kollégáimon, akik a bemutató előtt egész könyvtárakat átrágcsálnak. Én soha még egy sort sem olvastam a szerepeimhez. Minek? Vagy beletalálok, vagy úgyis hiába.Hajdani kollégái gyakran említik Kiss Manyiról szólva: dermesztő volt, hogy már az olvasópróbán kész figurával állt elő. A próbákon főként azon igyekezett, hogy az általa okozott dermedtség feloldódjon, örömmé váljon a közös játék.Nem volt türelmetlen a szerepük lényegéhez lassabban elérkező kollégákhoz. Ahogy a rendező instrukcióit sem vetette el, csak éppen makacsul a maga verzióját ismételve kérdezgette: Így gondolta?A rendezők többsége belátta a színésznő igazát, aki meg nem, az úgy járt.

Visszahúzódik, Kossuth-díjat kap, kiderül: mindent tud

Kiss Manyi a Csehov-darab után Gorkij Éjjeli menedékhelyének Nasztyájaként játszik drámai szerepet. Majd az 1956-os forradalom napjaiban visszahúzódott az otthonába.

Kiss Manyi 1959-benForrás: Fortepan/Kotnyek Antal

Nem akart a külvilág sorsfordító kérdésen töprengeni. Utóbb néhány hozzá közelállónak megvallotta: szégyelli magát, de akkor szinte mindenkit gyűlölt, aki felelős volt a helyzet kialakulásáért. Békét akart, és színpadon lenni.Évekkel később, már nyilvánosan, úgy beszélt az akkori helyzetről:Múltkor megkérdezte tőlem valaki, hogy miért váltam olyan passzívvá ezekben az időkben. Nem tudom - mondtam –, te milyen cselekvési lázba esnél, ha nem rémálmodban, hanem a valóságban eléd lépne egy rég eltemetettnek hitt hulla? Azt hiszem, fiam, téged azonnal el is földelhettek volna. Van, aki »csak« sokkot kap, de túléli. Velem azt hiszem, ez az utóbbi történt.
Kiss Manyi 1957 elején játssza el először Edit Frank szerepét a Goodrich-Hakett által színpadra átírt Anna Frank naplójában. Márciusban megkapja a Kossuth-díjat. Negyvenhét éves, tizenhárom év van hátra az életéből.1958-ban megkapja Bertolt Brecht Kurázsi mamájának címszerepét. Földes Anna a Nők Lapjában írt elemzést alakításáról: A dráma első részében, a háború elleni átka inkább egy lélekből kiszakadt sóhajtás, mint az évtizedes frontélettől szikárrá keseredett, kemény markotányosné megsebzett szívének sújtani is tudó villáma. Ám a krónika későbbi szakaszában, becsületes fiának holtteste mellett, a vérig sértett, sebzett néma lány etetésekor, mindenütt, ahol a megtört szívű anya jut előtérbe – megrázó. A drámazáró képben, amikor ló nélkül, segítő gyermek és társ nélkül egyedül magát fogja a megkopott markotányos kocsi elébe – szavak nélkül, tántorgó léptével, izmai megfeszítésével, megtört sugarú szemével érzékelteteti a gyermekeitől megfosztott anya tragédiáját, s a háború sújtotta emberiség egészének fájdalmát. A dráma befejezettségét s a tragikus embersors befejezetlenségét.Kiss Manyi akkoriban nyilatkozza egy interjúban: A legjobban azt szeretem, hogy a Madách Színház tagja lehetek. Micsoda kitűnő kollégáim vannak! Nekem az a legfontosabb: az együttes, nem pedig az, hogy én mit játszom a darabban.Olyan alakítások vártak még rá, mint Moliére Tudós nők című darabjának Belizája, Szép Ernő Vőlegényében az Anya, Gogol A revizor című művében Anna Antonovna, Brecht Koldusoperájának Peacocknéja, Schaffer Black Comedyjének Miss Furniválja, vagy éppen özv. Mák Lajosné Fejes Endre Vonó Ignácában.

Kiss Manyi az 1968-ban bemutatott Black Comedy kapcsán mondta el:Én úgy akartam megnevettetni a közönséget, hogy az egy kicsit fájjon, mert minden groteszkség mögött mélységek vannak. A közönség sírni is szeret, meg nevetni is. Még sosem fordult elő, hogy fordítva reagáltak arra, amit csinálok. Mert ez a lényeg: a közönséggel való összjáték.Kiss Manyi még 1959-ben játszotta el Sarlotta Ivanovnát a Cseresznyéskertben. Rajk Tamás, a korszak vezető kritikusa:

Aligha vonja kétségbe bárki: Kiss Manyi az élő magyar színművészek legnagyobbika. Kevesekről mondták és írták annyiszor - és annyi joggal - ezen a pályán, mint róla: megfejthetetlenül tökéletes, amit csinál. És határtalan, amit már megcsinált. Határtalan jellegben, típusban, korban. Szerepköre: szinte a színpadon ábrázolható, a lehetséges emberi magatartások összessége.  

Magánpokol

Kiss Manyi mindemellett élete utolsó szakaszában annyira volt boldog, mint egykor az Uferini Cirkusz sátorkupolája alatt. Privát dolgait illetően ugyanakkor távolságtartó volt, mely távolságtartást tréfálkozásaival igyekezett oldani. (Szívesen hívogatta ismerőseit éjszaka, elváltoztatott hangon, valami abszurd sztorival. Telefonos viccelődései, színházi ugratási közül sokat lejegyeztek, ám ezek elbeszélve, elolvasva esendően egyszerűek. Alighanem csak Kiss Manyi prezentációjában érződtek erős hatásúnak. Ugyanakkor utólag diagnosztizálva a helyzetet: egyértelmű tünetei voltak a színésznő elmagányosodásának.)

Kiss Manyi magánvilágának diszharmóniája részben saját civil karakteréből következett. Esetében a jó embereket jellemző adakozókedv évtizedeken át akadályát képezte a biztonságot is jelentő, saját egzisztencia megteremtésének. Ötvennyolc éves korág bérelt, illetve kölcsönlakásokban lakott. Amit megkeresett, annak jó része ajándékok, különféle anyagi támogatások formájában el is folyt.

Jellemző, hogy a Kossuth-díjáért kapott húszezer forintot kollégái társaságában mulatta el. Önmagával szemben viszont más alkalmakkor sokkal visszafogottabb volt: Néhány külföldi vakációja során gond nélkül lakott sátorban már Madách színházi fénykorában is. Velencébe látogatva például a mestre-i előváros kempingjében.Kiss Manyi még az Árnyas úti villában vette magához egyik testvére fiát. Évekig állta taníttatását, minden költségét. (Egykori kolléganője egy nyolcvanas évekbeli, Kiss Manyiról szóló portrékötetben tett anonim nyilatkozata szerint Kiss Manyinak még az első házassága idején volt egy műtétje, amelynek következtében saját gyermeke nem lehetett. Egyébként Tolnay Klári állt közel Kiss Manyihoz, legjobb barátnője pedig Komlós Juci volt, aki várandóssága idején sok időt töltött Kiss Manyinál.) A támogatott unokaöcsnek azonban még azelőtt haza kellett költöznie Zágonba, hogy a szovjetek einstandolták volna a villát. Nyúl úr szekálta ki.

Kiss Manyi civil életében – saját karaktere mellett - Nyúl úr jelenléte volt a másik tényező, amely lehetetlenné tette a harmóniát. Nyúl úr haknik szervezőjeként, sofőrként és gázsiügyi kijáróként kiválóan működött, de a színésznő bevételeinek kisajátításában sem volt kevésbé eltökélt.

Ráadásul idősebb korában is jóvágású férfi maradt, annak minden következményével együtt, mely következményeket Nyúl úr sosem igyekezett elhárítani. A legteljesebb diszkréció mellett csalta párját, miként Kiss Manyi is hasonlóképen viszonozta a dolgot. Ugyanakkor egy érzékenyebb karakter számára - mi lenne más egy művész - komoly terhet jelentenek a párkapcsolat „sallangjai”. Kiss Manyi idősödve pedig már kicsit sem kívánta az efféle kurflikat. Kiss Manyi kevés közeli barátjának egyike, Márkus László mondta egyszer, évekkel a színésznő halála után:Senkinek sem kívánnék olyan poklot a magánéletében, amely Manyikának jutott.

A színésznő túl a negyvenen már napra nap próbálta valamiképpen enyhíteni mindazt, amit egyre nehezebben viselt. A legegyszerűbb „terápiával”.   Ha dolgozott, sosem tette, sőt, keményen osztotta azt a kollégát, aki spiccesen lépett színpadra. Más helyzetben nem fékezte magát sem, s Kiss Manyiból az ital rendre a komikát hozta elő. Mondják: remek társaság volt, miközben pusztította magát. Családi, baráti visszaemlékezések szerint Kiss Manyi csak ötvenéves kora körül szánta rá magát egy kivizsgálásra. Ám félte, gyűlölte az orvosokat, a kivizsgálás végül félbe szakadt.

Ezek az istenverte hóhérok nem érnek egy hajítófát sem- magyarázta ismerőseinek, miért lépett le pár nap után a klinikáról. (A már említett, anonim kolléganő beszélt arról is: a félbeszakított kivizsgáláson felfedeztek egy elváltozást a színésznő gyomrában, amelyet akkor még valószínűleg sikerrel eltávolíthattak volna.)

Kiss Manyit a tehetsége átlendítette szinte bármin, ami akadályozta, hogy beteljesítse színészi hivatását. De már az sem tudta ott tartani az életben.
Kiss Manyinak 1971. március 15-én a Black Comedy esti előadásán már komoly fájdalmai vannak.

1971 BUDAPEST V. MTV stúdió, Rajz János, Makláry János, Benkő Gyula és Kiss Manyi színművészekForrás: Fortepan/RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ ÚJSÁG

Kéri a játszótársakat, vigyázzanak a pocakjára, s tenyerével gyakran simít végig a hasán. Szokatlanul közlékeny. Kérdezés nélkül magyarázza, hogy másnap befekszik egy kórházba, s azért csak most, talán kicsit megkésve, mert előtte még teljesíteni akarta legutóbbi premierdarabjának, Németh László Bodnárnéjának húsz, bérletes előadását. Magyarázza: most tíz napig semmi kötelezettsége a színház felé. Az előadást hibátlanul teljesíti, de a tapsrendnél már erősen kapaszkodik a kollégáiba.
Néhány nap múlva megoperálják.
Magához térve nem kérdez semmit az orvosoktól, csak figyeli az arcukat. Aztán közjegyzőt hívat. Végrendeletében a nemrég vásárolt másfél szobás Szépvölgyi úti lakást, s a keveset, amije még van, Nyúl úrra hagyja. Kiss Manyi 1971. március 29-én hal meg, három héttel a hatvanadik születésnapja után. Rokonságából lesznek, akik még évtizedek elteltével is odaadással ápolják az emlékét. Mások már a színésznő temetése után megtámadják a végrendeletét. A Legfelsőbb Bíróság ez ügyben hozott ítéletét akkoriban szokatlan módon az újságok is közzétették. Nyúl úrnak akkor már mindegy. Párja halála után megroppant, másfél évvel később meghalt ő is.

Kiss Manyi domborműves emléktáblája, Szépvölgyi út 4/aForrás: Wikimedia Commons

 

Források: 

Bános Tibor: Pályák és sorsok - Magányos tréfacsináló (Kiss Manyi), Kozmosz könyvek, Budapest, 1981.

Révy Eszter: Kiss Manyi, Múzsák Könyvkiadó, Budapest, 1988.

Thália legrakoncátlanabb tündére, szerkesztő: Szebeni Zsuzsa, Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiadványa (dátum nélkül)

Bános Tibor: Kiss Manyi, Athenaeum 2000 Kiadó, Budapest, [2004.]

Kiss Albert: Nagynéném, Kiss Manyi - a színésznő unokaöccsének visszaemlékezése a Színház című folyóiratba 

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet dokumentum- és adattára