Kémkedéssel gyanúsították Psota Irént

Slágermúzeum című tévéműsor, Psota Irén és Horváth Tivadar színművészek. 1963

Psota Irén csupán egy rövid párizsi látogatással próbálta enyhíteni a forrongó Budapest emlékét 1956-ban. Útja nem tartott sokáig, mégis elég volt ahhoz, hogy jó ideig kémnek gondolja az államvédelem. Meg is tették a szükséges(nek gondolt) lépéseket. 

Psota Irén az 1956-os felfordulásban Budapestről Sümegre szeretett volna eljutni egy libáért, aztán egy komoly kitérővel végül Párizsban kötött ki. Alig töltött ott egy hónapot, viszont ez a rövid idő is bőven elég volt ahhoz, hogy itthon kémkedéssel vádolják.

Psota Irén és Horváth Tivadar színművészek a Slágermúzeum című tévéműsorban 1963-ban Forrás: Fortepan/Hangosfilm

1956 novemberében Psota Irén megbeszélte édesanyjával, hogy elmegy Sümegre, ahol állítólag lehetett libát kapni. Psota Irén batyujába egy bársonyruhát és egy pár tűsarkút tett, így kéredzkedett fel egy teherautóra. Útjuk azonban – egy utitárs kérésére – elkerülte Sümeget, és végül Mosonmagyaróváron kötöttek ki. Ott egy akkor megismert házaspár arra biztatta Psotát, hogy menjen át velük Bécsbe. Ott

gyűjtőtáborba került, majd onnan Párizsba jutott.

Állítólag érdekelte a város. Mikor megérkezett, azonnal jelentkezett a magyar követségen, és jelezte, hogy nem disszidálni szeretne. Elmondta, hogy a magyarországi színházak amúgy is be vannak zárva a lövöldözések miatt, így ő maradna egy kicsit. Psota végül 1956 karácsonyán került vissza Budapestre. Liba nélkül. A pártból rövid időn belül kizárták, és amiről nem tudhatott, figyelni kezdték.

Psota Irén, a nagy magyar színésznő, aki eljegyezte magát a magánnyal

A kurtizán megformálása után Psota Irén második Madách színházi feladata Izabella királyné szerepe Lope de Vega A hős falu című darabjában. Alakítását bukásként éli meg, görcsökkel küzd. Még nem tudja, mert nem mondják neki: színpadon a királynőt nem a királynőt alakító színésznek kell eljátszania, hanem a környezetének.

Gyanús volt többek között az is, hogy túl hamar visszaérkezett, ezért az államvédelem úgy gondolta, kint kapcsolatba került a francia hírszerzéssel. Psota az ügynökaktákban való felbukkanásáról Koós Levente történész számolt be a Borsnak. A szakember egyébként a Kádár-rendszer állambiztonságának sporttal kapcsolatos történelmét kutatja jó ideje, így bukkant rá Psota Irén nevére is.

„Psota Irén színésznő, aki az elsők között disszidált az októberi események után – hazatért Párizsból... Feltehető, hogy Psota Irént a francia hírszerző szervek feladattal küldték haza” – olvasható az egyik megtalált jelentésben, amit a történelemtanár Koós Levente talált. „Nem sokkal hazatérése után Psotát kizárták a pártból, és a politikai rendőrség sem mondott le a megfigyeléséről. A Történeti Levéltár adatbázisa szerint

a nevét 41 darab aktában találhatjuk meg,

és nem kevesebb mint huszonkét ügynök jelentéseiben olvashatunk róla” – mondta a Koós a lapnak. Psota Irén egyébként hamar lekerült a lehetséges kémek listájáról, a színésznő kémügye váratlanul megszakadt a róla jelentő Meszlényi ügynök jelentéseiben.