Magyar zeneszerzőt ünnepeltek Moszkvában

2018.09.17. 17:11

Moszkvában, a Bolsoj Színház történelmi színpadán, magyar és orosz sztárelőadók részvételével nagy sikerű operettgálával emlékeztek Kálmán Imrére. A gálát Káel Csaba rendezte, a karmester Mihail Jurowski volt. Igazi világsztárok is szerepeltek, így Rost Andrea, Baráti Kristóf hegedűművész vagy Bayreuth legújabb sztárja, Andreas Schager.

Operettgálával emlékeztek a moszkvai Bolsoj Színház történelmi színpadán Kálmán Imrére. A szeptember 9-ei rendezvényen magyar és orosz sztárelőadók egyaránt részt vettek. Egyébként ez a gálakoncert nyitotta a moszkvai Nagyszínház őszi-téli szezonját, és az est szólistái között olyan világhírű előadók szerepeltek, mint Rost Andrea, Jelena Guszeva, Alekszej Nyekludov, Anatolij Fokanov, Andreas Schager és Baráti Kristóf hegedűművész. A művészeket

álló tapssal ünnepelte a közönség,

és az esten ott volt Kálmán Yvonne, a zeneszerző lánya, a „magyar operett nagykövete” is.

Rost Andrea a gálánForrás: Müpa

Az operettgálát megelőzően tárcaközi keretmegállapodást írt alá a 2020-ig tartó kulturális együttműködésről Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Olga Jarilova, az orosz kulturális tárca helyettes vezetője. A megállapodás kiterjed a kultúra és a tudomány számos területére, többek között a filmművészetre, a zene- és a táncművészet több válfajára, a régészetre, valamint a kiemeltként kezelt fesztiválokra való kölcsönös meghívások és a kulturális kincsek visszaszolgáltatásának lehetőségére. Kásler Miklós a magyar közmédiának elmondta, a megállapodás célja a kapcsolatok szélesítése, elsősorban a rendezvények, így a novemberben esedékes szentpétervári fesztivál és a Budapesti Tavaszi Fesztivál vonatkozásában, amelynek kiemelt vendége az orosz zene és az orosz balett lesz. „Mindkét kultúra sajátságosan egyedi, rendkívül mély, az emberi léleknek olyan rétegeit, tartalmát osztotta meg az emberiséggel, amit nagyon ritkán lehet fellelni más kultúrákban. A célunk az, hogy a kultúra kösse össze az embereket, a lelkeket, mozdítsa elő a gondolkodást a szép, a jó és az emberi felé” – mondta a miniszter.

Táncosok az operettgálánForrás: Müpa

Kálmán Imre diadalútja zeneszerzőként a Tatárjárás című operettel kezdődött: 1908-ban meghódította a budapesti Vígszínház, majd 1909-ben a bécsi Theater an der Wien közönségét. A zeneszerző könnyed, fülbemászó, magyar zenei hagyományokból táplálkozó operettzenéje a letűnt Osztrák–Magyar Monarchia emblematikus alkotása lett. Budapesten, Prágában, Bécsben a szellemi elit egy emberként ünnepelte őt az Obsitos, a Cirkuszhercegnő, de mindenekelőtt az igazi világhírt adó, 1915-ben bemutatott Csárdáskirálynő szerzőjeként, amely Szentpéterváron 1917-ben került először színpadra. Kálmáné csodálatos művészet volt, amely élni segítette az embereket akkor, amikor úgy tűnt, hogy lehetetlen élni. Kevés orvos segített annyit az emberiségnek a 20. században, mint Kálmán Imre zenéje – mondta az operettestet megelőzően Mihail Svidkoj, az Orosz Föderáció elnökének nemzetközi kulturális együttműködési különmegbízottja, aki magyarul mondott ezért köszönetet a komponistának.

A zenekar Kálmán Imre portréja alattForrás: Müpa

A moszkvai gálaest műsorán Kálmán életművének legismertebb slágerei szerepeltek, felidézve legnagyobb sikereit. Az esemény az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az orosz kulturális minisztérium, a Müpa, a moszkvai magyar nagykövetség, a moszkvai magyar kulturális intézet és a Roszkoncert rendezvényszervező iroda közös szervezésében valósult meg. A Káel Csaba által rendezett előadáson a Russzkaja Filarmonyiját, Moszkva szimfonikus zenekarát Mihail Jurovszkij vezényelte, aki a világ vezető zenekarainak, fesztiváljainak és operaházainak – többek között a Drezdai Semperoper, Lipcsei Opera, Berlini Deutsche Oper, Zürichi Opera és a Milánói Scala – rendszeres vendége.

további tartalmak a rovatból