Napjaink egyik legjelentősebb karmestere a Müpában

2018.10.01. 15:04

Napjaink egyik legjelentősebb karmesterte, Bertrand de Billy érkezik a Nemzeti Filharmonikusokhoz október 4-én a Müpába. 

Bertrand de Billy, napjaink egyik legjelentősebb karmestere vezényli a Nemzeti Filharmonikusokat október 4-én a Müpában. Az est során francia zeneszerzők egy-egy műve csendül fel. Elhangzik Faurétől a Cantique de Jean Racine és a Pavane, majd Henri Dutilleux ritkán játszott Csellóverseny-e is, ráadásul a világ legkeresettebb csellistájával, Várdai Istvánnal. A programot Ravel katartikus befejezéssel megkoronázott balettje zárja, a Daphnis és Chloé. Fauré (1845–1924) meglepően koraérett, briliáns zeneszerző volt. Tizenéves korának végére már kiforrott

teljesen egyéni, senkiével sem összetéveszthető a zenei stílusa. Ennek egyik bizonyítéka az 1865-ben komponált, alig valamivel több, mint ötperces Cantique de Jean Racine. Fauré a mű keletkezése idején a párizsi École Niedermeyerben Camille Saint-Saënsnál tanult zeneszerzést. A kompozíciót benevezte az intézmény zeneszerzői versenyére, és el is nyerte vele az első díjat. A siker további egyházi művek komponálására ösztönözte az akkor még mindössze húszesztendős zeneszerzőt, aki később a párizsi Madeleine templom orgonistája és zenei vezetője lett.

Gabriel FauréForrás: AFP

Az idős korában Ravelt is támogató zeneszerző másik gyöngyszeme a boldog békeidők eleganciájával elbűvölő Pavane, amely szintén különleges változatban, ezúttal láthatatlan kórussal kibővítve hangzik el. A pavane méltóságteljes 16. századi udvari tánc volt, amely vélhetően Itáliából került az ibériai félszigetre. A tömör, mindössze néhány perces darab eleganciája tökéletes példája annak, hogy a zeneszerző miként volt képes zenei ötleteit a legcsiszoltabb miniatűr formákba sűríteni. Az est másik nagy dobása a 20. század második felének egyik legjelentősebb zeneszerzője, Henri Dutilleux gordonkaversenye (Tout un monde Lointain), amelyet a nemzetközi zenei életben is kiemelkedő művészként számon tartott Várdai István tolmácsol. Várdai 2018 őszétől a bécsi Zeneakadémia (Universität für Musik und Darstellende Kunst) professzora, és a Nemzeti Filharmonikusok 2018-2019-es évadának rezidens művésze, azaz az évadban többször is fellép az együttessel.

Várdai István csellóművészForrás: MTI/Czimbal Gyula

 

Dutilleux csellóversenyét 1970-ben az Aix-en Provence-ban mutatták be Msztyiszlav Rosztropovics orosz gordonkaművésszel. A mű címe, a Tout un monde Lointain, Baudelaire A romlás virágai című kötetének Spleen és Ideál című ciklusában megjelent A haj című verséből származik. A romlás virágai-ból eredetileg egy balettet tervezett Roland Petit balettigazgató-koreográfus, aki így közvetve járult hozzá a Tout un monde Lointain keletkezéséhez. A zeneszerzőt ugyanis kevéssé győzte meg a balett terve, viszont fantáziáját megragadta az ötlet, hogy Baudelaire költeményeire komponáljon.

Bertrand de Billy főleg operákat vezényel, de koncerttermi művekben is jó szolgálatot tesz a kiváló dramaturgiai és drámai érzéke, főleg az olyan nagyszabású kompozíciókban, mint amilyen Ravel katartikus befejezésű balettje, a Daphnis és Chloé. Az ókori történetet felidéző balett cselekménye Leszbosz szigetén játszódik; főszereplői egy pásztor és egy pásztorlány. A fordulatos cselekményben szerelmi vetélkedés, érzéki csábítás, Chloé kalózok általi elrablása, isteni közbeavatkozás, madárcsicsergéssel köszöntött napfelkelte, Pán isten és Syrinx nimfa történetének felelevenítése is szerepel, és a happy enddel befejeződő történet féktelen táncjelenettel ér véget.

további tartalmak a rovatból