Visszakerült eredeti tulajdonosához az elpusztultnak hitt kincs, a Székely-krónika. A könyvritkaságot 1559-ben adták ki, és 70 évvel ezelőtt azt hitték, hogy megsemmisült. Ez idő alatt a budapesti Országos Széchényi Könyvtár páncélszekrényében őrizték. Most pedig visszakerül Erdélybe. 

Korábban megírtuk, hogy előkerült egy elpusztultnak hitt székely kincs, most pedig 70 év után visszakerülhet Erdélybe. A Székely-krónikát az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) őrzték, aztán sokáig elveszettnek hitték. Az 1559-ben kiadott könyvritkaságot kedden ünnepélyes körülmények között adta át Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója Vargha Mihálynak, a Székely Nemzeti Múzeum főigazgatójának. Tüske László, az OSZK főigazgatója az eseményen elmondta, hogy a könyvritkaság története jól mutatja az intézmény legfontosabb küldetését: az értékek felismerését, megmentését és megőrzését. Azt is hozzátette, hogy a hányattatott sorsú kötet súlyos károkat szenvedett annak idején, de Benke Éva odaadó, gondos restauráló munkájának köszönhetően helyreállított állapotban kerülhet vissza eredeti helyére, a Székely Nemzeti Múzeumba. 

A Székely-krónikát eddig az Országos Széchényi Könyvtár egyik páncélszekrényében őriztékForrás: Országos Széchényi Könyvtár

Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum főigazgatója elmondta, hogy olyan relikvia kerül vissza az intézménybe, ami  a közel 150 éves határon túli múzeum legrégebbi könyve lesz. Azt is elmondta, hogy a kötetet intézményük egyik zivataros periódusában, 1945-ben magas parancsra pakolták vonatra a legszebb műtárgyaikkal együtt, és így próbálták nyugatra szállítani. Zalaegerszegen vesztegelve bombatámadás következtében a szerelvény kigyulladt. A tűzben elpusztult csaknem 25 ezer oklevél és könyv, nagyméretű festményekkel és több száz grafikai művel együtt. Vargha Mihály azt is hozzátette, hogy nagy veszteség volt, de a múzeum túlélte. „A mai nap ünnep számunkra, visszatér egy elcsángált juhunk” – mondta a főigazgató, és köszönetet mondott mindazoknak, akik megmentették a kötetet. Farkas Gábor Farkas, az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tárának vezetője elmondta, hogy amikor Kis Böndi János vasutas a romok eltakarítása közben rábukkant a könyvre, és odaajándékozta az OSZK-nak, a régi nyomtatványok tárának akkori vezetője jól tudta, mekkora értékről van szó, ezért elrejtette, nehogy a történelmi körülmények miatt örökre megsemmisüljön. Hosszú ideig az OSZK egyik páncélszekrényében lapult a kötet, amelynek létezése a könyvtár munkatársai között szájról szájra hagyományozódott tovább. Az 1559-ben Krakkóban kiadott könyvritkaság tudományos értékei közül kiemelte, hogy az első magyar nyelvű krónikáról van szó, másrészt ez a könyv volt egykoron a Csereyné-kódex őrző kötete, évszázadokon keresztül megőrizve az első magyar nyelvű kéziratos énekeskönyvünket, verseskötetünket. „Valóságos kincs, ami visszakerülhet most a helyére” – mondta az OSZK munkatársa. Az ünnepélyes átadáson jelen volt a kötetet 1945-ben Zalaegerszegen megtaláló Kis Böndi János fia és lánya is.