Korszerű funkciók figyelembevételével újult meg a Budai Vigadó

Budapest, 2018. október 5. A Hagyományok Háza székhelye, a felújított Budai Vigadó 2018. október 5-én. MTI Fotó: Mónus Márton

7,5 milliárd forintból újították fel a több évtizedes intenzív használatban leromlott Budai Vigadót. Korábban teljesen kihasználatlan volt az óriási pinceszint és a hatalmas, de beépítetlen tetőtér. A felújítással ezek is új funkciót kaptak. A pénteki sajtóbejárás fotóival mutatjuk a megújult épületet.

Október 5-én, pénteken volt a megújult Budai Vigadó sajtóbejárása. Az eseményen Krucsainé Herter Anikó kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy a több mint 7,5 milliárd forintból megvalósult teljes körű felújítás és rekonstrukció célja az volt, hogy a műemléki szempontok figyelembevételével,

az eredeti állapot minél teljesebb visszaállítása mellett,

korszerű elhelyezést kapjon a Kárpát-medencei néphagyomány ápolására és továbbéltetésére létrehozott Hagyományok Háza, a Magyar Állami Népi Együttes, a Kárpát-medence népi tudását átfogó Lajtha László Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum, valamint a Népművészeti Módszertani Műhely is.

Krucsainé Herter Anikó azt is elmondta, hogy a Hagyományok Háza székhelyéül szolgáló Budai Vigadó állapota a több évtizedes intenzív használatban leromlott, gépészetileg is felújításra szorult. Az épületben emellett olyan nagyméretű, kihasználatlan terek is voltak, mint például a szigetelés nélküli pinceszint vagy a beépítetlen tetőtér.

Nagy Csaba, Ybl-díjas építész, a rekonstrukció vezetője pedig elmondta, hogy az 1898 és 1990 között közadakozásból emelt Budai Vigadó alapvetően egy „konzervatív”, neoreneszánsz palota, amelyet a szecessziós elemek, díszítések tesznek különlegessé a hasonló épületek között. Beszámolójából kiderült, hogy az eredeti állapothoz képest kevésbé hangsúlyozták azt a 19. század végi polgári miliőt, amelyben a Budai Vigadó született,

például a díszteremben nem állították vissza a falakat egykor díszítő aranyozást,

inkább a népművészettel összefüggésbe állítható motívumokat, díszítéseket emelték ki az eredeti koncepcióból.

Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója elmondta, hogy

több mint 1800 tonna sittet hordtak ki az épületből az utólagos szintbeépítések miatt,

amiket elbontva visszaállították a földszinti, most kiállítótérként hasznosított termek nyolcméteres belmagasságát. Helyreállították az előcsarnokot és a díszlépcsőházat a korábban egyszerűen bevakolt felülvilágítóval, tágas és világos tereket létrehozva. A pinceszinten jelentős munkák, például az alapmegerősítés és vízszigetelés után raktárhelyiségeket alakítottak ki. A könyvtár területe is négyszeresére nőtt a felújítással.

Nagy Csaba azt is elmondta, hogy az eredetivel megegyező, korai szecessziós csillárokkal megvilágított díszteremben összecsukható nézőteret építettek be, így az elsősorban táncelőadásoknak otthont adó tér visszanyerheti eredeti bálteremfunkcióját is. Egyébként a belső udvart új üvegszerkezettel fedték be, amely alkalmas kisebb koncertek, táncházak befogadására is. A többemeletnyi magas térben speciális hangelnyelő burkolatokat használtak.

A felújítás eredményeként a tetőtérben alakították ki a Magyar Állami Népi Együttest kiszolgáló próbatermeket, öltözőket és rekreációs tereket. A lefedett belső udvarban ültették el az élő kárpát-medencei népművészetet jelképező hagyományok fáját. A Hagyományok Háza a Budai Vigadó felújított tereiben vasárnapig táncelőadásokkal, gyermekprogramokkal és kiállításokkal is várja a nagyközönséget.