Hamarosan kiderül, hogy ki lesz az év legjobb első prózakötetes szerzője. Október 18-án a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár ünnepélyes megnyitóján negyedik alkalommal adják át a Margó-díjat a Várkert Bazárban.

Az október 18-21. között ismét megrendezik a Margót, a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál kapcsolódó programjaként, a Bookline, az Aegon és a Külgazdasági és Külügyminisztérium Publishing Hungary Programjának támogatásával. Negyven kiadó legfrissebb könyveit fogják bemutatni, valamint több mint száz program és kedvezményes könyvvásár várja az érdeklődőket. A fesztivál ünnepélyes megnyitóján, október 18-án negyedik alkalommal adják át a Margó-díjat a Várkert Bazárban. A kortárs irodalmat és az olvasást népszerűsítő díjra első prózakötetes szerzők pályázhattak. Az elismerés célja, hogy megmutassa a legerősebb pályakezdőket, a nyertes pénzdíjat, kereskedelmi- és médiatámogatást, valamint próbafordítást is kap. Az első Margó-díjat Totth Benedek nyerte a Holtverseny című regényével, másodjára Milbacher Róbert bizonyult a legjobbnak a Szűz Mária jegyesével, harmadjára pedig Szöllősi Mátyás kapta meg az elismerést Váltóáram című könyvéért. A szerzővel még a Margó-díj előtt készített interjúnkat itt olvashatja:

Hogyan nem üt agyon egy szupernóva egy novelláskötetet?

Verset, drámát, novellát ír, és ezek mellett még fotózik is. Jó ideje ismerjük egymást, és legutóbb az általa megálmodott és szerkesztett Budapest Katalógussal kapcsolatban ültünk asztalhoz, most pedig a tavaly megjelent novelláskötetéről kérdeztem. A Váltóáram figurái köztünk járnak. Vagy mi élünk köztük? Hogyan nem terhel túl egy szupernóva egy novelláskötetet, és hogyan lehetnek felszabadítóak a súlyos történetek?

Idén 52 pályaművet neveztek, amik  közül a tíz legjobbat előzsűri választotta ki, majd a szakmai zsűri (Nagy Kata, a József Attila Kör elnöke; Czinki Ferenc, a Szépírók Társasága alelnöke; Antal Nikolett, a Fiatal Írók Szövetsége társelnöke; Dián Viktória KKM-Publishing Hungary program vezetője; Valuska László, a Margó Fesztivál igazgatója) dönt a nyertesről.

A Margó-díjra 2018-ban a következő 10 könyv esélyes:

  • Csepelyi Adrienn: Belemenés – Futball és egyéb társművészetek, Európa Könyvkiadó,
  • 2018, 306 oldal
  • Csutak Gabi: Csendélet sárkánnyal, PRAE.hu, 2017,100 oldal
  • Donáth Mirjam: Mások álma, Athenaeum Kiadó, 2018, 320 oldal
  • Frank Márton: Páratlanok 1. – A világ peremén, Ciceró Könyvstúdió, 2017, 320 oldal
  • Fekete Judit: Az őrület határán – Kálmán Lili munkanélküli naplója, Könyvmolyképző Kiadó, 2017, 192 oldal
  • Hargitai Miklós: És bocsásd meg vétkeinket, Európa Könyvkiadó, 2018, 320 oldal
  • Juhász Tibor: Salgó blues, Scolar Kiadó, 2018, 80 oldal
  • Mécs Anna: Gyerekzár, Scolar Kiadó, 2017, 144 oldal
  • Mezei Márk: Utolsó szombat, Pesti Kalligram, 2018, 248 oldal
  • Zágoni Balázs: Fekete fény 1. – A Gömb, Móra Könyvkiadó, 2018, 352 oldal

A listára felkerült a fociért rajongó Csepelyi Adrienn felnövéstörténete, aki egy stadionnyi férfiszurkoló között is megharcol azért, hogy hallani lehessen, amit egy nő mond. Ceaușescu Romániájába, vagyis a saját gyerekkorába kalauzol első novelláskötetében Csutak Gabi. Az olvasók megismerhetik Donáth Mirjam visszatéréstörténetét, aki New Yorkból költözött haza, mert bár közel került az amerikai álomhoz, mégsem volt boldog. Frank Márton nagyszabású regényében a világ minden diákjával tesztet íratnak, majd másnap tizenhárom fiú eltűnik. A létszámleépítés áldozata lesz Fekete Judit marketinges főhőse, aki az állásinterjúk, munkaügyi hivatalok világát írja meg kellő öniróniával. Hargitai Miklós regénye egy elképzelt papról és egy elképzelt országról szól, ahol a politikusok őszintén elárulnak mindent a gyóntatófülkében. A szocioprózában debütáló Juhász Tibor Salgótarján reménytelennek látszó világát írja meg szinte dokumentarista stílusban. Mécs Anna novelláskötetében lendületesen és izgalmasan ír nagyapáról, Tinder-kapcsolatról, rákról, szívásról, szexről vagy autóvezetésről, egy generáció mindennapi kérdéseire hoz néha színes, néha sötétebb történeteket. Mezei Márk regénye 1944. január 14-én játszódik Budapesten: a valós és fiktív szereplőket az köti össze, hogy mindannyian a Nagyatádi Szabó utca 32. szám alatti bérház lakói. Az Európai Unió már felbomlott, a helyét túlszabályozott városállamok vették át Zágoni Balázs scifijében, aminek főhőse egy Gömbbe menekül, amely engedelmeskedik az akaratának.