Arany János művét mutatják be az Arénában

2018.10.26. 12:02

Arany János születésének 200. évfordulójára, 2017-re született Pesty-Nagy Kati rendező és Derzsi György színművész, énekes és rendező közös szerzeménye, a Vörös Rébék musical-ballada. A balladából táplálkozó részletes történet a megszokott zenés színházi előadásokhoz hasonlóan közérthetően fogalmaz, azonban a zenei dallamokkal és a színészi játékkal képes valódi színházi élményt nyújtani. 

A Vörös Rébék plakátjaForrás: Origo

Pesty-Nagy Kati a 2017-es ősbemutató után azt mondta, „a kultúra megőrzése akkor a legvalódibb, ha életben is tudjuk tartani. Életben pedig akkor tudjuk tartani, ha a múlt szavait ötvözni tudjuk a mai lelkületünkkel, gondolatainkkal. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy Arany János balladáját mi, a magunk életével és szellemiségével igazi színpadi művé formálhatjuk.”

A Vörös Rébék Arany János késői balladái közül az egyik legeredetibb. A musical ballada szerkezetében is Arany versét veszi alapul, és bár nem akarja a titokzatosságát, töredezettségét megtagadni, mégis szolgál egyfajta történeti magyarázattal,és olyan kérdéseket vet fel, amelyekre minden nap keressük a választ. Az élet, az erkölcs, a felelősség és a változás eredendő kétségeit feszegeti. Ezekre a kérdésekre reagál a színpadi változat, egyszerű szituációkban, emberivé varázsolva akár egy boszorkánynak hihető lény történetét, vagy varázsossá álmodva egy hétköznapi asszony meséjét. 

Rébéket Kecskés Tímea, Pörge Danit Pásztor Ádám, a kasznárt Homonnay Zsolt, a papot Turek Miklós játssza. A rendező Pesty-Nagy Katalin, a jelmezeket Fekete Mónika tervezte, a koreográfus Sándor Dávid. Az előadáson különböző animációkat is vetítenek, amiket a tatai Szent Gellért Autista Lakóotthon Alkotói készítették, Palástiné Viczena Katalin vezetésével, így ez a darab a gazdag képi világ segítségével ad lehetőséget az érzelmi gazdagság bemutatására, amiben a spektrumzavaros fiatalok megélik mindennapjaik és alkotásaik.

további tartalmak a rovatból