Egyelőre rejtély marad, hogyan élte túl az 1945-ös ostromot a rádiójáték

2018.10.27. 18:13

Előkerült az egyik legkorábbi rádióhangjáték. Az 1941-es hangfelvétel azért számít hatalmas szenzációnak, mert a Magyar Rádió hangarchívuma az 1945-ös ostrom idején egy hangjáték kivételével teljes egészében elpusztult.

A Magyar Nemzeti Filmalap Filmarchívum Igazgatósága által fenntartott Gramofon Online szerkesztői és kutatói egyedülálló hangdokumentumra bukkantak egy hanglemezhagyaték vásárlásakor. A talált hanganyagot közzé is tették a Filmarchívum YouTube-csatornáján. A víg özvegy rádióoperett felvételén Honthy Hanna és Laurisin Lajos hallhatók.

Az 1941-es hangfelvétel előkerülése hatalmas szenzációnak számít a magyar rádiózás történetének dokumentumai között, hiszen a Magyar Rádió hangarchívuma az 1945-ös ostrom idején egy hangjáték kivételével teljes egészében elpusztult. Az ember tragédiája 1938-as hangjáték-előadása az egyetlen teljes egészében fennmaradt rádiójáték a háború előtti korszakból. Ez egyébként üzletekben is kapható volt, és leginkább ennek köszönhető, hogy fennmaradt. Ami ezen kívül ma hallható, az töredék csupán, néhány perces röntgenfilmre, vagy lakklemezre vágott házi felvétel, amelyet az akkori középhullámú rádióadásokból otthon rögzítettek a megszállott rádióamatőrök. Ezekből a vegyes minőségű szilánkokból és a filmhíradó tudósításából azonban világosan kiderül, hogy hihetetlen energiákat mozgósítottak akkoriban egy-egy rádiós hangjáték kedvéért, amiket minden alkalommal „élőben”, keverés és mindenfajta utómunka nélkül rögzítettek a rádióstúdióban. Igazi bravúr volt ez a műfaj, amely időbeli terjedelménél fogva nem sok próbát engedhetett meg magának, ráadásul a rendezőnek, színészeknek és a zörejezőknek is egyazon stúdióban kellett dolgozniuk az egyetlen mikrofon szűk hatósugarában. Az első rádiójátékokról nem készült hangfelvétel, így azok örökre elvesztek. Később azonban már egyre többet felvettek a PVC alapú, hajlékony úgynevezett „Decelith” lemezekre, amelyeket 1936-tól kezdett gyártani egy német celluloidgyár. Ezek képezték a Magyar Rádió hangarchívumának legértékesebb részét, hiszen a felvételek sok esetben csak egy példányban készültek. Sajnos a most előkerült A víg özvegy hangfelvétel sem teljes, mégis hiteles képet ad a háborús évek rádiókultúrájáról, amelyről könyvtárnyi irodalom született már. Az 1941-ben felvett lemezeken  A víg özvegy 140 perces rádióoperett-változatának mintegy a fele maradt fenn, ami a színházi közvetítésekhez hasonlóan eredetileg háromrészes volt. A fennmaradt 74 percnyi hanganyag egybefüggő, a cselekmény a második felvonás közepén ér véget, a 28. lemezoldalnál. A közismert Lehár-operett rendezője a most 50 éve meghalt dr. Németh Antal volt, aki ezekben az években a Rádió drámai osztályát is vezette.

A most előkerült rádióhangjáték női főszereplője Honthy Hanna voltForrás: Magyar Nemzeti Filmalap Filmarchívum

A hangjáték szereplői az akkori idők legnagyobb énekes színészei, akik közül sokakról ez a hangjáték az egyedüli fennmaradt hangzó dokumentum. Ilyen a férfi főszerepet alakító Laurisin Lajos is, aki a németek 1944-es bevonulásakor a Magyar Rádió irodalmi osztályának fődramaturgi székében épp az akkor eltávolított Németh Antalt váltotta. A női főszereplő Honthy Hanna volt, akit ebből az időből szintén csak legfeljebb filmről ismerhetünk. Egyedülálló színpadi karrierjének első évtizedeiről jóformán csak fényképek maradtak fenn, egykori játékát már az emberi emlékezet sem őrizheti. Rajtuk kívül számos operaházi és prózai színész is játszik a hangjátékban, amely az 1941-es karácsonyesti bemutatót követően még kétszer, 1942-ben és 1943-ban is szerepelt a Rádió műsorán. Hogy a 14 darab Decelith-lemez hogyan kerülte el a Budapest ostromakor bekövetkezett pusztulást, legalább olyan megválaszolhatatlan kérdés, mint az, hogy vajon hová tűnhetett el a rádiójáték hiányzó másik fele.

TOVÁBBI TARTALMAK A ROVATBÓL