ABBA: elhatározták, hogy sikeresek lesznek, és azok lettek

2018.11.12. 19:12

Minden sikerben van valamennyi titok, ami soha meg nem fejthető. Ha nem így lenne, akkor lennének olyan emberek, „a titok ismerői”, akik akármennyi slágert tudnának írni. Az ABBA-számok szerzői olyan találati aránnyal dolgoztak, hogy az ő műveik kapcsán, egyáltalán az egész ABBA-jelenség kapcsán érdemes megnézni, hogy mi az, ami nem rejtély, hanem tudatos munka eredménye. Az ABBA (legendás menedzserükkel együtt) öt tagja nem csak úgy arra ébredt egy napon, hogy jé, milyen híresek vagyunk. Elhatározták, hogy sikeresek lesznek, és azok lettek.

1999 óta megy a világ színházaiban az ABBA slágereire épülő musical, aminek olyan vékony a története (de nincs is szükség többre), hogy sokkal inkább nevezhetjük egy ABBA-számokból álló koncertnek, mint színházi előadásnak. Jelenleg tizenhét produkció van műsoron a legkülönbözőbb országokban, köztük Magyarországon is. A Madách Színház 2014 óta játssza a Mamma miá-t nemcsak a saját épületében, hanem vidéki városok sportcsarnokaiban is. A musical 2008-as filmváltozata is nagy sikert hozott, úgyhogy mostanság már a folytatása közelít afelé, hogy elérje az első rész nézettségét. A Mamma mia 2-ben csak egy szám eléneklésére felbukkanó Cher hirtelen ABBA-számokból adott ki teljes albumot: viszik, mint a cukrot, sőt még turnézik is a műsorral. Az évtizedek óta nem létező együttes iránt nem egykori rajongói nosztalgiáznak, hanem az összes létező korosztály tetszését képesek elnyerni ezek a dalok. A különböző válogatásalbumok, sőt a Mamma mia-filmek soundtrack lemezei eladásokban megelőznek aktívan működő, népszerű együtteseket.

Mit esznek az ABBA-n ennyire az emberek?

Nincs egymondatos válasz, és nincsen teljes válasz sem. Valami kis titokzatosság minden siker körül mindig marad. De az ABBA esetében kiváló képességű, tapasztalt, tudatosan tervező, igényes munkát végző, rendkívül szorgalmas emberek értek el hatalmas sikert. Persze, jólesően romantikus dolog az önkifejezésről is beszélni, de az ABBA esetében slágerekről, kereskedelmi termékekről van szó, amiket úgy szereltek össze, nem valakinek a túlcsorduló érzései áradtak ki a lelkéből. Az emberi tényező annyiban nyilvánul meg, hogy jobb minőségű slágerzenét akartak csinálni, mint ami a piacon éppen volt, ki akarták szolgálni a közönséget, ha úgy tetszik: örömet okozni az embereknek.

Ki ez a négy ember?

Hogy az ABBA szó négy keresztnév kezdőbetűiből áll össze, az köztudott. Az együttes négy tagja: Agnetha Fältskog (1950), Anni-Frid Lyngstad (1945), Björn Ulvaeus (1945) és Benny Andersson (1946). Mindannyian dalszerzésre képes emberek (zene és szöveg is), akik már tizenéves korukban táncoló fiataloknak zenélő amatőr együttesek tagjai voltak, csúnyábban fogalmazva: vendéglátóztak. Ez komoly tapasztalat: gyorsan megtanulni a friss slágereket, és esténként tudni annak a módját, hogy ne üljön le a hangulat a táncteremben. Az ABBA négy tagja külön-külön mind önállóan eljutott szerzőként és előadóként nagylemezig is. Olyan erős társaság jött össze, mintha valaki szupercsapatot válogatott volna össze. Ez persze csak félig igaz: a férfiakat tényleg a menedzser szerződtette, de a feleségeik csak miattuk kerültek a képbe, bár az nyilvánvaló, hogy ha nem ilyen képességűek a hölgyek, akkor nem jön létre ez a furcsa összetételű együttes.

Hootenanny SingersForrás: AFP

A hatvanas években Björn és Benny is egy-egy sikeres svéd együttes tagjai és szerzői voltak. Björn a Hootenanny Singers gitárosa volt, amely folkos-countrys beütésű rockzenét játszott. Benny billentyűs volt a rendkívül népszerű Hep Starsban, amelynek a stílusa rock and roll alapokon nyugodott, amerikai irányultságukat jól jelzi, hogy egyik legnagyobb slágerük címe: Cadillac, és a nevüket is egy Bill Haley-számból vették. Ha valaki esetleg ismeri Szécsi Páltól a Caroliná-t, eredetileg az is egy Hep Stars-szám.

Kis ország kis szakmájában nem csoda, hogy Björn és Benny ismerték egymást, a kapcsolatuk 1966-ban lépett szintet, amikor Benny felkérte Björnt, hogy írjon számokat a Hep Starsnak is. Egy idő múlva pedig Benny lett a Hootenanny Singers lemezfelvételeinek zenei rendezője.

Hep StarsForrás: AFP

Már a hatvanas években kiderült, hogy Björn és Benny rendkívül jól tudnak együtt dolgozni, közösen dalokat írni. Nem úgy, hogy egyikük a zenét és másikuk a szöveget, hanem mindegyiket együtt. Ötletek halmazával érkeznek, és együtt dolgoznak, rendkívüli módon inspirálják egymást. Állítólag a rendkívül pozitív módon hangzó „inspiráción” kívül van ennek a „sziámi iker” munkának egy másik oldala is: a vétójog.

Az oda-vissza minőségellenőrzés, hogy csak azt adják ki a kezükből, amivel mindkettőjük elégedett.

Mire az ABBA igazán lendületbe jött, és ez a két ember egyre-másra írta a máig népszerű slágereket, addigra már tíz év alatt megszokták, hogy ne udvariaskodjanak egymással, ne hazudjanak a másiknak. Akár dalírásban, akár stúdiómunkában félelmetes mennyiségű közös tapasztalatot halmoztak fel.

Az ABBA tulajdonképpeni megalapítója és menedzsere Stig Anderson (1931–1997) volt. Ő maga nem volt színpadi előadó, de tudott zenét és szöveget is írni. Állítólag élete során több mint háromezer dalt írt. Az ABBA-számoknál hol ott szerepel a neve harmadik szerzőként, hol nem, de nyilván minden dalt jóvá kellett hagynia. Hogy a kreatív munkában valójában mekkora szerep jutott neki, azt nem tudhatjuk, hiszen nélküle készült ABBA-album nem jelent meg soha. Stig Anderson már az ötvenes években azzal foglalkozott, hogy különböző előadóknak dalokat írt, és menedzselte is őket. Nála egész biztosan nem az önkifejezés módja volt a könnyűzene, mert a legkülönbözőbb stílusokban tudott eredményes lenni. A saját hírnevénél mindig is jobban érdekelte az üzleti siker. Számos amerikai szám zenéjének a jogait vette meg, svéd szöveget írt rá, és előadót keresett hozzá. Stig Anderson 1963-ban társalapítója volt a Polar Musicnak, igyekeztek mindent integrálni: szerzői munkát, a dalok felvételét és a lemezkiadást.

Középen: Stig AndersonForrás: AFP

1969-ben Stig Anderson állást ajánlott Björnnek és Bennynek. Addigra már Björn a Hep Stars gitárosa volt, de a zenekar éppen egy nem annyira sikeres korszakát élte. Björn és Benny a hatvanas évek jelentős részét fárasztó turnézással töltötte, megtetszett nekik a kényelmes, a stúdióban végezhető munka. A hatvanas években vagyunk, nemcsak a szomorú sorsú Magyarországon, de Nyugat-Európában is minden zenész maga szerelte, esetenként házilag feltuningolta a technikai berendezéseit. Minden zenész technikus is volt valamennyire. Sőt, a hangmérnökök is általában zenészek voltak, mert a stúdiótechnika nem szolgálta ki annyira az embert, mint manapság, a fülére jobban szükség volt. A Polar Musicnál ismerkedett meg Björn és Benny az ABBA „hatodik tagjával”. Michael B. Tretow (1944) szintén dalszerző és előadó, akinek saját nagylemezei is megjelentek. Ő lett az ABBA örökös hangmérnöke, még az ABBA-számok digitális újrakeverését is ő irányította 1992-ben. Zenei rendező sohasem volt az ABBA-albumok felvételeinél. Björn és Benny együtt végezték ezt a munkát, és addig kellett gyűrni valamit, amíg mindketten elég jónak nem hallották. A 2018-as Cher-albumnak is Björn és Benny voltak a zenei rendezői, végig ott voltak a keverésnél. Ahogy világszerte ellenőrzik a színházakban a Mamma mia-musical előadásainak zenei színvonalát. Az ABBA sikerének egyik titka biztosan a maximalizmus.

Forrás: AFP

Stig Anderson odagyűjtött a Polar Musichoz magához hasonló, mindenhez értő, használható embereket, akik mindenben kiszolgálták a Polar Musichoz szerződő előadókat: számokat írtak nekik, felvették a lemezeiket. Nem kezelte őket rabszolgákként, támogatta, hogy Björn & Benny néven mint duó adjanak ki kislemezeket. 1969-ben véletlenül úgy alakult, hogy ugyanabban évben Björn és Benny is „becsajozott” szakmán belül.

Agnetha mint afféle csodagyerek már 18 évesen nagylemezhez jutott, részben a saját maga írta számok voltak rajta.

1971/72-ben Mária Magdolnát játszotta a Jézus Krisztus Szupersztár nagy sikerű svédországi bemutatójában, amely hamar követte a londonit. Anni-Frid is profi énekesnő volt Frida néven (mindenki így szólította mindig is, habár így értelmét veszti az ABBA rövidítés). Az első saját nagylemeze 1971-ben jelent meg. Aztán amikor már futott az ABBA szekere, 1975-ben akkor is szakított rá időt a stáb, hogy Anni-Fridnek (ez az anyakönyvezett neve) a jazz irányába tartó törekvései kielégítésére szólólemezt készítsenek, amitől nyilván nem várt senki egy ABBA-albuméhoz hasonló közönségsikert.

Ragaszkodva régi énjéhez ezt is Frida néven jegyezte.

Egyébként az ABBA tündöklésének éveiben mindenki két kívánatos, fiatal lányt látott a színpadon, miközben már mindketten családanyák voltak, erős lelkiismeret-furdalással amiatt, hogy elhanyagolják a gyerekeiket. Anni-Frid még nagyon fiatalon egy másik zenésztől, Agnetha pedig Björntől szült gyerekeket. 

Forrás: AFP

1970-ben a két pár együtt nyaralt Cipruson. Állítólag ott, a tengerparton született meg az ABBA egyik védjegye, egymást szórakoztatták az énekszólamok játékos variációval, a felelgetős vokálokkal. Agnetha és Anni-Frid hivatalosan egyetlen ABBA-számot sem jegyeznek szerzőként (pontosabban Agnetha egyet a legelső albumon), de nyilván beépültek az ő ötleteik is a munka során, és bármilyen szerzői elképzelést könnyebb volt megértenie egy olyan embernek, aki maga is képes dalt írni.

Ha a Björn & Benny duónak időnként az jutott az eszébe, hogy kellene egy kis női vokál a háttérbe, nem kellett hozzá sokáig keresgélni az énekeseket.

A munka során kiderült, hogy Agnetha szopránja és Anni-Frid mezzoszopránja nagyon jól szólnak együtt. Egyedien, különlegesen. Ez is az ABBA egyik titka: a két egyenrangú énekesnő, akik között nem az a legfontosabb különbség, hogy az egyik szőke, a másik meg folyton másmilyenre festi a haját (kivéve szőkére). A Björn & Benny duó írt olyan számokat is, ahol már a férfiak vokáloztak a nőknek, ezt ezen a néven előadni kicsit furcsa lett volna. A teljes demokrácia jegyében az új név Björn & Benny, Agnetha & Frida lett. Erről Stig Anderson menedzsernek az volt a véleménye, hogy a világ leghülyébb zenekarneve, egy marketing-öngyilkosság. Addigra ő már eldöntötte, hogy szorgos háttérmunkásaiból sztárt fog csinálni. Mivel a maga számára szűkösnek érezte a svéd könnyűzenei közeget, már az elejétől nemzetközi sikerben gondolkodott.

A későbbi ABBA-ról nem nagyon lehetett még tudni semmit (a nevét sem), a legelső tényező Stig Anderson becsvágya volt, és a szakértelme, amellyel felismerte, hogy kivételes képességű emberek állnak a rendelkezésére.

Olyan nevet akart, amit minden nyelven ugyanúgy ejtenek bárhol a Földön, és az égvilágon nem jelent semmit, tehát felkelti az érdeklődést,

mert mindenki kíváncsi lesz, honnan ered. A válasszal pedig már lehet is bemutatni a tagokat egyesével. Amikor Stig Anderson előadta szerinte zseniális ötletét a semmit sem jelentő névről, akkor felhívták rá a figyelmét, hogy ha bemegy Svédország bármelyik élelmiszerboltjába, akkor a polcokon Abba márkanevű halkonzerveket fog találni. Stig Anderson megállíthatatlan volt: sehol máshol nem ismerik a halkonzervet, Svédországban pedig ez egy jó poén lesz. Megkérdezte a konzervgyárat, akik szintén poénnak tartották, nem lopásnak. A zenekar viszont nehezen törődött bele, hogy halkonzervről lesznek elnevezve. (Később megszületett a híres „tükörképes” logó, amit le is védettek.) Björn és Benny korábbi zenekaraikban is vegyesen játszottak svéd és angol nyelvű dalokat, nem okozott problémát nekik az angol nyelvű szövegírás, de csak később hitték el Stig Andersonnak, hogy végleg felejtsék el a svéd szövegeket, irány a világhír. Például a Waterloo-t felvették svédül is.

Egyáltalán nem indult könnyen

A tündérmesékben és a popzene promóciójában úgy van, hogy valaki annyira, de annyira tehetséges, hogy csak kell egy áttörés, és az egész világ felismeri, amit fel kell ismernie. Mint látjuk, az ABBA valamennyi tagja komoly szakmai múlttal rendelkezett, de első albumuk (Ring Ring) csak Skandináviában bizonyult kelendőnek. A fő slágernek szánt People Need Love csak egy olyan szám, hogy bármelyik igényesebb rockzenekar írhatta volna, semmi jellemzően ABBA-szerű nincsen benne. A lexikonokban úgy áll, hogy az ABBA 1974-ben megnyerte a Waterloo-val az Eurovíziós Dalfesztivált, és egy csapásra világhírű lett.

Próbálja meg mindenki felidézni az utóbbi évek Eurovíziós Dalfesztiváljainak győzteseit! Sikerül? A szakállas nő nem ér, különben neki is csak 15 perc hírnév jutott a szakálla miatt. 1974-ben még messze nem volt akkora felhajtás az esemény körül, mint manapság. Az ABBA második albuma még mindig nem egy szupersztár együttesé, viszont írtak egy sikeres slágert, és ezért észrevették őket nemcsak Skandináviában, hanem Nagy-Britanniában, Németországban és az USA-ban is. A Waterloo című szám sikeréből sokat tanultak, ez meglátszik a harmadik albumon. Hogy ők is tudták, innen kezdődik a valódi időszámítás, abból is látszik, hogy az album címe egyszerűen: ABBA. Nyitószám: Mamma Mia. Innentől felveszi az ABBA azt a jó szokását, hogy minden évente megjelenő sorlemezén három-négy olyan sláger van, ami mára örökzöldnek számít.

Egyértelműen mutatta a válság jelét, hogy az 1981-es The Visitors nem ilyen, bár azt is érezni rajta, hogy több műfaj irányába kalandoztak, lazábban vették a munkát, és nem koncentráltak rá, hogy bombabiztos slágereket is összehozzanak. A történethez tartozik, hogy ez két házaspár volt, akik időközben elváltak, de így is folytatták a közös munkát. Ez ment is egy darabig, de biztos nem tett jót neki, hogy az 1981-es év folyamán mindkét férfi újranősült. Kötelességtudóan elkezdtek dolgozni 1982 elején is, de nem lettek készen év végére az albummal, amitől Stig Anderson eléggé morcos volt, de hogy karácsonyra a boltokba kerüljön mégis valami, kiadott egy dupla albumnyi válogatást Az első tíz év címmel, ami megint csak üzleti siker lett. Második tíz év nem lett. Az ABBA bejelentette, hogy bizonytalan időre szünetelteti működését. Ez a mai napig tart.

A világ legrámenősebb menedzsere

Csak Stig Anderson hitt kezdettől az ABBA sikerében, de nemcsak hitt, hanem tett is érte. Pontosan érzékelte, hogy a Waterloo és a Mamma Mia sikerét ki kell használni, ezért 1975-ben a szerény Greatest Hits címmel megjelentetett egy válogatást az első három album számaiból. Az ABBA ezzel valószínűleg világcsúcstartó, hogy már a negyedik nagylemeze best of album, de Stig Anderson jól időzített, innentől lett sztár az ABBA. Ugyanebben az évben találta fel a videóklipet, de legalábbis az előzményét. Addig csak úgy kerülhetett be egy előadó a tévébe, ha fellépett egy-egy műsorban. Stig Anderson ezen akart változtatni azzal, hogy keresett egy fiatal rendezőt, aki a svéd tévénél zenés műsorokat csinált, és ő a későbbiekben összesen 28 ABBA-számhoz készített nagyon alacsony költségvetéssel valamilyen képi anyagot. Stig Anderson ezeket szétküldte a világba: tessék, használjátok ingyen. Túlzás ezt videóklipnek nevezni, hiszen többnyire annyi történik, hogy az együttes tagjai extravagáns ruháikban előadják a dalokat.

Néhány vizuális effekttel egészítette ezt ki a fiatal rendező, Lasse Hallström, aki azóta már háromszoros Oscar-jelölt,

és olyan filmek fűződnek a nevéhez, mint például a Gilbert Grape, az Árvák hercege, a Csokoládé vagy a közelmúltban az Egy kutya négy élete. Stig Anderson valahogy mindig a megfelelő embereket választotta ki. Stig Andersonnak az ABBA-féle jelmezekről az volt az álláspontja, hogy öltözködjenek a fellépéseken ők is hasonlóan furcsán, mint a hetvenes évek előadói, csak még egy fokkal legyenek furcsábbak, így ez is emlékezetessé teszi az együttest, csakúgy, mint az értelmetlen nevük.

Az ABBA tagjai 2016-banForrás: AFP

Stig Anderson valóban az egész világban gondolkodott. Talán volt is egy földgömb az irodájában, és nézegette, hogy hova lehetne még eladni az ABBA-t. Meghódította Ausztráliát, ahol a mai napig misztikus kultusz veszi körül az együttest, két sikeres filmben ezt meg is örökítették: Priscilla, a sivatag királynőjének kalandjai és a Muriel esküvője. Az 1977-es ausztráliai turnéról Lasse Hallström félig koncertfilmet, félig dokumentumfilmet forgatott, ami sikerrel ment a mozikban világszerte. Az ABBA legnagyobb turnéja 1979 szeptemberétől 1980 márciusáig tartott: Kanada és az USA után Nyugat-Európa következett, végül Japán. Egymás után hat este töltötték meg a Wembley Stadiont Londonban.

Stig Anderson pörgette a földgömböt: Ausztrália siker, Japán siker. Mi ez a nagy folt itt? A Szovjetunióban miért nem árulnak ABBA-lemezeket? A szovjetek azt mondták, hogy ilyesmire nincsen kemény valuta, csak rubel vagy olaj. Stig Anderson ezt is megszervezte: barterüzletben nyersolajért adta el az ABBA-lemezek kiadási jogát a Szovjetunióba. Még egy folt a földgömbön: Dél-Amerikában spanyolul szeretnek dalokat hallgatni. Az ABBA-tagok spanyol nyelvi trénert kaptak, és 1980-ban felénekeltek egy válogatáslemezt spanyolul (természetesen rajta volt a Hasta Manana, a Fernando és a Chiquitita). Siker lett Dél-Amerikában, és mellesleg platinalemez Spanyolországban.

Stig Anderson megállíthatatlan volt, a nyolcvanas években még egy csomó pénzt facsart ki a már nem létező együttesből is. Csak az elszámolásban nem volt korrekt a többiekkel, így megromlott köztük a viszony. Később kiderült, hogy Björn és Benny sokat tanultak egykori főnöküktől. Jól észlelték, hogy már úgyis mindenkinek CD-lejátszója van otthon, 1992-ben kiadták hát az ABBA Gold című 19 számos válogatást CD-n, ami számos aktív, sikeres együttest vert meg eladásokban. Ahogy 1993-ban a 20 számos ABBA More Gold is. Björn és Benny azóta is aktívan fenntartják az ABBA kultuszát az összes lehetséges formában, de nincsen nehéz dolguk, mert a közönség részéről megvan az igény. Különben is, menedzsment ide vagy oda, csak meg kellett teremteni először is egy sajátos zenei világot.

Az ABBA sohasem volt egy diszkóegyüttes

Pedig mennyit hallani, hogy ott volt a hetvenes években a diszkókorszak, például az ABBA... Az ABBA zenéje kompatibilis volt a diszkókorszakkal. Egyrészt használnak jellegzetes elemeket a diszkózenéből, és ha megszólalt egy diszkóklubban egy ABBA-szám, akkor nem ürült ki a tánctér. De mi a legjellegzetesebb a Waterloo-ban? Benny kemény, lendületes zongorajátéka. A Hep Starsban elektromos hangszeren játszott, viszont az ABBA-hangzás jellegzetessége lett a zongora más akusztikus, egyáltalán nem diszkós elemek mellett. Benny jól használta a korszak elektromos hangszereit: Minimoog, Yamaha CS-80, sőt a Gimme! Gimme! Gimme! fontos motívuma az ARP Odyssey hangzására épül. A második slágerük a Mamma mia: megint zongora és Björn bátran rockos gitározása. A refrént xilofon teszi egyedi hangzásúvá. Ez is az ABBA sikerének titkai közé tartozik, hogy kreatívan hangszereltek, és tele vannak apró finomságokkal a számaik. Más letolná egy az egyben a lendületes számot. Björn és Benny elbíbelődtek egy xilofonnal. Amikor a csapból is a lágy, lötyögős diszkózene folyt, akkor az ABBA rockosabb számaira reagált jól a közönség, ők pedig profi, tudatos zenészként, aki bármilyen koncepciót meg tud valósítani, ebbe az irányba mentek.

Hat dalszerző volt összezárva a stúdióban, finom fátyol fedi, kinek mennyi köze van a végeredményhez. Minden interjúban az szerepel, hogy csak egy kicsit, itt-ott jártak zeneiskolába. Persze hogy jobban hangzik, ha valaki büszke autodidaktának mondja magát, mintha a hosszú, unalmas délutánok szolfézsóráiról beszél. Az viszont biztos, hogy aki az ABBA-számokat ilyen stabil szerkezetűre felépítette, az tisztában van az összhangzattan alapjaival. Sőt, nem csak az alapjaival. Az anekdota szerint Kodály Zoltán egyszer megvédte valamelyik slágerszerzőt, talán éppen Zerkovitz Bélát. Azt mondta, hogy a zene hajóján Bach a kapitány, Mozart az elsőtiszt, Zerkovitz meg a hajósinas, aki a fedélzetet súrolja. Viszont sok, magát nagyon modernnek tartó zeneszerző meg csak a partról integet. Az ABBA ott van a hajón, ez nagyon sok munkával, rengeteg találékonysággal összerakott zene, nem nézik hülyének a közönséget. Talán ezt érzi a közönség, és ezt hálálja meg annyi szeretettel.