Rekord nézőszámmal zárult a Velencei Építészeti Biennále

Vágólapra másolva!
Minden eddiginél több látogatót fogadott a vasárnap zárult 16. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále, amelynek magyar kiállítását a közönség és a szakma is jól fogadta. 
Vágólapra másolva!

Rekord látogatószámmal zárt vasárnap a 16. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálé. A május 26-án megnyílt építészeti seregszemlét – a szakmai napok csaknem 15 ezres közönségén felül – idén

több mint 275 ezer látogató kereste fel,

ami 6 százalékos növekedést jelent az előző, 2016. évi kiállításhoz képest. Idén is jelentős volt a 26 év alatti közönség aránya: a fiatalok hozzávetőleg a látogatók felét tették ki. A kiállításon 63 nemzet vett részt (hat ország, köztük a Vatikán első alkalommal szerepeltek.) A Freespace címet viselő központi kiállításra, melynek főkurátorai az ír építészpáros, Yvonne Farrel és Shelly McNamara voltak, 71 építész kapott meghívást. A legjobb nemzeti pavilonnak járó Arany Oroszlán-díját Svájc projektje nyerte el, a főkurátori kiállításon a legkiemelkedőbb egyéni szereplő díjat pedig a portugál építész, Eduardo Souto de Moura kapta. A rendezvényt világszerte hatalmas médiafigyelem övezte, több mint 4000 újságíró akkreditáltatta magát.

Napokon belül nyílik a magyar pavilon Velencében

Szombattól lesz látható Szabadság híd - Új horizontok a városban címmel a magyar pavilon a Velencei Építészeti Biennálén. Új típusú szabad teret hoz létre egy ideiglenes kilátó révén a 16. Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonjának kiállítása, amely Szabadság híd - Új horizontok a városban címmel lesz látható szombattól.

A magyar pavilonban a főtémához kapcsolódva egy urbanisztikai fókuszú kiállítás volt látható Szabadság híd - Új horizontok a városban címmel, melynek kurátora a Kultúrgorilla (Oravecz Júlia, Göttler Anna és Tornyánszki Éva), építésze pedig a Studio Nomad (Pásztor Bence, Pongor Soma és Tarcali Dávid) voltak. A kiállítást szervező Ludwig Múzeum az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a projekt installációja

eddig még nem tapasztalt módon láttatta

a velencei magyar pavilont, melynek átriumában a budapesti Szabadság híd spontán elfoglalásából és átalakulásából kiindulva egy kilátó épült. „Idén különösen jó volt magyarnak lenni Velencében, hiszen egy olyan installációval és mondanivalóval szerepeltünk közérthető és befogadható formában, amely

köztérhasználati és városfejlesztési kérdéseket helyezett középpontba” – idézte a közlemény Fabényi Juliát, a Ludwig Múzeum igazgatóját. A Freespace tematikába kiválóan illeszkedő magyar kiállítás fogadtatása mind a látogatók, mind szakmai részéről pozitív volt. Az Elle DECOR Italia például

a legsikeresebb pavilonok közés sorolt a magyart.

A Professione Architetto pedig a tíz kihagyhatatlan pavilon egyikeként jegyezte. Az Artribune a kiállítás erős és világos narratíváját emelte ki, a Forbes pedig azt írta, hogy „a budapesti történet egy útlezárásnak indult, és a Velencei Építészeti Biennále egyik legmenőbb kiállítása lett belőle”, a Financial Times szakírója pedig a szintén kilátót építő brit pavilonnal való összehasonlításban a magyar koncepció komplexebb hátterét méltatta.