Felkerült a kékfestés az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára

2018.11.29. 11:13

Felkerült a kékfestés hagyománya a szellemi kulturális örökség listájára

A jelölést Magyarország, Németország, Ausztria, Csehország és Szlovákia közösen nyújtotta be.
A kékfestés textilszínezési és -mintázási eljárás, amely a 18. és 19. században terjedt el Közép-Európában, leginkább len- és pamutvásznat, valamint selymet festettek kékre úgy, hogy a kelmére előzetesen úgynevezett gátlóanyagot nyomtak, ez a fehéren maradó felület adta a mintát, majd a kelmét indigóra színezték.

Bakos Zoltán István kékfestő népi iparművész a bácsalmási kékfestő műhelyben. A műhelyt a Skorutyák család alapította 1879-benForrás: MTI/Ujvári Sándor

A mauritiusi fővárosban hétfőn kezdődött és december elsejéig folyó ülésen több mint 40 hagyomány jelöléséről döntenek, köztük van például a kazah lótenyésztés hagyományos tavaszi fesztiválja, az ősi japán vallási rituálé, a laoszi naga kézművesség, az ománi ló-és tevelovaglás hagyománya, a lengyel jászolkészítés vagy a svájci-osztrák lavinakockázat-mérés gyakorlatának hagyománya.

A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO-egyezményt 2003-ban fogadták el. A szellemi világörökség az ősöktől örökölt hagyományokat, kifejezésmódokat, előadóművészeteket, ünnepi rítusokat, társadalmi gyakorlatokat, régi tudományágak tudásanyagát tartalmazza. A szellemi kulturális örökség UNESCO listáján jelenleg szereplő magyar elemek a Kodály-módszer, a busójárás Mohácson, a táncházmódszer, a matyó népművészet és a solymászat.

további tartalmak a rovatból