Mit tehet egy asszony, aki egymás után temeti el a gyerekeit?

2019.01.16. 08:55

A hetedik gyerekét, Misikét temeti Sára asszony és a férje. Misike kétéves és négy hónapos volt, amikor meghalt. A többi gyerek is csupán néhány évig élt. A kis falu közössége magyarázatot keres. A tiszteletes vigasztal, de kétségek gyötrik: miért bünteti az Isten az ő közösségét? Az orvos is tehetetlen, hiszen ő nem Isten, csak egy orvos. Aztán Sára asszony újra gyereket vár, megszüli, de csecsemőként meghal a nyolcadik gyerek is. Ebben a tragédiában vívódik Sára és férje, György. Rosszul csinálnak valamit? Vagy ennyire hitetlenek lennének? Keresik a kérdésekre a választ, de nem találják. Ekkor belép a közösség életébe Bendegúz, a fiatalember, aki nyíltan vállalja ateizmusát – és szavaira Sára asszony is meginog a hitében. Csaknem egy év telik el, amikor Sára újra gyermeket vár, a kilencediket – de egyben készül a temetésre is. Úgy érzi, elkerülhetetlen a sorscsapás. A Nemzeti Színház a Marosvásárhelyi Spectrum Színházzal együtt január 17-én, csütörtökön mutatja be a Sára asszony című megrendítően mély darabot, amelyben a címszerepet Söptei Andrea játssza, a férjét, Györgyöt Szarvas József, a tiszteletes szerepében pedig Berettyán Sándort láthatja a közönség. A darabot Vidnyánszky Attila rendezte.

Sára asszony a saját kezével ássa ki gyereke sírját

Sára asszony mindent megpróbál: a hitében keres választ. Kéri a tiszteletest, hadd szolgáljon többet, még buzgóbban akarja élni a hitéletét. Minden erejével igyekszik jobb emberré válni. Misike temetése után már könnyeket sem tud ejteni – elfogytak a könnyek, mondja, hiszen a hetedik gyerekét veszítette el.

Söptei Andrea és Szarvas József a Sára asszony című darabbanFotó: Csudai Sándor - Origo

Hibáztat mindenkit – például az orvost, hogy nem tudta meggyógyítani a gyerekeit. De elsősorban önmagában keresi a hibát. Kétségbeesetten próbál választ találni. Lehetséges, hogy az a baj, hogy nem tud olvasni – és a Biblia szövegét csak hallgatja? Megkéri a férjét, hogy tanítsa meg olvasni – talán ezért bünteti őt az Isten. Sára olvasni kezd – kimegy a temetőbe, és végigolvassa a gyerekei nevét a sírköveken.

Sára asszony, Nemzeti SzínházFotó: Csudai Sándor - Origo

A kis falu hitközösségébe megérkezik Bendegúz, az ateista fiatalember, aki nyíltan vállalja hitetlenségét, és Sára asszonynak ad egy könyvet, amely az ateizmusról szól. Férje, György ebben a végtelen tragédiában a szeretetével, szerelmével próbálja Sárát vigasztalni. Pedig ugyanúgy gyötrődik ő is – minden mozdulata, minden szava ólomnehéz, ő sem érti a történtek miértjét, de hisz. Ha el is esik, mindig újra és újra feláll. Hiszi, hogy az Isten kegyelméből felnevelhetnek majd egy gyereket. Küzd a házasságáért, Sáráért, aki nagyon megváltozott, elveszítette a hitét, sírni sem tud, de György harcol: mindent megtesz azért, hogy Sára ne őrölje fel önmagát. Eltelik egy év – húsvét, nyár, szüret, halottak napja, advent, karácsony, majd újra jön a tavasz. Sára ismét gyereket vár – de azt mondja: készül a temetésre is. Saját kezével ássa ki a gyerek sírját. Én téged a Magasságos Úristennek hordalak ki. Nemcsak erre a világra, de az örökkévalóságra szüllek meg téged – mondja, miközben már vajúdik. A kisfiú megszületik, akit megkeresztelnek. A neve Arany János. Arany János, Arany János – ismételgeti György, az édesapa. Arany Jánosnak pedig valóban megadatott az örökkévalóság – a költészete által.

Szarvas József a Sára asszony című darabban - Nemzeti SzínházFotó: Csudai Sándor - Origo


A Sára asszony című darabot Döbrentei Sarolta írta. Arany János édesanyja, Megyeri Sára története inspirálta arra, hogy megírja a történetet. Arany Jánost szülei féltő gonddal nevelték, hiszen előtte nyolc gyerekük halt meg tüdőbajban.

Régóta vártunk egy ilyen darabra

„Döbrentei Sarolta keresett meg a Sára asszony című darabbal. Minden évben több szöveget kapunk, és hosszú vívódás után választjuk ki, melyik kerüljön színpadra. Döbrentei Sarolta szövegébe azonnal beleszerettem” – mondta Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, a darab rendezője.

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatójaFotó: Csudai Sándor - Origo

 Hozzátette: villámcsapásként ütötte szíven a történet, ezért is örül, hogy megrendezte az előadást.

„Nagyon jó a szöveg, régóta vártunk már egy ilyen darabra. A Marosvásárhelyi Spectrum Színházzal pedig adódott egy együttműködési szándék, így közösen állítottuk színpadra. Ez egy valós történet. Arany János születése előtt a család nyolc gyereket veszített el. Ezt a tragédiát gondolta végig az író, és helyezte egy megindító, mély történetbe.”

Sára asszony a Nemzeti SzínházbanFotó: Csudai Sándor - Origo


A darab a 19. század elején játszódik, de minden korban alapkérdéseket vetne fel egy családban egy ilyen sorscsapás.

„Egy ilyen sorscsapás után az ember a legalapvetőbb kérdéseket teszi fel. Végiggondolja a saját létének és hitének alapkérdéseit. Több úton is elindulhat – akár még téves úton is –, hogy választ találjon. De nemcsak a család gyötrődik, és keresi a választ, hanem a falu közössége is. Hiszen ők is tépelődnek. Megrázza őket Sáráék tragédiája. Magyarázatot próbálnak találni. A lelkészt – bár vigasztalja a családot –, kétségek őrlik: miért történik mindez? Valamit rosszul csinál? Miért bünteti az ő közösségét az Isten? Vagy mi az, amit nem ért? Az orvos is kétségbe esik: hiszen ő csak egy orvos, nem Isten. Nem tudja feltámasztani a meghalt gyerekeket. A férj, György is végigjár egy utat. A hite töretlen. Harcol a családjáért, harcol Sáráért. A darab végén újra visszatalálnak egymáshoz – amikor  Arany János megszületik” – mondta Vidnyánszky Attila.

Berettyán Sándor a Sára asszony című darabban a Nemzeti SzínházbanFotó: Csudai Sándor - Origo

Hozzátette: tévéfilmes vágyaik is vannak a darabbal kapcsolatban, hiszen eredetileg a szöveg egy tévéfilm forgatókönyve volt, csak úgy alakították át, hogy színpadon is megjelenhessen.

Az előadásban táncosok és zenészek szimbolizálják a falu közösségének a lelkét. Ha filmet forgatnak a történetből, akkor a táncosokból faluközösség lesz, a zenészekből pedig zenekar.

Sára asszony gyötrődése és a válaszkeresés

„Amikor először beszélt a darabról Vidnyánszky Attila, azonnal a nagymamám jutott az eszembe” – mondta Söptei Andrea, aki Sára asszonyt játssza a darabban.

Söptei Andrea a Sára asszony című darabban a Nemzeti SzínházbanFotó: Csudai Sándor - Origo


„A nagymamám ugyan nem veszített el ennyi gyereket, de azért az kétségtelen, hogy abban az időben gyakran előfordult, hogy egészen kicsi korban elvitte egy – ma már könnyen kezelhető – fertőző betegség a gyerekeket. Azonnal megfogott a darab szövege” – mondta a színésznő.

Sára asszony a Nemzeti SzínházbanFotó: Csudai Sándor - Origo


A nő útja – egyedül nekiindul ebben a nagy kétségbeesésben, fájdalomban. Sára asszony nem nyugszik bele abba, hogy minden gyereke meghal. Kérdezni kezd – válaszokat keres.

„Miért történik vele ez a sok borzalom? Ennyire rossz lenne? Nem hiszi. Ennyire hitetlen lenne, és ezért Isten haragszik rá? Ezt sem hiszi – de ennek ellenére próbál még buzgóbb hitéletet élni. Keresi a megoldásokat. rájön, hogy eddig csak a férje és a pap olvasta a Bibliát. Lehet, hogy ez a baj? Megtanul olvasni, mert meg akarja ismerni az eredeti tanítást, hátha ő maga rájön a titokra. Új szolgálatokat akar vállalni a gyülekezetben, hátha ezzel kiengesztelheti Istent. Aztán megjelenik a közösségben egy ateista, akitől kap egy könyvet. Elolvassa, és eltávolodik Istentől. Már az öngyilkosság gondolatát is megfogalmazza. De kiderül, hogy ez mind zsákutca, és visszatalál a hithez. Lényegében csak György, a férje marad mellette, harcol érte. Aztán újra gyereket vár, megszüli a kisfiút, akinek saját kezével ássa meg a sírt, hiszen készül az elkerülhetetlen sorscsapásra. A kisfiú – Arany János – viszont életben marad, felnevelik, és egy csodálatos költő lesz belőle.”

Söptei Andrea a Sára asszony című darabbanFotó: Csudai Sándor - Origo


Söptei Andrea azt mondta: nagyon pontos a darab koreográfiája, és ha arra koncentrál, ha lépésről lépésre valósítja meg a szerepet, akkor nem csak azzal foglalkozik, hogy mennyire fájdalmas ez a szerep. Talán így könnyebb eljátszani estéről estére.

Szeretet, szerelem, szövetség, barátság

„Amikor először találkoztam az anyaggal, Vidnáynszky Attila azt mondta: gyere, olvassunk fel egy színdarabot, te lennél a férj a darabban. Többet nem mondott róla. Felolvastuk, és a végén a katarzis, amikor kiderül, hogy Arany János születéséről van szó, óriási élmény volt. Belém hasított a tény, hogy ez valós történet, és tudtam, hogy ez nagyon erős, mély előadás lesz” – mondta Szarvas József, aki György szerepét játssza a darabban.

Szarvas József a Sára asszony című darabban - Nemzeti SzínházFotó: Csudai Sándor - Origo


„A történet nem csupán a család tragédiája, hanem mindez a faluközösség drámája is. Ezt ugyanis – hogy nyolc gyereket temet el egy család – csak akkor tudja elviselni két ember, ha rettenetesen erős, Isten által köttetett kapcsolata van. György, a férj végig harcol Sáráért, a kapcsolatukért, a házasságukért. Az első perctől kezdve – bár komoly tragédiáról beszélünk – mindvégig ott van a lehetőség, az esély, a remény és az energia a színpadon. Vidnyánszky Attila rendezése egészen zseniális: vagy itt, vagy ott mindig akad egy támasz. Egy gesztus. Hol egy tánclépés, hol egy zene, vagy egy fény beszűrődése. Ebben a vastagon megírt történetben semmi sincs véletlenül a színpadon. Ha azt mondom, hogy nagyon szeretem Vidnyánszky Attilát, mint rendezőt, akkor keveset mondok” – hangsúlyozta Szarvas József.

Sára asszony a Nemzeti SzínházbanFotó: Csudai Sándor - Origo


György ereje megingathatatlan – mondja –, mert Sárát, a feleségét mindennél jobban szereti. De az a szó, hogy szeretet, kevés. Még a szerelem is.

Sára asszony a Nemzeti SzínházbanFotó: Csudai Sándor - Origo


„Ez a kapcsolat közöttük mindennél több. Szeretet, szerelem, barátság, szövetség, a múlt és a hit egyesül kettejükben. Komoly erő és bizonyosság van abban, hogy ez a két ember egymásnak van rendelve. A férfinek akkor is van ereje, amikor a legnagyobb mélységekben vannak. Azt hiszem, ez egy bizalmi munka Vidnyánszky Attila, Söptei Andrea és közöttem. Mindenkinek – a lehetőség szerinti – személyes ügye is benne van a darabban.”