Feladni a hitünket és az elveinket a jólét érdekében, vagy harcolni azokért?

2019.02.13. 18:15

A XVI. században járunk. VIII. Henrik vallást vált – szakít a pápával –, mert el akar válni Aragóniai Katalintól, és újra házasodni szeretne Boleyn Annával. A válást viszont a pápa nem engedélyezi. A király úgy dönt: függetleníti magát a pápai hatalomtól, és önmagát az anglikán egyház fejévé teszi. Morus Tamás – Thomas More –, a nagyra becsült, hiteles férfi, VIII. Henrik tanácsadója viszont ellenzi a király lépését. Papként a meggyőződést és a hitet követi. Hazaárulásért végül perbe fogják, és kivégzik. Morus nemcsak a hatalommal, hanem az egész korával szemben egyedül marad. Csiszár Imre rendezésében mutatja be a Nemzeti Színház az Egy ember az örökkévalóságnak című drámát, amelyben a főszerepet – Morus Tamást – Rátóti Zoltán játssza, VIII. Henriket Fehér Tibor, a bíboros szerepében pedig Bodrogi Gyulát láthatjuk. Az előadásban főbb szerepet játszik még Schnell Ádám, Tóth László, Söptei Andrea, Bakos-Kiss Gábor, Barta Ágnes, Nagy Márk és Rubold Ödön.

Harc a megalkuvás ellen

Robert Bolt az Egy ember az örökkévalóságnak című drámája óriási siker volt 1960-ban Londonban. Aztán egy év múlva New Yorkban is bemutatták, szinten hatalmas sikerrel – meg is kapta a Broadway rangos Tony-díját. Filmet is készítettek a darabból – ugyanezzel a címmel –, amely 1967-ben elnyerte a legjobb filmnek, a legjobb rendezőnek és a legjobb főszereplőnek és forgatókönyvnek járó Oscar-díjat is – összesen hat Oscart kapott.
Most a Nemzeti Színházban mutatják be a drámát február 16-án, szombaton Csiszár Imre rendezésében.

Egy ember az örökkévalóságnak a Nemzeti SzínházbanFotó: Hirling Bálint - Origo


A kérdés az, hogy a hitet, a meggyőződést, az erkölcsi értéket félre lehet-e dobni az érvényesülésért, vagy az ember inkább hallgasson a lelkiismeretére, még akkor is, ha emiatt hátrányba kerül. Melyik utat válassza? Kössön-e könnyű alkut, amely után belesimul a hétköznapokba, és kényelmesen élhet tovább, vagy harcoljon az elveiért?
Thomas More – azaz Morus Tamás – tragédiája ezt a kérdést feszegeti. Morus nem tette le a hűségesküt VIII. Henriknek, mert a király függetlenítette magát a pápától, ugyanis a pápa nem adta hozzájárulását Henrik válásához.

Egy ember az örökkévalóságnakFotó: Hirling Bálint - Origo

A király el akart válni Aragóniai Katalintól, hogy elvehesse Boleyn Annát. Morus Tamás, aki a király tanácsadója, lordkancellár volt, ellenezte VIII. Henrik lépését. Kitartott a hite, a meggyőződése, az elvei mellett. Hazaárulásért perbe fogják. Több tárgyalást is lefolytatnak. Az utolsó, nyílt tárgyaláson már az uralkodó és holdudvara áll szemben Morus Tamás magányával. Végül Morust kivégzik. Aztán – ahogyan az lenni szokott – mártírrá emelik, 1886-ban boldoggá, majd 1935-ben szentté avatták.

Az örökkévalóságnak szóló dráma

„Nagyon érdekes világ ez, amit a darab ábrázol. A XV- XVI. században elindul a kapitalista fejlődés Európában. Anglia helyzete talán még kedvezőbb: jólét és gazdagság köszönt az országra. Felszálló ágban van a gazdaság és a politikai helyzet, virul a művészet – az angol reneszánsz korában járunk. Látszólag minden rendben van” – mondta Csiszár Imre, a darab rendezője az Origónak.

Csiszár Imre, rendezőFotó: Hirling Bálint - Origo


„Aztán jön egy király, VIII. Henrik, aki létrehozza az anglikán egyházat, és szakít a pápával. De van valaki – Morus Tamás –, a király tanácsadója, hiteles, nagyra becsült, bölcs és népszerű ember, és nem ír alá törvényeket, nem hitelesíti a király szavát. Pedig az ő megerősítése fontos lenne Henriknek. Morus mégis ellenáll, mert kitart a hite, a meggyőződése mellett. A darab azt boncolgatja, hogy mi fontosabb: egy látszólagos jólétben belesimulni egy közös gondolkodásba, vagy megtarthatjuk a saját véleményünket, a saját énünk szuverenitását, ha a belső hitünk nem engedi elfogadni, amit a világ diktál. Ez az alapvetése a darabnak, és a címmel élve: ez egy örökkévalóságnak szóló dráma.”

Bakos-Kiss Gábor, Fehér Tibor, Barta Ágnes, Söptei Andrea, Rátóti Zoltán és Tóth LászlóFotó: Hirling Bálint - Origo


A darab írója és a rendező számára is kiemelkedően fontos az egyszerű ember jelenléte, meglátása, kommentárja. Éppen ezért a dráma elején a komornyikot – aki Bakos-Kiss Gábor játszik – a nézőtérről hívják fel a színpadra. Lényegében egy teljesen átlagos ember a többi között. A darabban végig ő tartja a kapcsolatot a közönséggel.

Próba a Nemzeti SzínházbanFotó: Hirling Bálint - Origo


„Robert Bolt, a dráma írója kitalált egy fantasztikus figurát. Egyszerű embernek nevezi. Mi őt a nézőtérre ültettük le, onnan hívjuk a színpadra. A darabban végig az ő szemszögéből is láthatjuk a történéseket: mindig hozzáfűz valamit az eseményekhez, továbblendíti a történetet, ő a kapocs a nézők és a színpad között. A lényeg az, hogy valaki, aki ott ül aznap este a nézőtéren, kimegy, és a színpadon képviseli az közönséget. Az ő véleményüket mondja el, amikor például Morus Tamás Utópia című könyvéről beszél. Hozzáteszem: az Utópia ma is egy fontos könyv. Sok minden hiányzik a mai világból, amit Morus már akkor megírt” – hangsúlyozta Csiszár Imre.

Barta Ágnes és Rátóti ZoltánFotó: Hirling Bálint - Origo


Azt is mondta, hogy ahhoz, hogy a dráma hasson akár a színpadon, akár filmben, szükség van egy hiteles színészre. Az 1960-as angol darabban és a filmben is Paul Scofield játszotta Morus Tamást, a Nemzetiben Rátóti Zoltán személyesíti meg.

„Nem játszhatja el akárki Thomas More szerepét. Ezt a furcsa kívülállást, ezt a figurát, aki nem simul bele a rendszerbe, megtartja a véleményét és a személyiségét, csak egy nagyon erős karakter tudja eljátszani, akitől a néző el is fogadja. Ehhez találtuk meg Rátóti Zoltánt, aki remek színész.”
A rendező azt is hangsúlyozta, hogy régóta szerette volna már ezt a darabot megrendezni, mert minden korban aktuális.

Hajlamosak vagyunk könnyű alkukat kötni

„Az egyszerű embert játszom, aki leginkább Matthew, a főkomornyik szemével látja az egész történetet, aztán ő lesz a hajós, ő lesz a kocsmáros, a második felvonásban a porkoláb, az esküdtszék elnöke végül a bakó. Vagyis: ő egy ember a sok közül, a hétköznapi ember” – mondta Bakos-Kiss Gábor.

Bakos-Kiss Gábor az Egy ember az örökkévalóságnak fotóspróbáján a Nemzeti SzínházbanFotó: Hirling Bálint - Origo


„Az egyszerű ember pedig minden olyan pillanatban ott van Morus Tamás mellett, amikor ő komoly fordulóponthoz érkezik. És a napjaink embere nemcsak a XVI. században volt egyszerű ember, aki egyébként kimarad a világ nagy történéseiből, hanem a XXI. században is. Mindent lát, mindent hall, de tulajdonképpen Morus életében ő csak egy kellék, egy alkatrész. Nem egy Sancho Panza-féle figura, nem hős, hanem a túlélés embere.”

Rátóti Zoltán, Schnell Ádám, Bakos-Kiss GáborFotó: Hirling Bálint - Origo

Bakos-Kiss Gábor azt is mondta, hogy minden korban hajlamos az ember könnyű alkukat kötni a megmaradás, a viszonylagos jólét miatt, és sokszor nem áll bele azokba a küzdelmekbe, amelyek fontosak, amelyek az értékekért, a hitért zajlanak.
„Ez a történet a XVI. században játszódik, de én azt gondolom, hogy minden század az egyszerű ember százada. Úgyhogy véleményem szerint ez a történet nagyon is kapcsolódik a mához. Nem véletlenül született meg az a rendezői gesztus, hogy azon túl, hogy én bemutatom sorban a szereplőket a színpadon, még a civil nevük is elhangzik a kollégáknak. Ez ritka dolog, pláne egy ilyen történelmi vitadrámában.”

Van, aki ide áll, van, aki oda áll, és van, aki kitart a hite mellett

Bodrogi Gyula Wolsey bíboros szerepét játssza. A bíboros igyekszik elintézni a pápánál, hogy VIII. Henrik el tudjon válni a jelenlegi feleségétől, és el tudja venni Boleyn Annát.

Bodrogi Gyula és Rátóti Zoltán az Egy ember az örökkévalóságnak fotóspróbáján a Nemzeti SzínházbanFotó: Hirling Bálint - Origo


„Akkoriban a pápa külön hatalom volt. Ha nem engedte a válást, akkor nem válhatott el még a király sem. A bíboros – Wolsey – próbálja ugyan elintézni, hogy engedélyezze, de nem sikerül. A király félreérti, és azt hiszi, hogy a bíboros nem is akarta elintézni, sőt, ő akar lenni majd a pápa. Kivégzik felségárulás miatt. Csak később jönnek rá, hogy Wolsey a király mellett volt, és nem a pápa mellett, és tényleg el akarta intézni a válását” – mondta Bodrogi Gyula.

Bodrogi GyulaFotó: Hirling Bálint - Origo


Azt is hozzátette, hogy ez a darab is – mint a hasonló drámák – nagy kérdéssel foglalkozik, és azzal, hogy a történet szereplői hogyan viszonyulnak ehhez a nagy kérdéshez.
„Az egyik megfizethető, aki ide áll, oda áll. A másik szereplő az, akinek van valami elképzelése, de félreértik. A harmadik pedig az, aki a becsület útjáról semmi szín alatt nem tér le. Régebben ezeket az embereket szentté avatták – ahogyan Morus Tamást is évszázadokkal később. De ezekből az emberekből van a legkevesebb, akik a tiszta utat választják” – mondta Bodrogi Gyula.