Többször felmerült, hogy feloszlanak, de ma már arénákat töltenek meg

2019.03.06. 21:44

Vannak olyan együttesek, amelyek hirtelen feltűnnek, van pár sikeres számuk, aztán ugyanolyan hirtelen el is tűnnek. A Magna Cum Laude nem ilyen, ők nagyon hosszú utat jártak be húsz év alatt, és azt lehet mondani róluk, hogy egyre jobbak lettek, ahogy az idő telt. Idén Aréna-koncerttel és különleges albummal ünnepelnek. A kezdetek nehezek voltak, többször majdnem meg is szűntek. Aztán a kitartás meghozta az eredményét.

Egy tévéműsorban a vendégként érkező Mező Misitől megkérdezte a műsorvezető, hogy vitája volt a kollégákkal arról, hogyan írják ki a nevét, jól tették-e, hogy a „Misinél” maradtak. Az őszülő szakállú, idén negyvenéves énekes elmondta, hogy őt még életében senki sem szólította Mihálynak, és ez már valószínűleg így is marad. A Magna Cum Laude többi tagja is becézett formában használja a nevét. A két alapító az ötvenéves Szabó Tibi gitáros és zeneszerző, illetve a negyvenhárom éves Kara Misa basszusgitáros és szövegíró. Többszöri tagcsere után két fiatal zenész vált stabil taggá: a billentyűs hangszereken játszó Lesták Marci és a dobos Török Máté.

Forrás: Facebook

A két alapító a mai napig Gyulán él, vállalva a hosszú utazásokat. Mező Misi egy Gyula melletti faluban, Dobozon nőtt fel. Szabó Tibi tizennyolc évig volt ápoló a pszichiátrián, életre szóló tapasztalatokat szerzett ott. Kara Misa alkalmi munkákból élt és ezzel-azzal kereskedett. Ismerték egymást a gyulai amatőr zenei életből, és arról álmodoztak, hogy jó lenne annyira befutni, hogy megéljenek a zenélésből. Ahogy tagokat toboroztak az alakuló együttesbe, mindkettőjüknek egymástól függetlenül eszükbe jutott az egy helyi középiskolai zenekarban már némi ismertséget szerző Mező Misi. Szabó Tibi és Kara Misa egymás szándékáról nem is tudva elhívták próbaéneklésre. 1999-ben kezdték el a közös munkát. Temérdek együttes alakul így meg, aztán nem éli túl azt a kezdeti időszakot, amikor sok munkát kell a produkcióba fektetni, de még nincsen okvetlenül pozitív visszajelzés, és megélhetést sem ad a zenélés.

Nehézkes kezdetek

A Magna Cum Laude igyekezett minél több fellépési lehetőséghez jutni, és megpróbáltak lemezkiadót találni maguknak. Akkori menedzserük abba az irányba terelte őket, hogy funkys beütésű, táncolható popzenét játszanak, a tizenéves közönséget megcélozva. Amikor 2003-ban végre megjelent az első lemezük, elsőnek egy osztálykirándulásról szóló számhoz forgattak klipet. Ettől az Osztály című kliptől óriási utat járt be a Magna Cum Laude a mai stílusáig. A berasztásított hajú, igen kövér Mező Misi pompomlányok között ugrabugrál. Nem hozott áttörést az első lemez, de nem is maradt visszhangtalan. Klip készült a Lemegy a nap-hoz, és a Minden állomás-hoz is. A mai Magna Cum Laude ismeretében jót lehet röhögni ezen a kezdeti szakaszon, majdnem olyan, mint Nagy Feró diszkós múltja a Gyere, kislány, gyere című számmal. Ha a Magna Cum Laude befut ezzel a slágerzenével, ma már biztosan nem léteznének, az ilyen együttesek pár évig tudnak divatban lenni. Annyi azonban egyértelmű ebből az anyagból, hogy a két teljesen autodidakta szerző már itt is magabiztos, jól levették az aktuális trendeket. Mező Misi jól énekelt, de a menedzser a fazonjával nem volt kibékülve, sokat gyötörte ezzel. Hol volt szakálla, hol nem. A frizurája valami afroparódiának hatott. Megpróbált lefogyni, de robusztus termetével nyilván esélye sem volt a fiúzenekarokban nyomuló, borotvált mellkasú, vékonydongájú figurákhoz képest. Ügyetlenül mozgott a színpadon, nem érezte jól magát a bőrében. Amikor nyíltan felmerült, hogy a Magna Cum Laude befutásának az ő személye az akadálya, akkor sértődötten otthagyta a zenekart. Ekkoriban már zenélésből élt: vendéglátózott, amiből nagyon sokat tanult.

Mező Misi sértődötten ült otthon, és azt kellett látnia, hogy az akkori zenetévé egyre többet játssza a Minden állomás klipjét, ami még vele készült, de ő már nem volt tagja a Magna Cum Laudénak. A klip népszerűsége fellépési lehetőségeket is hozott, de az együttesnek nem volt énekese. Először egy másik gyulai fiúval próbálkoztak, de sikertelenül. Aztán valaki ajánlotta, hogy van Gyulán egy jó hangú, karakán lány, akit Szabó Eszternek hívnak. Szabó Eszter még a Megasztár előtt volt, és ő lett egy ideig a Magna Cum Laude énekese. Ő úgy gondolta, hogy szerzőként is beszáll az együttesbe, de ahogy azt mondani szokták „kreatív nézeteltérések” voltak közte és az alapító tagok között. Szabó Eszter aztán ment tovább a maga útján, de büszke lokálpatriótaként a Megasztár egyik fordulójában a Te légy most-ot énekelte, hangsúlyozva, hogy ez a gyulai Magna Cum Laude száma. Furcsa elképzelni, hogy így is alakulhatott volna: Szabó Eszter lenne a Magna Cum Laude „frontasszonya”. Végül aztán Szabó Tibi és Kara Misa kibékültek Mező Misivel. Elfogadták, hogy ő olyan, amilyen, a feltételezett siker érdekében nem tud kibújni a saját bőréből. Azon is elgondolkoztak, hogy miért bohóckodnak slágerzenével, amikor alapvetően mindegyikük a rockhoz vonzódik. Ebben is vállalták önmagukat. Az is igaz persze, hogy a Magna Cum Laude a rock palettájának a „puhábbik” felén maradt, bár a koncerteket itt-ott zúzósabbra veszik, a lemezeiken megtartják a dallamosságot. Kara Misa szövegíróként már azt is megengedte magának, hogy néha szóljon is valamiről, amit ír. Persze nem bonyolítja túl a számokat, de talán éppen ebben erős, amikor el mer vállalni egy olyan egyszerű mondatot refrénnek, hogy „Nekem akkor is a barátom maradsz.”

A tagok kezében itt már platina- és aranylemezek vannakForrás: Facebook

A Magna Cum Laude még évekig a mérsékelten sikeres vidéki együttesek egyike maradt, de nem adták fel. 2006-ban jelent meg a második lemezük. A biztonság kedvéért rátették a Minden állomás-t, és ez lett a címe, mert erről lehetett rájuk emlékezni. A közönség azonban egy másik számot zárt a szívébe: a Vidéki sanzon-t. Több mint száz éve próbálják megfejteni a slágerszerzők, hogy mivel tudnak betalálni, de nincsen recept. Rejtély, mitől lesz egy ugyanolyan dal, mint több másik valamiért mégis fontosabb az istenadta népnek. Régen ezt úgy mondták, hogy amit a suszterinasok is fütyülnek. Mára a suszterinasok kivesztek, talán az számít, hogy ki mit oszt meg másokkal a közösségi médiában. A Vidéki sanzon bekerült az S. O. S. Szerelem című filmbe is, de ott Ullmann Mónika énekelte (ő is nagy utat járt be a Moncsicsi-től a Vidéki sanzon-ig), a Magna Cum Laude nem jelent meg. A rádiók és a zenetévé nem játszotta, valahogy az emberek mégis akkora slágert csináltak spontán módon a Vidéki sanzon-ból, ami meghozta az áttörést az együttesnek, a Magna Cum Laude koncertnaptára hirtelen elkezdett egészen másképp kinézni, megtelt időpontokkal.

Szinte minden együttes történetében megvan az az egy sláger, ami az áttörést meghozza, amit aztán játszaniuk kell, amíg csak léteznek. Csak az a kérdés, hogy meddig léteznek, lesznek-e következő slágerek, hogyan tudnak gazdálkodni azzal az érdeklődéssel és bizalommal, amit a „faltörő kos” számmal megszereztek. Tizedik születésnapját a Magna Cum Laude még a Petőfi Csarnokban tartotta, a tizenötödiket és a huszadikat már a Papp László Budapest Sportarénában, ami ötször akkora. Nagyot dobott a Magna Cum Laude népszerűségén a 2009-es Pálinka dal is, ami bizonyos értelemben egy öngól. Csak egy viccnek szánták, egyáltalán nem gondolták, hogy ekkora hatással lesz a közönségre. Más együttesek is jártak így poénból kiadott számukkal (például az Exotic a Trabant-tal vagy a KFT az Afriká-val), hogy utána verhették a fejüket a falba, hogy hiába vannak zenében, szövegben sokkal értékesebb számaik, a közönség egy része ezzel a bohóckodással azonosítja őket. A Magna Cum Laude két-három évente albumot ad ki, valamiért ők sem tudnak elszakadni ettől az avítt formától, de sok magyar zenész érez hozzájuk hasonlóan. Szabó Tibi és Kara Misa folyamatosan fejlődnek mint szerzők és mint hangszeres zenészek is, de hiába az erős újabb dalok, a koncerteken a legnagyobb tombolás a Pálinka dal-ra van. De végül is tekinthetjük ezt a számot az alkoholizmus dicsőítése helyett a fejlődés ünneplésének is. Még egy olyan intellektuális szerző-előadónak, mint Lovasi András is belefért az életművébe a Szilvafácska. A szocializmusnak számos bűne volt, többek között az is, hogy milyen rettenetes szeszekkel pusztították magukat az emberek. Mára elértünk oda, hogy Magyarországon végre tisztességes borok, pálinkák és sörök készülnek. A borkultúra fejlődését annak idején a Bëlga énekelte meg Boros című számában: „de botrány, hogy nem tér ki a Btk. arra, hogy emberiség elleni bűntett a vbk”.

Mező Misi és az ő útja

Mező Misi cigány ember. A Vidéki sanzon-ban sok furcsa, szürreális kép van, de lehet, hogy azért fogadta a szívébe a közönség, mert van egy minden csavar nélküli, egyértelmű sora: „Ne felejtsd el, hogy honnan jöttél!” Mező Misi ehhez tartja magát. Magyarországon népszerű a roma pop, amiben külön hangsúlyt kap a cigány kultúrához való kötődés. A Magna Cum Laude egy rockzenekar, aminek az énekese történetesen cigány. Ezt nem hangsúlyozza külön, de nem is felejti el. Mező Misi anyjának családja cigányzenész volt (hegedű, bőgő, cimbalom), apja cigány hagyományőrző együttest vezetett a faluban (gitár, kanna, kanál), a még gyerek Mező Misi is itt kezdett el zenélni.

Az Arénában sem felejtették el, hogy honnan jöttekForrás: Facebook

Hevesi Imre a Békés megyei zenei élet legendája, saját bevallása alapján túl van az ötezredik koncertjén. Öccsével, a később szólóban ismertté vált Hevesi Tamással alapították a Névtelen Nullát, ami két slágerig (Csíkos napernyő, Jeremy) és egy nagylemezig jutott. Hevesi Imre a legkülönbözőbb műfajokban alapított zenekarokat, párhuzamosan többet is működtetett egyszerre. A vendéglátóhelyeken latin zenét játszó La Bombának Mező Misi is évekig tagja volt, és ha már a Gypsy Kings számai repertoáron voltak, belefértek autentikus cigánydalok is. Amikor a Magna Cum Laude sikeres lett, már nem lehetett összeegyeztetni a kétféle munkát, de volt egy időszak, amikor Mező Misi igen jól szórakozott azon, hogy miközben szólt az El Condor Pasa, az Oye Como Va, a Desperado vagy a Bamboleo, emberek feléje mutogatva szemmel láthatóan azon vitatkoztak, hogy az ott a Magna Cum Laude énekese, vagy csak hasonlít rá. Aztán a Magna Cum Laude akusztikus koncertjének műsorába belekerült a Cigányhimnusz, rajta is van a Csak ülünk és zenélünk albumon. Mármint nem a nemzetközi, egy fokkal optimistább Cigányhimnusz (Gyelem, gyelem...), hanem amit Magyarországon emlegetnek így (Zöld az erdő, zöld a hegy is...). A Magna Cum Laude M2 Akusztik koncertjén is az egyik szám autentikus cigánydalként feldolgozva hangzott el, sőt a Pálinka dal stúdióverziójában is kannázás dubogását lehet a háttérben hallani.

Mező Misi más tekintetben is nagy utat járt be onnantól, hogy társai alkalmatlannak tartották, addig, amíg éppen azért voltak feszültségek a zenekaron belül, hogy Mező Misi ismertséget és tekintélyt szerzett, a közvélemény a Magna Cum Laude szerzőpárosát pedig csak kísérőzenészként tartotta számon. Aztán ők belenyugodtak, hogy teljesen normális, hogy a frontember kapja a legtöbb figyelmet, vele foglalkozik a média. Ez a folyamat ott kezdődött, hogy Mező Misi összeköltözött budapesti barátnőjével (azóta a felesége és két gyerekének anyja), így ha interjút kellett adni, mindig kéznél volt. Budapest–Gyula oda-vissza ötszáz kilométer, Szabó Tibi és Kara Misa lassan leszoktak róla, hogy képviseljék a zenekart a médiában. Mező Misi ismertségét tovább növelte, hogy a The Voice zsűritagja lett. Az ilyenfajta zsűrikben van egyfajta szereposztás és dramaturgia: van az érzelmes, van a kekeckedő. Mező Misi nem vett fel semmilyen figurát: emberséges volt, visszafogott és szakszerű. Egyébként pedig az ő mentoráltja, Pál Dénes nyerte a versenyt. A tévénézők olyan jól fogadták a Mező Misiből áradó pozitív energiákat, hogy meghívást kapott egy másik tehetségkutató, a Rising Star zsűrijébe is. Tavaly és idén pedig ott ült A Dal zsűrijében is, mostanra egészen tekintélyes bíráló lett belőle, jól áll neki ez a szerep.

Pál Dénes és Mező Misi a The Voice-banForrás: Facebook

2014 óta Mező Misi fellép a Budapest Bár koncertjein is. Farkas Róbert egyszeri zenei kalandnak tartotta, hogy feleleveníti, milyen lehetett, amikor a két világháború között a kávéházi cigányzenekarok nemcsak magyar nótát játszottak, de a korszak slágereit is.

A Budapest Bár tizenkét éve működik, koncertek százait adta, tucatnyi lemeze jelent meg, más korszakok slágereivel és saját számokkal is. Az egész produkcióba az csempész némi iróniát, hogy különböző rockegyüttesek énekesei lépnek fel a Budapest Bár koncertjein, az ő szájukból nem lehet komolyan venni ezeket a szövegeket. Mező Misi számára újabb elismerést jelentett, hogy Farkas Róbert meghívta a csapatba, ahová sikeresen beilleszkedett.

Mező Misivel történt még valami: megtért. Ezt nem reklámozza különösebben, de ha kérdezik, nyíltan beszél róla, és misszióra készül. Zenésztársai és felesége is úgy tekintettek Mező Misi világlátásának megváltozására, hogy átmeneti állapot lesz. Egyre inkább úgy tűnik, hogy ez nem így van. Mező Misi iskolapadba ült, és teológiai diplomát szerzett (nem lelkipásztorit), szakdolgozata interjúkon alapul, amelyeket olyan zenészekkel készített, akik vallásosak (például Pajor Tamás, Szikora Róbert). Egyáltalán nem tartja összeegyeztethetetlennek a rockzenét és a keresztyénséget, nem kell új énekest keresnie a Magna Cum Laudénak, de ismertségét felhasználva szeretne társadalmi küldetést vállalni. Járt már fiatalkorúak börtönében, ahol beszélt arról, hogy aki szegény cigány családba születik, annak a számára sem reménytelen, hogy sikeres legyen. Mező Misi is kitanulta a kosárfonást, és asztalosműhelyben is dolgozott, rengeteg kitartásra és szorgalomra volt szüksége ahhoz, hogy elismert ember legyen. Érdemes visszagondolni, milyen erőtlen a jelenléte a 2003-as klipekben. Mára pedig őszülő szakállú, származását és hitét büszkén vállaló családapa, akiből erő és nyugalom árad.Ő is bebizonyította, hogy erős pozitív világképpel is lehet rockzenésznek lenni, nemcsak alkoholban ázó botrányhősként. Mező Misi zenész mivoltával kapcsolatban is igen szerény, ő maga nem nevezi magát gitárosnak, pedig gyerekkora óta játszik a hangszeren és a Magna Cum Laude koncertjein is nyakába kapja tizenöt darabos gyűjteményének valamelyik darabját, ha a számba elkél még egy gitár Szabó Tibié mellett.

Ez egy szerény zenekar

Amikor a Magna Cum Laude rájött, hogy nem egynyári slágereket akar gyártani, nem akar a mainstreambe betörni, azóta az imázsuk lett a szerénység. Nemcsak a Vidéki sanzon-ban, hanem minden megnyilvánulásukban hangsúlyozzák, hogy ők vidékiek, és nem akarnak bonyolult dolgot csinálni. Ez a fajta tudatos visszafogottság okozta, hogy évről évre gyarapodott a rajongótáboruk. Azok kötődtek hozzájuk, akik magukat szintén egyszerű és egyenes vidéki embernek érezték. A Magna Cum Laude tagjai évekig nyaranta együtt táboroztak a zenekar híveivel, és szeretnék újra bevezetni ezt a szokást. Évzáró koncertjüket hagyományosan Békéscsabán tartották, ahol disznótorost és pálinkát lehetett kóstolni. Mivel annyi szemrehányást kaptak, hogy mindenhol gyulainak vallják magukat, a koncert mégis Békéscsabán van, ezért átköltöztették, bár a gyulai helyszín adottságai kedvezőtlenebbek. Míg mások külföldi példákhoz akarnak hasonlítani, a Magna Cum Laude védjegye lett a vidékiség.

Jó hangulatban zajlik a próbaForrás: Facebook

Az Aréna-koncertjük előtt Budapesten is disznótorossal és pálinkával várták a közönséget. A huszadik születésnap megünneplésére rendezett koncert számos vendégével előadott produkciók a Magna Cum Laude jól működő akusztikus kísérleteinek a vonalába illeszkedtek. Fellépett a Vivát Bacchus kórus, a Magyar Virtuózok vonósnégyese és a sokoldalú Ferenczi György, aki nemcsak énekelt, de szájharmonikán és hegedűn is játszott. Ahogy a jubileumi koncert változatos volt, úgy a jubileumra kiadott album is különleges lett. A címe rájátszik a gyulaiságra: Gyula HÚSZfeldolgozó. A huszadik születésnap alkalmából húsz előadó, illetve együttes fogadta el a felkérést, hogy dolgozza fel a saját elképzelései szerint a Magna Cum Laude egy-egy számát. A rockzene olyan nagy öregjei vállalták a részvételt, mint például Balázs Fecó, Charlie vagy a Beatrice ,és erős az etnovonal is: Palya Bea, Ferenczi György, Csík zenekar.

Forrás: Pinterest

A Magna Cum Laude fennállása alatt voltak krízisek, hullámvölgyek is, de mindenre az volt a válasz, hogy dolgozni kell tovább, és nem kell túlbonyolítani a dolgokat. Igényesen hangszerelt, de könnyen befogadható rockzene ez, és az együttes mind a hét sorlemezén van legalább egy olyan sláger, amit a közönség megszeretett. A becsületes és fegyelmezett munka eredménye, hogy a többi szám sem csak tölteléknek van, hanem ezeknek a „kisebbfajta” slágereknek is kialakult rajongótábora. A Magna Cum Laude kevésbé ismert számai is fontosak egy-egy csoportnyi embernek, mert van mit szeretni rajtuk. Kara Misa énekhangja olyan, amilyen, de megindító számot írt a kislányához, amit csak ő adhat elő hitelesen.

Amikor a Szegedi Ifjúsági Napok felkérte a Magna Cum Laudét, hogy írjanak valamiféle himnuszt a SZIN-nek, akkor sem vették félvállról a dolgot, hanem megszületett a Színezd újra, amiben annyi energia összpontosul, hogy bárkinek lehet ajánlani a meghallgatását, akinek éppen rossz napja van. Vannak, akik azzal kritizálják a Magna Cum Laude hangzását, hogy nem elég kemény. A tízéves jubileumi koncerten a tankcsapdás, szintén makacsul vidéki Lukács Laci is beszállt két szám erejéig (tőle ritkán látható módon hathúros gitárral), és mindjárt nyilvánvalóvá vált, hogy a Magna Cum Laude zenéjében ott van a keménység is. Ahogy a számaik akusztikus irányba is elvihetőek, ugyanúgy tudnának csinálni kuriózumként egy zúzós műsort is.