Igazi különlegességek a MITEM előadásain

2019.03.07. 09:44

Klasszikusok, nagy rendezők és színházak, valamint a népek mítoszai, legendái mutatkoznak be az idei Madách Nemzetközi Színházi Találkozón, amely április 11-től május ötödikéig lesz a Nemzeti Színházban. A nyitóelőadás különleges lesz: a Fővárosi Nagycirkuszban a Slava's Snowshow-t láthatják az érdeklődők. A fesztivál utolsó napján pedig Madách Imre: Az ember tragédiája című darabot mutatják be Vidnyánszky Attila rendezésében. A fesztiválon többek között a világ legnagyobb rendezői közé tartozó Eugenio Barba, Michael Thalheimer, Rimas Tuminas és Eimuntas Nekrosius rendezéseit is lehet látni, de kazah, litván, tatár, francia, dán és svéd színházak is érkeznek a találkozóra. Az idei MITEM-en már csak négy előadásra lehet jegyet kapni – hihetetlenül nagy az érdeklődés, pillanatok alatt elkapkodták a jegyeket.

Slava's Snowshow – 3 millió konfetti és 98 ezer buborék

Egy nap arra ébredtem, hogy olyan előadást akarok létrehozni, amely visszavezet bennünket a gyermeki álmokhoz. Egy előadást, amely a színházba érkező embereket segíti abban, hogy kiszabaduljanak a felnőtt lét béklyójából, és újra megéljék magukban azt a kisfiút vagy kislányt, akik valaha voltak" – ezt mondta Slava Polunin, a ma élő legünnepeltebb bohóc. Így született meg a Slava's Snowshow, ami 26 éve járja a világot, és mindenhol hihetetlen sikere van. Sokan gyerekkorukban is látták, és felnőttként is elmennek megnézni, akkora hatással volt rájuk.
A Slava's Snowshow-val nyitják meg április 11-én a Madách Nemzetközi Színházi Találkozót egy különös helyszínen, a Fővárosi Nagycirkuszban.

Slava's SnowshowForrás: Origo


A leghíresebb jelenete a hóviharjelenet, amit valószínűleg sokáig nem felejtenek el a nézők.
Egy benzinmotor fújja a konfettiket, amelyek egyébként angol szabadalom alapján készültek Kaliforniában. Nem gyúlékonyak, és zuhanás közben a pillangó szárnyalására hasonlítanak. Az előadásban 3 millió konfetti száll majd. Van olyan színház a világban, ahol még három év múlva is találtak takarítás közben egy-egy konfettit.
Még egy különös adat: a Slava's Snowshow-ban 98 ezer színes buborék is száll majd.


Slava Polunin három tisztséget szeret viselni. Az egyik: a bolondok akadémiájának alapítója és örökös elnöke. Aki ide belép, ne csináljon semmit, csak bolondozzon, álmodozzon, menjen vissza a gyerekkori mesevilágba"  – mondta egyszer.
A másik cím, amit visel: Andersen oroszországi nagykövete. Ezt a címet egyébként a dán királynő adományozta neki.
A harmadik pedig a delfinek követségének képviselője. Ezekre a címekre büszke – a többivel egészen egyszerűen nem foglalkozik.
Párizstól 30 kilométerre, a Le Moulin Jaune (sárga malom) nevű kastélyban él – ahová időnként meghívja a barátait, de turisták is felkeresik.
A Slava's Snowshow egy gyerekkori álmot varázsol a színpadra – bolygókkal, hóviharral, félelemmel, nevetéssel, kiszolgáltatottsággal együtt, ahogyan azt az ember a gyerekkorában érzi, átéli és álmodja. Kevesen képesek ezt úgy színpadra vinni, ahogyan Slava Polunin: az előadás ugyanis 26 éve lenyűgözi a közönséget bárhol a világon. Egyfajta klasszikussá vált a kontinenseken.
Érdekesség, hogy Közép-Európában még nem jártak, így itt, Magyarországon most először látható a MITEM keretén belül a híres előadás.

Három Csehov egy fesztiválon

Az idei MITEM egyebek mellett azért is különleges, mert három Csehov-darabot is láthatnak az érdeklődők. Három teljesen különböző ország, három különböző színház és kultúra felfogásában. Láthatunk egy litván-orosz, egy magyar-román és egy szerb Csehov-előadást.

Moszkvából érkezik a Vahtangov Állami Színház – a Ványa bácsi című darabot mutatják be. A Vahtangov színház jelentős teátrum Oroszországban. Legendás, litván rendezője, Rimas Tuminas éppen a Ványa bácsi című darabbal mutatkozott be a színházban 8 évvel ezelőtt – ez hozta el neki a nagy áttörést. Előtte ugyanis nagyon sok kritikát kapott: sokan azt kifogásolták, hogy miért egy litván rendezőt neveztek ki a színház élére. Aztán 8 évvel ezelőtt megrendezte a Ványa bácsit, óriási siker volt – lényegében legendává vált az előadás -, és a kritikus hangok is elmaradtak.
Külön érdekesség, hogy az idei MITEM-en bemutatandó Ványa bácsiban ugyanúgy játszik Szergej Makoveckij, mint a 8 évvel ezelőttiben.

A Szerb Nemzeti Színház az Ivanov című Csehov-darabot mutatja be. Az előadás különlegessége, hogy a színészek egy közönség által körbeült térben mozognak – sőt, olyan közel vannak a nézőkhöz, hogy szinte meg lehet őket érinteni. A színészek játéka pedig egy különleges erőt képvisel a színpadon – ez nem is játék, hanem átlényegülés. A színészek izzadságcseppje is látható, sőt, szerepe van a játék során.
A főszereplő Ivanov, akit egy macedón színész játszik. A darab lényege, hogy egy 35 éves férfi meghasonlik önmagával, nem tudja, mihez kezdjen magával, mindenből kiábrándul, életunttá válik. A rendező azt találta ki, hogy az egész színpadi tér egy múzeumi teret ábrázol: a lélek múzeumát építette meg. Ebben a múzeumban játszódik a történet. Vastag, vörös kötéllel vette körül - akárcsak egy valódi múzeumban -, és bent, a lélek múzeumában játszódik a darab.

A harmadik Csehov-darabot a Nemzeti Színház mutatja be: ez a Meggyeskert, amelyet a világhírű Silviu Purcarete rendezett, és néhány napja mutatta be a színház – óriási sikerrel. A darabról itt írtunk, és az egyik próbán forgattunk is – a videót itt nézheti meg. 

Klasszikusok, nagy színházak, nagy rendezők

A fa – ez a címe a dán Odin Teatret előadásának, amelyet Eugenio Barba rendezett. Néhány hete Rómában játszották a darabot – hatalmas sikerrel. A nézők többsége fiatal volt.
Eugenio Barba hatalmas rendező. Egyszer azt nyilatkozta: „A kultúrák olvasztótégelyében, ahol a régi, megkövesedett határok recsegnek-ropognak, leomlanak, nem lehet többé a színház egy nép rítusa. De a színház népivé válhat. Nem szigetelheti el magát, de lehet sziget."
Barba olasz vendégmunkásként érkezett 1954-ben Norvégiába. Akkor, amikor ez teljesen szokatlan volt az országban – még a pizza szót sem ismerték Norvégiában. Barba – ahogyan egyszer nyilatkozta valahol – nyelvvesztetté vált, és ez meghatározta színházi munkásságát. Erős gesztusokat és képi megoldásokat használ az előadásaiban. Sokszor nem is engedi lefordítani a szövegeket, angolul, olaszul, dánul vagy indonézül adják elő a darabokat. Sajátosan nagy hangsúlyt fektet a hangokra – a hangok energiájával játszik. Azt vallja: a hanggal is megértik egymást az emberek.
Az Odin Teatret 55 éves társulat – és lényegében ugyanazok a színészek játszanak évtizedek óta a társulatban. Egyikük már meghalt. Holstebro-ban, a dán kisvárosban eltemették – és a többi társulati tag is ugyanott, egymás mellett választotta ki a sírhelyét. Ez az Odin Teatret tagjai sajátos szövetségét jelzi.

Németországból érkezik a Berliner Ensemble – Tennessee Williams: A vágy villamosa című darabot adják elő Michael Thalheimer rendezésében.

Jelenet a Vágy villamosábólForrás: ©Matthias Horn/Matthias Horn

Thalheimer radikális rendező, és szinte kivétel nélkül klasszikusokat rendez. A szövegeket erőteljesen meghúzza – nem érdeklik a költői szófűzések, a mondanivaló, a lényeg a fontos számára. Egyetlen pontra koncentrál.
A vágy villamosa esetében is ezt látjuk majd. Thalheimer a színpadképpel játszik: egészen különleges díszlete lesz az előadásnak.
A rendező azt mondja: mindig olyannak kell lennie a színpadképnek, ami jobb az üres térnél. Tavaly kitaláltak egy díszletet az előadásukhoz, amit később elvetettek, mert Thalheimer szerint nem volt jobb díszlet az üres térnél ahhoz az előadáshoz.
Most egy furcsa, ferde, lyukas téglatest lesz a színpadkép – a téglatest ferde nyílásában játszanak majd a színészek. Ez a díszlet képi megfogalmazása a lecsúszásnak, felemelkedésnek, hanyatlásnak, bukásnak, a fölé- és alárendeltségnek. Egyetlen ferde téglatest. Ráadásul a színésznők nagyon magas sarkú cipőben játszanak ebben a lehetetlen térben, ami az esendőségük, kiszolgáltatottságuk szimbóluma.
Minden Thalheimer-rendezés óriási várakozás Németországban. A német kritika nagyon jól fogadta ezt az előadást – óriási siker volt. Ősszel mutatták be, a MITEM-en lesz az első külföldi turnéja.

Az Ivan Franko Nemzeti Drámaszínház Ukrajnából, Kijevből érkezik a MITEM-re. Shakespeare: Coriolanus című darabját adják elő Dmitro Bogomazov rendezésében.

Coriolanus - Ivan Franko Nemzeti Drámaszínház, Ukrajna, KijevForrás: Valeriia_Landar/Valeriia_Landar


A rendező ugyanazon az egyetemen tanult, ahol Vidnyánszky Attila. Bogomazov a kísérleti színháztól jutott el a klasszikus színház és a kísérleti színház sajátos ötvözetéhez. A Coriolanus is egy új szemléletű, kísérleti színháznak tekinthető.

Kis nemzetek legendái, mítoszai

Az Ivan Franko Nemzeti Drámaszínház másik előadása a Morituri Te Salutant, amely egy ukrán író novellájából készült. Az előadás az ukrán mentalitás mélyébe próbál ásni – egy olyan nép mentalitása mögé próbál tekinteni legendák, történetek és mítoszok segítségével, amelyet kevésbé ismerünk.

A Kurafiak című előadással érkezik Litvániából a Klaipeda Dráma Színház. A darab rendezője a legendás litván Eimuntas Nekrosius – aki a 21. századi kortárs színház egyik legnagyobb alakja volt. 2018-ban meghalt, így az idén már nem tudják vendégül látni, de az utolsó előadását, amit rendezett, bemutatja a MITEM.

Kurafiak - Klaipeda Dráma Színház - Litvánia Rendező: Eimuntas NekrosiusForrás: Origo

Nekrosius előadásai mindig sajátosak – ilyen a Kurafiak is. Egy kortárs litván író darabja, amely magába sűríti Litvánia történelmi múltját, legendáit, babonavilágát, mágiáját, a varázslatot és a boszorkányságot. Mitológia és valóság, élet és halál, és a mindennapi élet találkozik az előadásban. A történet mélyre hatol, a litván nemzet alapvető lényegét érinti.

Ugyanígy a Tatár Állami Színház darabja is a nép mentalitását mutatja be. A jövevény című előadás a közelmúlt tatár történelmét boncolgatja, illetve annak hatását a saját népére, identitására.

A Kazah Állami Dráma Színház a Korkut legendája című darabbal érkezik. Korkut egy mitikus alak, olyan, mint a Finneknél Vejnemöjnen.

Korkut legendája - Kazah Állami Dráma SzínházForrás: ZHUSAN production.Zhenis ISKABAY/Ardak Toleubai


A kortárs kazah költő darabjának témája a halhatatlanság keresése, amit a főhős, Korkut, a szent dalnok végül a zenén keresztül talál meg: gyönyörű hangszeres énekével megállítja a levegőben a madarakat, és még a halál sem közelít hozzá. Korkut feltehetően a 8-9. században élt, egyesek szerint 95 évet, mások szerint 190 évet, de van olyan forrás is, amely szerint 400 évet. Az előadás az alkotók szerint a civilizáció, a kultúra, a művészet, valamint a szent és spirituális fogalmak rekviemje.

Különös előadások Franciaországból, Stockholmból, Prágából és Portugáliából

Egy vietnámi-francia produkcióval, a Saigon című előadással érkezik a francia Les Hommes Approximatifs. A rendező Caroline Guiela Nguyen, aki nagy tehetségnek számít Franciaországban. Édesanyja vietnámi, de a Saigon című előadásban nincs önéletrajzi elem. Egy 1954-ben Párizsban letelepedett vietnámi nőről szól, aki éttermet nyit a francia fővárosban – ebben az étteremben, a Saigonban játszódik az előadás. Ide azért jönnek az emberek, hogy vietnámiul beszéljenek, szerelmes dalokat énekeljenek. Dalokat, amelyek megszakadt szerelmekről szólnak. Olyan szerelmekről, amelyeket a hazájukban hagytak az emberek. Még a tulajdonos is olykor kezébe veszi a mikrofont, leveszi a kötényét, szép ruhát vesz fel, és énekel.

Saigon - Les Hommes Approximatifs - FranciaországForrás: Origo

A Stockholmi Királyi Dráma Színház, a DRAMATEN az Egy nyári éj Svédországban című darabbal érkezik a MITEM-re, amelyet Eirik Stubo rendez. Az előadás Tarkovszkij utolsó filmrendezéséről szól, amelynek az volt a címe, hogy Az áldozat. Főszereplője Erland Josephson volt, és ő írta a drámát. Humoros hangnemben idézi fel az orosz rendező és a svéd színészek találkozását. Azon a bizonyos nyári éjen a színészek elgondolkodnak a játékról, az életről, a nyelvről és a művészetről.

A Hamletek című előadás Prágából érkezik – már három éve szeretné a MITEM meghívni ezt az előadást, most végre sikerült. A színház 60 éve működik. 2014 óta Jan Mikulasek rendezésével egy friss társulat dolgozik együtt. Sikerrel járják a fesztiválokat. A Hamletek című produkció nem Shakespeare Hamletje természetesen, hanem szórakoztató, talán néha keserű helyzetekről szól. Formailag mindenképpen kreatív, bátor és jól kidolgozott megközelítés. A színészek életének, játékának, színészkedésének témáját járja körül. Hány személyiséget kelthet életre egy színész, és milyen következményekkel kell megbirkóznia? Erre próbál választ adni az előadás.

Portugáliából, Lisszabonból érkezik a Bernarda Alba háza című produkció. A Companhia Joao Garcia Miguel színház egy régi templomban dolgozik Lisszabonban. Ez az előadás vadonatúj, ősszel mutatták be.

A Nemzeti Színház előadásai

A Nemzeti Színház öt előadást mutat be az idei MITEM-en.

Zsótér Sándor rendezésében láthatják a nézők A gömbfejűek és a csúcsfejűek című darabot. Tavaly rendeztek a MITEM-en egy Brecht-konferenciát, ahol a Brecht archívum vezetője az mondta: egyedülálló, ahogyan Zsótér Sándor színpadra vitte Brecht műveit. Ezért tűzték műsorra az idén is ezt a darabot, hogy a brechti vonal megmaradjon a fesztiválon. A főbb szerepeket Udvaros Dorottya, Söptei Andrea, Kristán Attila és Trokán Nóra játssza.

A Meggyeskert című előadásról már a cikk elején írtunk – néhány napja mutatta be a Nemzeti Színház. Silviu Purcarete, a nagy román rendező rendezte. Mások mellett Udvaros Dorottya, Blaskó Péter, Trill Zsolt, Szűcs Nelli, Kristán Attila, Szarvas József, Katona Kinga, Rácz József és Bordás Roland játszik benne.

A Woyzeck című darabot a tavalyi MITEM-en is bemutatták, és az idén is műsorra tűzték, ugyanis rengetegen érdeklődtek az előadás iránt. Kolozsváron egy fesztiválon hatalmas siker volt, és több román fesztiváligazgató is érdeklődik – de más országokból is várható meghívás. A darabot ifj. Vidnyánszky Attila rendezte. A címszereplő Nagy Márk.

Woyzeck szerepében Nagy Márkfotó: Talán Csaba

Szász János rendezésében mutatják be a Caligula helytartóját Trill Zsolt főszereplésével. A darabot ebben az évadban mutatta be a Nemzeti Színház. Ez az egyik legnagyobb kortárs magyar dráma, és a fesztivál missziójának tekinti, hogy szélesebb körben is megismerjék az előadást. Erről a produkcióról itt írtunk, és itt nézheti meg az egyik próbán forgatott videót.

David Doiasvili grúz rendező viszi színpadra a Tartuffe című előadást a Nemzetiben, amelyet most kezdtek el próbálni. Szenvedélyes, erőteljes produkció lesz. A címszereplő Trill Zsolt, Orgon Horváth Lajos Ottó, Elmira Ács Eszter, Dorine pedig Szűcs Nelli lesz. Április 13-án mutatják be a MITEM-en. David Doiasvili eddig két darabot rendezett a Nemzetiben, hihetetlen sikerrel - a Szentivánéji álmot és a Cyranót.

A fesztivál utolsó napján, május ötödikén mutatják be Az ember tragédiáját Vidnyánszky Attila rendezésében. Ádám Berettyán Sándor, Éva Ács Eszter lesz, de mások mellett Berettyán Nándor, Szalma Tamás, Rubold Ödön, Csurka László, Tóth Auguszta, Nagy Mari, Fehér Tibor, Farkas Dénes és Schnell Ádám is játszik az előadásban.

Az ember tragédiájaFotó: Csudai Sándor - Origo


A fesztivál névadójának, Madách Imrének az emberiség drámája az ősszülőktől kezdve, ahogy a világegyetem tágul, egyre nagyobb rálátást nyújt a főhősnek, Ádámnak arra az időfolyamra, amit történelemnek nevezünk. Az ördög egy olyan jövendő képét festi le, amelynek alapja a kétely, felépítménye pedig a tragikum. Lucifer intést és tudást ötvözve próbálja Ádámot rábírni, hogy ne fogadja el az isteni megoldást. De a mű, amely már forog, önmagában, önmaga által győzi le a szkepszist.
Vidnyánszky Attila immár negyedszer vitte színpadra a művet, azt mondta: „Hatalmas látomás ez az emberiségköltemény, amely végigszáguld velünk a történelemben a Paradicsomtól a jövőbe, de a Lucifer által ajánlott módon, vagyis a tünékeny álom képein keresztül. A rendezéshez a kulcsot tehát maga Madách adja meg: az álom logikátlan logikájával válik megélhetővé mindaz, amit Ádám és Éva korról korra lát és tapasztal, amiért lelkesedik, és amiből kiábrándul. Mindezen reménytelenségek mellett és a nagy eszmék hullámverése közben a szerelemről, két ember szövetségéről is szeretnénk mesélni, amiből a jövőnk születik."