Bemutatták Schmidt Mária Új világ született 1918-1923 című kötetét

2019.03.21. 22:29

Schmidt Máriának, a Terror Háza Múzeum főigazgatójának Új világ született 1918-1923 című kötetét mutatták be Budapesten csütörtökön.

A könyvet méltatva Frank Füredi szociológus azt mondta, az igazi új világ az első világháború után bontakozott ki.  Ami azokban az években történt, máig meghatározza, miként élünk. Az 1914 és 1918 közötti kultúra és politika determinálja a jelent. A nyugati történészek nem fogják egyből megérteni a címet, számukra ugyanis a második világháború után született az új világ.

Frank Füredi izgalmasnak nevezte a kötetet, amelyben sok érzés van. Más történelmi művek sokszor unalmasak, mert ezek hiányoznak belőlük, túlzottan technikaiak.

A szociológus szerint az első világháború mindenkinek katasztrófa volt Európában, még azon államoknak is, amelyek "azt hitték, hogy győztek", Magyarországnak pedig főleg.

Schmidt Mária azt írta le, hogy 1919-ben a magyar vezetők nem sajnáltatták magukat, hanem megpróbáltak új társadalmat építeni – mondta Frank Füredi. A THM főigazgatója azt akarja elérni, hogy az emberek másként gondolkodjanak Magyarország múltjáról.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatójaKékesi Donát

A szociológus arról is beszélt, hogy a könyv rámutat, Trianon idején a nyugati államok ugyanúgy vélekedtek mások határairól, mint ma: a nemzeti szuverenitás akkor sem jelentett semmit a nyugati elitnek.

Békés Márton történész, a THM kutatási igazgatója, a kötet szerkesztője úgy fogalmazott: ha Schmidt Mária kinyitja a száját, valóban mond valamit, és azt hetekig, hónapokig emésztik az emberek.
Bárhová nézünk, mindenhol az első világháború következményeibe botlunk. Sok olyan, akár ötszáz oldalas történelmi mű is létezik, amely legfeljebb arra jó, hogy lábjegyzetben hivatkozzanak rá, ez azonban más: azon ritka könyvek egyike, amelyek mernek mondani valamit – hangoztatta Békés Márton.

A kötetben Schmidt Mária az egész 20. századot "egyetlen világháborúvá olvassa", amelynek három szakasza az első és a második világháború, majd a hidegháború. A THM kutatási igazgatója azt a részt nevezte a legizgalmasabbnak, amelyben a szerző a 20. századi ideológiai harcot, az amerikai álomról és a szovjet emberről alkotott, a szabadságot és az egyenlőséget abszolutizáló elképzelés összecsapását elemzi.

Schmidt Mária azt mondta, régóta meg van győződve arról, hogy a legújabb kori történelem legfontosabb eseménye az első világháború. Minden azzal kezdődött, mindennek abban található a gyökere. Szavai szerint a második világháború és a hidegháború már véget ért, az első világháború azonban még mindig tart: a harcokat előidéző konfliktusok, valamint az ütközeteket lezáró, kényszerített béke feltételei megoldatlan problémák százait vetik fel. Megszüntették az évszázadokig meghatározó Oszmán és Habsburg Birodalmat.

Schmidt Mária úgy fogalmazott, hogy a nyugati társadalmakat nem érdekli a történelem. Egészen más irányba mentek el, szellemi életüket "béklyóba" zárja "a politikailag korrekt kánon". "Szabadsághiányos" állapot uralkodik, tele vannak tabuval, olyan kifejezésekkel, amelyeket nem használhatnak az emberek - hangoztatta.

A főigazgató szerint mindez a történelemoktatás hiányosságára vezethető vissza.

Pedig a történelem a legfontosabb tantárgy, az ad önazonosságot.