Franz Kafka író 1924-ben, 40 évesen halt meg tuberkulózisban, de halála előtt közeli barátjára, későbbi életrajzírójára, Max Brodra bízta kéziratait. Ebben még semmi különleges nincsen, de állítólag azt kérte, hogy Brod olvasatlanul égesse el valamennyit. A barát azonban megtartotta az írásokat, és a gyűjtemény nagy részét ki is adta. A kéziratok között volt A per, A kastély és az Amerika című regény is, amik révén Kafka – igaz, csak a halála után, de mégiscsak –
a 20. század egyik legnagyobb írójává vált.
A Brod halála után a Kafka-hagyaték jó része Németországba került, és most kedden az izraeli nagykövetségen átadták a német hatóságok David Blumenbergnek, az Izraeli Nemzeti Könyvtár igazgatójának, aki az eseményt történelmi igazságszolgáltatásként méltatta. Brod a náci megszállás miatt Csehországból 1938-ban az egész gyűjteménnyel, amelyben saját kéziratai, dokumentumai és Kafka kéziratai is voltak, a brit fennhatóság alatt álló Palesztinába szökött. Halála után az egész hagyatékot titkárnője, Esther Hoffe örökölte azzal a megbízással, hogy Kafka írásait egy tudományos intézetben helyezze el. Hoffe azonban a következő 40 évben magánál tartotta a dokumentumokat, néhányat el is adott közülük, A per kézirata például
egy 1988-as árverésen 1,8 millió dollárért kelt el.
A gyűjtemény néhány darabját egy tel-avivi széfben tartotta, másokat Svájcban, és saját, tel-avivi lakásában is őrzött kéziratokat. Esther Hoffe 2008-ban meghalt, és a gyűjtemény két lányára szállt, akik bíróság előtt küzdöttek az örökségért, de
2016-ban elvesztették a pert Izrael állammal szemben.
A bíróságon az Izraeli Nemzeti Könyvtár azzal érvelt, hogy a Kafka-dokumentumok olyan kulturális értékek, amelyek az izraeli népet illetik meg. Hoffe lányai közben szintén meghaltak, a gyűjtemény Izraelben lévő részének megőrzéséről pedig azóta a Nemzeti Könyvtár gondoskodik. A Svájcban őrzött kéziratok egy áprilisi zürichi bírósági döntést követően hamarosan szintén Izraelbe kerülnek.
Németországban a gyűjteménynek az a része volt, amelyet tíz éve Hoffe tel-avivi lakásából loptak el. A kéziratok egy izraeli műkereskedőnél kötöttek ki, aki megpróbálta eladni őket a Német Irodalmi Archívumnak, de az intézmény jelentette az ajánlatot az Izraeli Nemzeti Könyvtárnak, amely megtette a szükséges lépéseket a hatóságoknál.