Egy svájci parasztház padlásáról tért haza Arany János levele

Különleges levelet adományoztak az Országos Széchényi Könyvtárnak. A levél már jó pár éve egy svájci parasztház padlásán lapult, mire végre előkerült. 

Kalandos utat bejárt levelet kapott az Országos Széchényi Könyvtár. Arany János és az Ercsey-család között több mint kétszáz levélváltás történt, és a nemzeti könyvtárnak adományozott levél lehetett az első, amelyet a költő a Nagykőrösre költözése után írt Nagyszalontára. A levél az Ercsey-család egyik leszármazottjának, Fráter Györgynek a tulajdonát képezte, aki Arany sógora volt. Fráter halála után a levél a hagyatékkal együtt fiához került, aki ugyancsak a Fráter György nevet viseli. Ő adományozta a levelet az Országos Széchényi Könyvtárnak.

Arany János Fráter Györgynek írt első levele Forrás: Országos Széchényi Könyvtár

Ifjabbik Fráter György 1956-ban, 15 évesen, anyjával együtt elhagyta az országot, és Svájcba költözött. Apja Magyarországon maradt, mivel a szülők elváltak. És idősebb Fráter György 1970-ben meghalt. 5 évvel később fia meglátogatta édesapja második feleségét, és megkérte, hogy hadd vihesse el magával Svájcba a családi papírokat.

Apja íróasztalához ekkor már 5 éve nem nyúltak,

fia becsomagolta az iratokat, és indult Svájcba. A néhai Fráter György korábban az iparügyi minisztériumban dolgozott, egy onnan származó borítékban volt a levél, melyre ceruzával a következő volt írva: eredeti Arany János-levél.

Fráter György és az Oszrágos Széchényi Könyvtár restaurátora, Koppán Orsolya Forrás: Országos Széchényi Könyvtár

Körülbelül 3 év telt el, amíg Fráter György rábukkant a levélre. Ekkor egy Zürich melletti kisvárosban, egy régi parasztházban éltek családjával. A levelet tartalmazó papírdoboz sok más dobozzal együtt felkerült a régi tehénistálló padlására és meg is feledkeztek róla. Egyszer az egyik unokatestvérének – éppen a Széchényi Könyvtár egykori dolgozójának – említette meg a levél létezését, amit el is kezdtek keresni, de a közös kutatásnak nem lett eredménye. Fráter György végül 2019 januárjában bukkant a levélre, amiről úgy gondolta, hogy Magyarországhoz tartozik. Ezt azzal magyarázta, hogy két gyermeke Svájcban született, nem igen beszélnek magyarul, és ha ő meghal, senki nem fogja tudni, milyen értékes is ez a levél. Az autográf tulajdonosa ezután szakvéleményt kért az Arany 200 évfordulóra az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a nagyszalontai Arany-hagyatékot is feldolgozó munkatársaitól, akik

megállapították, hogy a levelet valóban a költő írta.

Arany János családja sok gyűjteménynek adományozott kéziratokat, de a legismertebbeket, például a Toldi-trilógia négy variánsát és a Buda halálá-t a nemzeti könyvtárnak szánta. Később lírai költeményei és balladái mellett levelekkel is gyarapodott az OSZK gyűjteménye, de családi vonatkozású darab nagyon kevés van. E levelet a restaurálás után helyezik majd el a gyűjteményben. Később pedig eljuttatják a levél digitális másolatát Nagyszalontára, a költő és az Ercsey-család származási helyére, a restaurált levélről pedig a szalontai Arany János Emlékmúzeumnak másolatot küldenek.