Dead Can Dance: a mitikus dallamok mindenkit elvarázsoltak

2019.06.27. 18:49

A világzene egyik legmeghatározóbb csapata, a lassan negyven éves Dead Can Dance hét év után lépett fel Budapesten.

A Dead Can Dance szerdai, budapesti koncertje bő félórás késéssel kezdődött, de mindenkit rögtön meglepett a hatalmas, fehér bő köpenybe (palástba?) bújt Lisa Gerrard égnek szúrt konttyal a fején. Kissé olyan volt, mintha Fellini 1969-es filmjének a Satirycon-nak egyik, az ókori Rómát megidéző alakja állt volna színpadra.

Lisa Gerrard és Jason Perry a Dead Can Dance budapesti koncerteFotó: Koncz Márton - Origo

A másfél óránál hosszabb koncerten játszottak a nemrég megjelent, Dionysus című albumukról is, de persze nem maradtak el a régi nagy slágerek, úgy mint a csodálatos ballada, a The Wind that Shakes The Barley, vagy a Yulunga, melynek híres klipjében a kerengő dervisek erre a dallamra révednek, miközben rendíthetetlenül pörögnek. De eljátszották a Sanveant épp úgy, mint ráadásként a Severance-t.

Fotó: Koncz Márton - Origo

Lisa és Brendan Perry énekelt közösen is, de külön külön is megcsillogtatták énektudásukat, viszont Perry ismét bebizonyította, hogy mennyire profi multi-instrumentalista. Aki nemcsak a stúdióban, hanem élőben, színpadon is képes dalonként más és más hangszert megszólaltatni. Nem volt ez másként a kísérő zenészekkel sem. Mind a hat muzsikus többsége váltott hangszerekkel operált, volt, aki a dobot ugyanolyan profin kezelte, mint a pásztorsípot, vagy éppen a rejtélyes ütőshangszereket.

Fotó: Koncz Márton - Origo

Összességében nagyon erős zenei teljesítménnyel hengerelték le a magyar közönséget, amely a végén perceken át tapsolva,és dübörögve követelte az újabb és újabb ráadást a világzene mindmáig meghatározó formációjától.

további tartalmak a rovatból