30 éves Magyarország legkedveltebb rockegyüttese

Tankcsapda, Volt 2019
Vágólapra másolva!
30 éves a Tankcsapda. A VOLT Fesztivál nagyszínpadán léptek fel csütörtök este. Beszámoló.
Vágólapra másolva!

Onnan lehetett tudni, hogy este melyik együttes koncertje lesz a nagyszínpadon, hogy aznap rengeteg fesztiválozót lehet látni az adott banda pólójában. Tankcsapdás pólót alig láttam csütörtökön napközben, ennek ellenére hatalmas tömeg jött össze a koncert helyszínén. A hallgatóság száma megközelítőleg akkora volt, mint a Slash-koncerten, a nagyszínpad előtti teret többszörösen megtöltötték.

Fotó: Rockstar Photographers

A nagyszínpad hatalmas előnye, hogy a tömegtől kicsit távolabb, a fűben ülve is lehetett a koncerteket élvezni. A fűben heverészést elősegítette, hogy tűzoltóság csütörtökön nem locsolta a közönséget vízágyúval, nagyobb területen maradt száraz a fű, ezért bárhova le lehetett ülni.

A Wikipedia szerint a Tankcsapda heavy metál, punk rock és hard rock stílusú zenét játszik.

Véleményem szerint a Tankcsapda se nem heavy, se nem hard, igazi buli rock:

könnyen fogyasztható, azok számára is szerethető, akik egyébként nem a rockban utaznak. A Tankcsapda populáris stílusának eredménye, hogy az elmúlt évtizedekben több olyan dalt is kiadtak, amelyek országos slágerré váltak.

Fotó: Rockstar Photographers

Talán az együttes „slágergyáros” aurája miatt a nagybetűs rockerek nem is rajonganak a Tankcsapdáért. Aki viszont nem csinál a zenéből és a sikerből ideológiát, az nem talál kifogásolnivalót az együttes produkciójában. A soproni fesztivál közönsége pedig szép számmal szavazott részvételével arra, hogy

méltányolják a Tankcsapda befogadható stílusát.

Persze számomra is csorbította a koncertélményt, amikor a Mennyország tourist-ra hirtelen nekikezdtek bulizni az addig passzívan álldogálók és lődörgők. Ez az a réteg, amelyik tényleg csak a nagyobb sikert befutott számokat ismeri. A koncert után kihúzhatnak egy rubrikát a bakancslistáról: a VOLT-on részt vettek egy „rockbulin”. De egy fesztiválon ennek is helye van.

Fotó: Rockstar Photographers

Az elvárt, mondhati kötelező darabok mellett az együttestől elhangzott néhány kevsébé ismert szerzemény is. A Tankcsapda-számoknak azonban van egy közös jellemzőjük: mindegyik dal

dühös, gimnazista hévvel esnek neki a világnak,

az erősnek szánt társadalomkritika időnként jól jön ki, időnként erőltetett lesz. Én személy szerint az együttes Fiúk ölébe a lányok-jellegű számait szeretem a leginkább. A Mindig péntek és a Ki vagyok rúgva és a hansonló zenei opuszok, a legkedvesebb középiskolás nyáriszüneti élményeimet elevenítik fel, amelyeket a nyíregyházi kocsmák hűvösében töltöttem el. Igen, akkor még volt gyerekkor.

Fotó: Rockstar Photographers

A vizuális elemek szükségességéről most nem szeretném kifejteni a véleményem, én a LED-falon futó klipp-szerű videóktól nem érzem többnek a zenei élményt. Ezzel szemben tudom értékelni az olyan klasszikusnak számító látványelemeket, mint a színpadon felcsapó lángnyelveket. Ez nagyon oldschool, a klasszikus metál hangulatát idézi, ami azonnal a Pokolgép-koncertek világába repít vissza. Talán ennek a nosztalgiának a szele érintette meg Lukács öltöztetőjét is, mert

a piros dzseki alól a koncert közepére előkerült a felvarrókkal teleaggatott farmermellény.

A Tankcsapda élvezhető koncertet csinált csütörtök este, érdemes volt őket választani a kínálatban szereplő többi fellépő helyett. Annak ellenére is élvezhető volt, hogy egy két napja antibiotikumot szedek, és egy korty alkoholt sem ihattam.