André Kertész fotóiból nyílt kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban

2019.07.04. 13:18

André Kertész (1894–1985) párizsi tartózkodásának emlékeit megörökítő fotói mellett levelek, képeslapok, dokumentumok és a művésszel készült interjúk is szerepelnek azon a kiállításon, amely André Kertész – A kamera poétája címmel szerdán nyílt meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója a megnyitón elmondta, hogy a világhírű fotóművész születésének 125. évfordulója alkalmából rendezett tárlat a PIM és tagintézményei, a Kassák Múzeum, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményéből válogat, és október 6-ig lesz látható.
Frédéric Rauser, a Budapesti Francia Intézet igazgatója hangsúlyozta: André Kertész fényképei időtlenek, és tökéletesen tükrözik az avantgárd fotózás történetét. Új fotográfiai műfajt hozott létre, amelynek középpontjában a képzelet állt. Pályafutását felidézve elmondta: Kertész 1926-ban érkezett Párizsba, és ekkor készített Förstner Magdáról sorozatot az ugyancsak emigrációban élő Beöthy István szobrászművész stúdiójában Szatirikus táncosnő címmel. 1926-ban már különleges, költői portrékat hozott létre. Párizsban a legnagyobb művészekkel került kapcsolatba, többek között a szürrealisták csoportjával is, de Kertész mindvégig megőrizte művészi függetlenségét. 

A Szatirikus táncosnő című sorozat egyik képeForrás: Pinterest

1930-től kezdett érdeklődni az optikai deformációk iránt, 1933-ban pedig sorozatot készített egy erotikus magazin megrendelésére. 1934-ben jelent meg a Párizs Kertész szemével című könyv, majd ugyanebben az évben adták ki Kertész fotóival Bölöni György Az igazi Ady című kötetét. A világhírű fotóművész 1936-ban hagyta el Franciaországot és az Egyesült Államokba költözött. Viszont egész archívumát, negatívjait és levelezéseit 1984-ben a francia államra hagyományozta. „A Magyarországon, Párizsban és New Yorkban élő és dolgozó André Kertész művészete az egyetemességről tanúskodik, és rengeteget tanít nekünk a fotózás történetéről, a Leica használatáról, a tárgynélküli kép készítéséről, a fotóriport létrehozásáról” – mondta Frédéric Rauser.

Ilyen egyedi módon is lehet láttatni Párizs legismertebb nevezetességét, az Eiffel-tornyotForrás: Pinterest

Korniss Péter Kossuth-díjas fotóművész arról beszélt, hogy a kiállítás hetvennégy fotográfiája Kertész párizsi korszakából, az 1926 és 1936 közötti időszakból származik és bepillantást enged a francia fővárosban élő emigráns magyar művészek életébe is. Képein Tihanyi Lajos és Brassaï is feltűnik, de fotózott utcákat, kávéházakat, épületeket és szobabelsőket is. Kiemelte: „Párizsban megtalálta azt a lehetőséget, amelyet mindig keresett a fotográfiában, itt kiteljesedhetett művészileg.”

André Kertész New York-i otthonában 1983-banForrás: Wikipedia

Az Egyesült Államokba érkezve nehezen indult be a karrierje, de a New York-i Modern Művészetek Múzeumában rendezett nagyszabású önálló kiállítása 1964-ben végleg a legnagyobbak közé emelte. Korniss Péter hangsúlyozta, hogy Franciaország is mindig magáénak érezte a művészt, de Kertész Magyarországhoz sok szállal kötődött, utolsó könyve New Yorkban jelent meg 1982-ben Hungarian Memories címmel. Többször hazalátogatott, utoljára 1984-ben budapesti életmű kiállításának megnyitójára. Ekkor Szigetbecse községnek értékes gyűjteményt adományozott. André Kertész gyerekkora nyarait nagybátyjánál, ebben a faluban töltötte. Az itt található emlékházban százhúsz fotója tekinthető meg és halála után ide kerültek New York-ból bútorai és személyes tárgyai is.