Az apa, aki DJ, és a lángok tövében ugrál

2019.07.10. 09:55

A holland Armin van Buuren 1996-ban érte el első sikereit, azóta gyakorlatilag a világ élvonalába tartozik. Karrierje elmúlt negyed évszázada szinte csak felfelé ível. Jelölték Grammy-díjra, illetve a lemezlovasok világában mérvadónak számító DJ Mag magazin ötször választotta a világ legjobbjának. Lassan húsz éve hallható rádióműsorának 40 millió hallgatója van, a YouTube-on és egyéb felületeken több millióan követik, Amerikától Kínáig a legnagyobb fesztiválokon számít headlinernek. Nem volt ez másként az idei Balaton Soundon sem, ahol már nem először járt. Egyebek mellett legújabb lemezéről beszélgettünk, amit barátjával közösen alkottak, GAIA néven. Majd' másfél évtizednyi előkészítő munka, kislemezek és véletlenszerűen kiadott dalok után született meg az új album. 

Itt ez az új album a barátjával, Benno de Goeij-jel közös projekt, a GAIA keretében, amellyel kapcsolatban azt mondta korábban, hogy visszatér a zenei gyökereihez. Mit jelent ez pontosan?

Az a helyzet, hogy nem kell akkora váltásra számítani, mert valójában soha nem is hagytam el teljes egészében a kezdeteket. Mindössze arról van szó, hogy DJ-ként és producerként én magam is fejlődtem, illetve változtam az egész zenei világgal együtt. Nyilván nem ugyanazok a trendek mennek ma, mint 15 évvel ezelőtt. Van, akinek nem gond a változás, van, aki viszont visszasírja a régi zenei stílusomat. De hát ez a helyzet, ez az én zenei utam. Soha nem fogom elfelejteni az első számaimat, vagy azokat a dalokat, amelyeket gyerekként hallgattam. Úgy mondanám, hogy ezek dallamos technószámok voltak, vagy trance, hívjuk akárhogyan is.

Armin van Buurent ötször választották a világ legjobb DJ-jének – ezzel egyedülálló a világonFotó: Major Kata - Origo

Sokszor azonban, amikor a stúdióban újabb számokon dolgoztam, akkor születtek olyanok is, amelyek nem annyira passzolnak az Armin van Buuren brandhez, úgy tudnám kifejezni, hogy nem tűntek annyira aktuálisnak, az éppen futó trendekhez igazodónak. Ugyanakkor művészként többféleképpen is szeretném kifejezni magam és több irányban is szeretnék lépéseket tenni, kísérletezni. Mondjuk úgy, hogy az univerzumom több bolygóját is felfedezném. A GAIA pont erről szól. Olvastam egy könyvet a Jupiter holdjairól, mindegyik egy külön kis világ, ez adta az ihletet.

Ez most csak a hivatalos mondás, vagy tényleg érdeklik a bolygók?

Komolyan. Izgalmasnak találom az egész univerzumot, az űrkutatást, de imádom a sci-fit is.

Most nem viccel, ugye?

Dehogy! Mindig lenyűgözött a gondolat, hogy vannak más bolygók a miénken kívül is, ahol lehet még élet, más lények, akikkel még nem találkoztunk. Nehéz még csak elképzelni is azt, hogy mennyi minden van még ebben a világban. A Jupiter mint bolygó olyan szempontból is fontos, mert valamennyire hathat a Földre, segít a pályáján maradnia, vagy legalábbis befolyásolhatja az itteni klímát, így pedig hozzájárul az élet fenntartásához is. Fölösleges is hangsúlyozni, hogy mennyire fontos lehet a léte. Ez volt a kiinduló gondolatvilág, amikor próbáltam elképzelni azt, hogy milyen lehet egy űrhajón utazni a Jupiter felé, s aztán felfedezni ezeket a holdakat egyenként. Ez a Moons of Jupiter című album háttere. 

A Jupiter bolygó ihlette a barátjával közösen alkotott új album világátFotó: Major Kata - Origo

Megmondom őszintén, hogy elnézve a blogját, meg a korábbi nyilatkozatait, nekem nem tűnik annak a veretős fickónak, aki nagyokat üvöltözik a mikrofonba, meg széjjeldöngeti az emberek agyát. Egy jóval nyugodtabb figurának képzelem el.

Komolyan?

Chillezősebb arcnak tűnik nekem. Zeneileg is inkább visszafogottabb zenét tudnék elképzelni önhöz.

Mindannyian másként viselkedünk különböző helyzetekben. Értem, hogy mire gondolsz, de az a helyzet, hogy én imádom ezeket a bulikat és show-kat. Szeretek beleordítani a tömegbe, meg ugrálni a DJ-pult mögött. Ez egy baromi jó dolog. Ugyanakkor szeretek néha befelé is fordulni, kezembe venni egy könyvet és belemélyedni abba, amit olvasok. Máskor meg családapaként állok helyt, játszom a gyermekemmel, a következő napon meg útra kelek, és több ezer ember előtt, lángok tövében ugrálok. Mindegyik szerepet imádom!

Mire van szüksége ahhoz, hogy a legtöbbet ki tudja hozni magából, amikor alkot?

Nincsen egy bármilyen helyzetben működő, jól bevált metódusom. Jó lenne, de nincs. A mesterkurzusaimon el tudom mondani azt, hogy mire van szükségem nagy általánosságban ahhoz, hogy inspirálódhassak, de egyik dal sem született még meg ugyanúgy. Általánosságban azt mondanám, hogy a hangzásból indulok ki. Jön egy kristálytiszta ötlet, hogy mit szeretnék visszahallani, és azt építem fel. De a már említett GAIA-projekt teljesen másként épül fel. Azt sem állíthatnám, hogy mindig a dallam születik meg először, vagy a felütés, vagy az ének. Nagyon változatos az, ahogyan a zenén dolgozom. Van, amikor szükségem van egy új plug-inre, van, amikor meg be kell szereznem egy új szintetizátort, hogy elérjem azt, amit szeretnék. Van, amikor összejön, van, amikor viszont el kell engednem. Mindenesetre nagyon szeretek a stúdióban szórakozni a különféle hangzásokkal, prüntyögésekkel és összevissza kísérletezni. Nagyon szórakoztató, tisztára kikapcsol.

2014-ben Grammy-díjra is jelölték a This is What it Feels Like című dalértForrás: Rockstar Photographers

Sajnos én magam nem vagyok művész, de ha az lennék, akkor úgy képzelem el, hogy a legnagyobb félelmem az lenne, hogy nem talál meg az ihlet. Vagyis egy napon ez az út véget érhet. Mondjuk, ön már évtizedek óta csinálja ezt, szóval gondolom, nincs benne ilyen félelem.

Mindig vannak újabb és újabb ötleteim. Nem tudom, honnan és hogyan jönnek. Talán azért, mert rengeteg zenét hallgatok, odafigyelek mások ötleteire és dalaira, hiszen hétről hétre csinálok egy rádióműsort is, szerintem ez is segít. Az összes új számot meghallgatom, amelyekből tudok meríteni, legalábbis hallgatva őket mindig beugrik valami. Ott van például a Great Spirit című dal, amit Vini Vicivel közösen írtunk. Az volt, amiből kiindultam, és amelyikből megszületett a Blah Blah Blah című másik szám. Tulajdonképpen, ha így vesszük, soha nincs egyetlen 100 százalékban eredeti dalom se, hiszen mindig ötletet merítek valahonnan. Valamennyire ez azért természetes szerintem, hiszen elkerülhetetlen az, hogy hassanak rád a dalok, amelyeket hallasz. Néha persze vannak tök hülye ötleteim, amiből szintén lesz valami. Akárhogyan is, a zene azért alapvetően a szórakoztatásról szól.

Az apaság, az apaszerep hatott a zenéjére?

Szerintem igazából pont te vagy az, aki ezt meg tudod ítélni, hiszen te vagy az újságíró, én nem igazán érzem ezt. Ha a stílusom nem is változott, a munkámra mégis hatott, mert jóval produktívabb vagyok. Sokkal több ötletem van, amióta apa vagyok, ráadásul sokkal koncentráltabban is dolgozom. Nem az van, hogy csak ülök a stúdióban és playstationözöm, hanem tényleg oda tudok figyelni arra, amit csinálok. Nem igazán töltök már mással időt a stúdióban, csak munkával. Szinte mindig dolgozom valamin, egy új számon, a rádióműsoromon. Nagyon izgalmas, hogy mennyivel termékenyebb vagyok a munkámban.

Szelfi a sztárralFotó: Major Kata - Origo

Meg mondjuk, ott a vlogja is. Évek óta fut már, van 3,7 millió követője. Azzal mi a célja?

Annyit utazom, meg annyi minden történik, hogy arra gondoltam, akár még érdekes is lehet, ha elmesélem az embereknek, hogy mi van velem. De amúgy semmi extra nincs benne, fogom a kis egyszerű kamerámat, aztán belemondom azt, ami éppen történik. Persze, vannak profi vágók, akiknek köszönhetően végül valami cool dolog születik, ami kellően változatos, gyors és érdekes. Úgy tűnik, hogy sokakat tényleg érdekel az, hogy mi zajlik a háttérben, amikor úton vagyok, és valóban kíváncsiak arra, hogy ki is az a srác valójában, aki ott ugrál előttük a színpadon. A kérdésedre válaszolva: nem is nagyon tudom, hogy mi a célom a vloggal. Egyfajta napló ez. Abban az értelemben is, hogy néha visszanézem a korábbi epizódokat, és jó érzés felidézni azt, hogy mennyi minden történt. Ha túl sok minden zajlik az életedben, akkor hajlamos vagy elfelejteni dolgokat. Még a különleges pillanatokat is. Sokan azt gondolhatják, hogy a Balaton Sound nem is olyan érdekes számomra, mert felléptem már itt párszor, meg ráadásul annyifelé járok a világban. De ez nem igaz. Csomó új és érdekes emberrel találkozom itt is, nem mellesleg nincs ilyen fesztivál több. Erre is szeretnék emlékezni. Milyen jó lesz majd visszanézni ezeket, amikor már idős leszek és visszavonulok!Fontosabb lesz ez a kis videónapló a jövőben, mint ahogyan azt most el tudnám képzelni.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK