Kezdődnek a Beethoven-koncertek Martonvásáron

2019.07.12. 16:03

Az igazat megvallva a martonvásári kastély hetven hektáros angolparkja akkor is ideális koncerthelyszín lenne, ha nem itt lenne a magyarországi Beethoven-kultusz központja. De Martonvásár egyfajta zarándokhely, és szerencsére nem hosszú maga a zarándokút, könnyen, megközelíthető a kastély, ahol már 1958 óta tartanak szabadtéri Beethoven-koncerteket.

Idősebb korompai Brunszvik Antal Mária Teréziától kapta a grófi címet és a martonvásári birtokot. Halála után, 1783-ban gyermekei között szétosztották a birtokait. Alsókorompa sorshúzás útján a fiatalabb fiúé, Józsefé, Martonvásár pedig Antalé lett, ahol később az ő fia, Ferenc építette fel a Brunszvik-kastélyt. 1799-ben özvegy Brunszvik Antalné, született Seeberg Anna bárónő 24 éves lányával, Terézzel és a 21 éves Jozefinnel Bécsbe utazott, hogy gyerekeit bemutassa a felsőbb körökben, ahol jövendőbeli férjeikkel megismerkedhetnek. Seeberg Anna ismerte és nagyra tartotta a még csak 29 éves Beethovent, aki 25 évesen lépett először a nyilvánosság elé műveivel, de legendás maximalizmusának köszönhetően ezek között már jelentős alkotások voltak. Seeberg Anna azt szerette volna, ha Beethoventől vehetnek zongoraórákat a lányai, ő viszont utált tanítani, mert úgy vélte, hogy komponálásra született és elpocsékolt idő minden perc, amit nem ezzel tölt. A csinos Brunszvik-lányokkal viszont valamiért kivételt tett és tizenhat napon keresztül foglalkozott velük, majd egész életében kapcsolatban maradt velük, de nem ugyanazon a módon. Brunszvik Terézt, az első magyarországi óvodák megalapítóját tisztelte műveltségéért, jótékonysági tevékenységéért, barátként leveleztek egymással. Brunszvik Jozefin és Beethoven között kölcsönös szerelem alakult ki, de a vagyoni és társadalmi rangbeli különbség miatt házasságról szó sem lehetett. Nagyon keveset tudunk erről a titkos viszonyról, állítólag Jozefin hét gyereke közül egynek vagy többnek Beethoven volt az igazi apja. Jozefin 1800-ben férjhez ment egy grófhoz, majd 1804-ben megözvegyült, 1810-ben ment újra férjhez egy báróhoz és 1820-ban hirtelen meghalt. Csak találgatni lehet, hogy mikor és milyen szerepük lehetett egymás életében Brunszvik Jozefinnek és a zeneszerzőnek. Mindenesetre Beethoven tizennégy Jozefinhez írott szerelmeslevele fennmaradt és kiderül belőlük, hogy választ is kapott rájuk. Létezik még egy titokzatos dokumentum, ami Beethoven halála után került elő egy rejtett fiókból, dátum vagy címzés nem szerepel rajta, a „Halhatatlan kedveshez” néven szokás emlegetni, és a kutatók többsége szerint Brunszvik Jozefin iránti érzelmeiről ír benne Beethoven, aki végül sohasem nősült meg. Ezt a motívumot is beépítette Bernard Rose 1994-es filmjébe. A halhatatlan kedves című film végigmegy Beethoven egész életén, az akkor 36 éves Gary Oldman különböző maszkokban játssza a különböző életkorú Beethovent, megrázó módon mutatja meg, mennyi szenvedésen kellett keresztülmennie tragikus élete során. Sokkal nagyobb ez a színészi teljesítmény, mint Churchill megformálása A legsötétebb órá-ban, ami Oscar-díjat hozott Gary Oldmannek. Az alábbi jelenetben a már hallásproblémákkal küszködő Beethoven kipróbál egy zongorát, a Holdfényszonátá-t játssza. 

A Brunszvik-lányok révén Beethoven Bécsben megismerkedett testvérükkel, Ferenccel, aki barátja és mecénása lett. Az évek során Beethoven háromszor is vendégeskedett hosszabb ideig a martonvásári kastélyban, ugyanis az őszi-téli szezonban koncertezett, nyaranta pedig kivonult a természetbe komponálni. Egészen kivételes képességének köszönhetően fejben tudott zenét szerezni, de rá is volt szorulva, hiszen fokozatosan elvesztette a hallását. A Brunszvik-kastély parkja ideális helyszín volt Beethoven számára, hogy magányosan sétálva fejben komponáljon, majd zongorához ülve lejegyezze a szinte kész művet. Martonvásáron fejezte be az Appassionatá-t, és Ferencnek ajánlotta. Ezen kívül mindegyik Brunszvik-tesvérnek dedikálta még egy-egy művét.

A Brunszvik-kastély MartonvásáronForrás: Wikipedia

Martonvásár egyaránt 30 kilométerre van Budapesttől és Székesfehérvártól is, szinte a Velencei-tó mellett és egy órányira sem autóval a Balatontól. Három egymást követő szombaton (július 13., 20., 27.) ad itt koncertet a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, folytatva az 1958 óta tartó hagyományt. Bárki könnyen beillesztheti a szombat estéjébe vagy a vízparti nyaralásába ezt a műsor és a helyszín miatt is különleges élményt. Ha esik az eső, akkor a szombati koncerteket vasárnap tartják meg. A Brunszvik-kastélyt a hetvenes években újították fel és kettős célt szolgál. A hetven hektáros, különleges növényekkel teli parkot az MTA Agrártudományi Kutatóközpontja tartja fenn, a kastélyban állandó kiállítás, interaktív játszóház és élménylabor mutatja be a mezőgazdaság és a tudomány kapcsolatát. Ezen kívül helyet kapott a kastélyban a Beethoven Emlékmúzeum is. A park és a kastély meglátogatása egész napos családi program is lehet, amelyet a koncert zár le este hétkor. Különleges élmény, hogy a mesternek a parkban álló, komor tekintetű szobra mintha végig szigorúan figyelné a Beethoven-műveket játszó zenészeket.

Beethoven szobra a martonvásári kastély parkjábanForrás: Facebook

Július 13-án a koncert különlegessége az lesz, hogy Beethoven kevésbé ismert, vokális műveit mutatja be. Az Ah! perfido című, bravúros teljesítményt igénylő koncertáriát Szakács Ildikó énekli majd. Beethoven 1808-as koncertje zárószámaként mutatta be op. 80-as számú, formabontó művét. A rögtönzés hatását keltő zongoraszólót (a bemutatón a szerző valóban improvizált) a zongora és a zenekar párbeszéde követi, majd belép az énekkar is. Ennek a műnek az előadásában Ránki Fülöp zongoraművész és a nemzeti Énekkar működik közre. A koncert műsorán szerepel még Beethoven IV. (B-dúr) szimfóniája. Ezen a feltételen 2012-ben a nemzeti Filmharmonikusokat még Kocsis Zoltán vezényelte, aki nincs már az élők sorában.

Egy héttel később, július 20-án a VIII. (F-dúr) szimfónia kerül sorra, valamint a III. (c-moll) zongoraverseny Fejérvári Zoltán zongoraművész közreműködésével. A harmadik elhangzó Beethoven-mű az Egmont-nyitány, amely sajátos módon lett a magyar történelem része. Amikor 1956. október 23-án este megkezdődött a rádió épületének az ostroma a Bródy Sándor utcában, elküldtek egy közvetítőkocsit a Parlamenthez. A kommunista diktatúra akarta így biztosítani, hogy a rádió épületének elfoglalása után (ez reggelre meg is történt) is uralni tudja az étert. Aztán mégis a Parlamentben székelő Nagy Imre-kormány vette hasznát a közvetítőkocsinak, amiben viszont nem voltak zenei lemezek. A Parlament klubszobájában sikerült találni a magyar nóta és operettlemezek között egy Beethoven-lemezt is. A drámai és szuggesztív Egmont-nyitány illett az események hangulatához, a rádió folyton ezt sugározta a forradalom napjaiban. Beethovennek ez a műve annyira kötődik 1956 emlékéhez, hogy számos ünnepi műsorban vagy dokumentumfilmben elhangzik. Mivel sűrűn emlegetik, így sajnos széles körben elterjedt az a tévhit is, hogy ha ez egy nyitány, akkor ilyen operának is léteznie kell. Beethovennek egyetlen operája van, ez pedig a Fidelio. Szeretett volna többet is írni, de nem talált megfelelő színvonalú librettókat és megrendelést sem kapott operára. Beethoven prózai színpadi művekhez írt kísérőzenét, ahogy ma a filmekhez szokás. A nyitány felfogható olyannak, mint manapság a főcímzene egy film elején: bevezet minket a mű világába, megteremti az alaphangulatot. Mendelsshon például 1843-ban egy berlini színház Szentivánéji álom előadásához írt kísérőzenét. Shakespeare darabjának a vége felé bevonulnak Theseus és Hippolyta mint újdonsült házasok, ide kellett egy induló. Ma világszerte ezt játsszák mint „nászindulót” az esküvőkön. Goethe Egmont című történelmi drámája a spanyolok által megszállt Németalföld függetlenségi törekvéseiről szól (a tájékozottabbak azt hitték, hogy tudatos választás 1956-ban ezt a zenét sugározni, pedig csak véletlen volt), a nyitánnyal együtt összesen tíz önálló, rövid zeneművet írt hozzá Beethoven, amelyek hatásosabbá tették a prózai előadást.

Martonvásár madártávlatbólForrás: Wikipedia

Ha már a prózai darabokhoz írt kísérőzenéknél tartunk, Beethovennek van egy magyar vonatkozású műve is. Pest-Buda magyarajkú lakossága 1837-re építette fel közadakozásból a Pesti Magyar Színházat. Ez részben válaszlépés volt arra, hogy Pest németajkú lakossága (tegyük hozzá: sokan beszélték mindkét nyelvet) már 1812-ben felépítette a maga színházát. A Pesti Német Színház megnyitójára a német nyelvterület sztárjaitól rendeltek darabot, de azt kérték, hogy az államalapító István királyról szóljon. Így hangsúlyozták kettős identitásukat: ők Magyarország polgárai, akik németül beszélnek. August von Kotzebue, a korszak ünnepelt drámaírója megírta István király című művét, amihez Beethoven írt kísérőzenét. Ahogy az Egmont-nyitány, úgy az István király-nyitány is elszakadt a kísérőzene többi részétől és koncertek műsorszámává vált nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világon. A külföldiek érdekes, egzotikus Beethoven-műként tartják számon az István király-nyitány-t. Magyarként nem nehéz meghallani, hogy Beethoven a verbunkosból merített, ahogy később Erkel Ferenc is az operáiban. Ezen a felvételen egy japán zenekar játssza az István király-nyitány-t, így kapcsol össze távoli kultúrákat Beethoven.

Beethoven a zenetörténet egyik óriása, lássuk be, hogy elég vékony szálak kötik Magyarországhoz, de mégiscsak jó érzés, hogy ezek a szálak megvannak. De ha nem lennének, akkor is egyedülálló élmény lenne a martonvásári park hatalmas fái alatt hallgatni a műveit. Beethovennek borzalmas gyerekkora volt, súlyos betegségek gyötörték (arról is lehet olvasni, hogy hipochonder hajlamai voltak), zilált életet élt. A képeken mindig torzonborz hajjal és dühös tekintettel ábrázolják. De aki hallgatja a műveit, az sok szépséget, szelídséget is talál bennük, még akár vidámságot is, harmonikus világképet. Sokan az V. (c-moll) szimfóniának csak az első, kissé goromba tételét ismerik, sőt csak azt a bizonyos négy hangból álló dallamot. Itt a jó alkalom július 27-én, egy szép nyári estén végighallgatni a teljes V. szimfóniát, hogy milyen rafinált szerkezeti megoldásokkal, milyen dinamikai kontrasztokkal jut el a zenemű a felszabadult kiteljesedésig. A koncert másik műsorszáma a D-dúr hegedűverseny lesz, Ábrahám Márta hegedűművész közreműködésével.