Hogyan képes egy anya megölni a saját gyerekeit?

2019.09.17. 08:58

Van, amikor egy színházi előadás után nem kell megszólalni. Nem is lehet. Egyfelől azért, mert annyira összeszorul az ember torka, hogy egy hang sem jön ki a száján. Másfelől azért, mert teljesen felesleges bármit is fecsegni róla: a darab és a színész játéka annyira teljes, annyira lenyűgöző, olyan erős, hogy nincs mit hozzáfűzni. Pontosan ilyen előadás Euripidész Médeiája, amelyet szeptember 20-án mutat be a Nemzeti Színház. A darabot a világhírű svéd rendező, Eirik Stubo rendezte. A beregszászi társulat múltját meghatározó színészházaspár, Szűcs Nelli és Trill Zsolt Médeia és Iaszón szerepében pedig lenyűgöző és elképesztően zseniális. Főbb szerepekben láthatjuk még Rátóti Zoltánt, Szarvas Józsefet, Nagy Marit, Rubold Ödönt, Csurka Lászlót, Söptei Andreát, Ács Esztert és Ligeti-Kovács Juditot.

Hogyan képes egy anya megölni a saját gyerekeit? Létezik-e olyan mérhetetlen bosszúvágy, amikor a úgy akar fájdalmat okozni egy elhagyott nő a férjének, hogy a közös gyerekeiket áldozza fel? Milyen mély, hosszú és súlyos út vezet odáig, hogy a gondolatot a végén tett kövesse?

Médeia, Nemzeti Színház, Médeia nyilvános próbája a Nemzeti Színházban, 2019.09.16.Fotó: Polyák Attila - Origo

Euripidész megkísérli a lehetetlent: részvétet próbál kelteni a nézőkben a kétségbeesett hősnője iránt. Egy olyan női sorsot láttat, aki egy idegen kultúrából érkezett, aki mindent feláldozott a szerelemért, mindent megtett a férjéért, elhagyta szülőföldjét, elárulta a családját. Két gyereküket szeretetben nevelik mindaddig, amíg Iaszón el nem hagyja a nőt, és feleségül nem veszi a király fiatal leányát. A darab egy szerencsétlen, elárult asszony tragédiája, aki bosszút áll férjén, és megöli annak fiatal feleségét és a királyt, végül a saját gyerekeit – hiszen ezzel okozza a legnagyobb fájdalmat Iaszónnak.

Médeia, Nemzeti Színház, Médeia nyilvános próbája a Nemzeti Színházban, 2019.09.16.Fotó: Polyák Attila - Origo

A történet félelmetes és rémisztő. Szűcs Nelli, az ország egyik legnagyobb színésznője pedig Médeia szerepében hihetetlenül lenyűgöző. Hosszú az út a gyilkosságokig. A néző pedig döbbenten ül, és egy idő után azt veszi észre, hogy együtt él, együtt lélegzik Médeiával, érzi az árulás fájdalmát, és a közelgő tragédiát is – ugyanúgy szenved, tipródik, kétségek között őrlődik.

Szűcs Nelli, Médeia, Nemzeti Színház, Médeia nyilvános próbája a Nemzeti Színházban, 2019.09.16.Fotó: Polyák Attila - Origo

Szűcs Nelli felejthetetlen, senkihez sem hasonlítható, egyszerűen zseniális. Ahogyan Iaszónt, a férjet játszó Trill Zsolt játéka is elementáris erejű – a két fantasztikus színész összhangja pedig elképesztő.

Trill Zsolt Iaszón szerepében. Médeia, Nemzeti Színház, Médeia nyilvános próbája a Nemzeti Színházban, 2019.09.16.Fotó: Polyák Attila - Origo

Az előadás végén, amikor Médeia mégis megöli a két gyereket, Iaszón dermesztő kétségbeesésében, fájdalmában üvölt.

Trill Zsolt, Médeia, Nemzeti Színház, Médeia nyilvános próbája a Nemzeti Színházban, 2019.09.16.Fotó: Polyák Attila - Origo

Hangosan szól a zene – Led Zeppelin -, a háttérben a kivetítőn pedig a viharos tenger hullámai csapkodják a partot, percekig levegőt is alig lehet venni. Aztán amikor a lámpák kigyúlnak, a néző néma marad. Nincs mit mondani, csak annyit: ezt az előadást meg kell nézni.

Szűcs Nelli és Trill Zsolt - Médeia, Nemzeti Színház, Médeia nyilvános próbája a Nemzeti Színházban, 2019.09.16.Fotó: Polyák Attila - Origo

Gyerekkorom óta az igazságért harcoltam

Bár a darab 2500 évvel ezelőtt íródott, mindig is aktuális marad, amíg van szerelem, féltékenység, amíg létezik férfi és nő, amíg nincs megértés, nincs hűség, amíg el lehet felejteni azt, hogy esküt teszünk valakinek – mondta Szűcs Nelli a Médeia című darab egyik próbája után. Amíg ember van a Földön, ez a téma mindig érvényes.

Médeia, Nemzeti Színház, Médeia nyilvános próbája a Nemzeti Színházban, 2019.09.16.Fotó: Polyák Attila - Origo

„Nem tudja az ember, hogyan viselkedjen, ha megalázzák, elhagyják. Médeiát mindenéből kiforgatta a férje. Se hazája, se otthona. Pedig ő feláldozta a szerelemért - a férjéért - a szülőföldjét és a családját. Iaszón olyan esküt szegett meg, amit Médeia nem tud megérteni. Ez a keserűség tör elő. Médeia úgy gondolja, hogy mindegy, mit csinál, bármilyen borzalomra képes, hogy visszaadja a fájdalmat a férjének – hiszen nem tud mit kezdeni a saját gyötrelmével" – mondta a színésznő. Arról is beszélt, hogy a darab elején már elhangzik, hogy a legnagyobb fájdalmat az jelentené Iaszón számára, ha megölné a két gyereküket.

Médeia, Nemzeti Színház, Médeia nyilvános próbája a Nemzeti Színházban, 2019.09.16.Fotó: Polyák Attila - Origo

Bár halnának meg a gyerekeim"  - kimondja ezt a mondatot az előadás első perceiben, de akkor még nem fogja fel a gondolat szörnyűségét – talán még komolyan sem gondolja.
„Fájdalmában az ember sokszor mond olyan borzalmas dolgokat, amelyeket persze soha nem tenne meg. Bele se gondol, hogy valójában ezek a szörnyűségek meg is történhetnek. Médeia is a darab végén jön rá, hogy meg kell tennie, meg kell gyilkolnia a gyerekeket – nemcsak a bosszú miatt, hanem azért is, mert miért éljenek abban a világban, ahol ennyi az árulás, ahol ennyi hazugság van. Ez az út vége. Gyerekkorom óta az igazságért próbáltam harcolni, úgyhogy nekem ez különlegesen fájdalmas téma" – tette hozzá a színésznő.

Médeia, Nemzeti Színház, Médeia nyilvános próbája a Nemzeti Színházban, 2019.09.16.Fotó: Polyák Attila - Origo


Szűcs Nellinek anyaként különösen nehéz szerep a Médeia.  Azt mondta: próbálja otthon hagyni az anyát, és Médeia fejével gondolkodik a színpadon.
„Tudom, hogy sok színésznő visszamondta a szerepet, mert azt mondták, nem akarnak gyilkolni. Én nem adtam vissza. Úgy érzem, sokféle szerepet megformáltam már, talán nagy szerepeket is, de ilyen hatalmas feladatom még nem volt. Azt gondolom, hogy ezzel a szereppel is előrébb tudok lépni. Fedák Sári mondta – és ez a mondtat az önálló estemben is elhangzik -: ha egy előadásban csak egy centit jutok előre, már nem éltem és nem dolgoztam hiába. Ugyanezt gondolom én is, hogy most előrébb lépek, hogy megformálhatom Médeiát."

Médeia, Nemzeti Színház, Médeia nyilvános próbája a Nemzeti Színházban, 2019.09.16.Fotó: Polyák Attila - Origo

A darabban a férj, Iaszón szerepét Szűcs Nelli férje, Trill Zsolt játssza. A színésznő azt mondta: ez talán nehezebb, de egyben könnyebb is.
„Nálunk a színház és az élet egy egészet alkot. Soha nem tudjuk szétválasztani a kettőt. Most, hogy egy darabban játszunk ketten, persze, otthon is folytatjuk. Néha kérem, hogy egy kicsit hagyjuk csak abba, mert már nem tudok Nelliként gondolkodni, pedig nekem még főzni kell, mosni kell, rengeteg dolgom lenne otthon. Aztán egy kicsit tényleg befejezzük, de persze utána újra a darabról beszélgetünk. Szeretek a férjemmel dolgozni, mert ő lát engem kívülről. Ő is elmondja nekem az észrevételeit, és én is. És hogy a színpadon a férjemet, vagy Iaszónt látom? Nehéz kérdés. Leginkább úgy fogalmaznék: Iaszónt látom Zsolt testében."

Nagyszerű színház, kiváló színészek

Eirik Stubo, a világhírű svéd rendező nem először jár a Nemzeti Színházban. Már két előadásával óriási sikerrel szerepelt a Madách Nemzetközi Színházi Találkozón, a MITEM-en – Eugene O'Neill Amerikai Elektráját, és az Egy nyári éj Svédországban című darabot láthatta a közönség a rendezésében.

Eirik Stubo, rendező - Médeia, Nemzeti Színház, Médeia nyilvános próbája a Nemzeti Színházban, 2019.09.16.Fotó: Polyák Attila - Origo

Az Origónak azt mondta: nagyon boldog és büszke, hogy a Nemzeti Színházban dolgozhat. Ahogyan fogalmazott: nagyszerű a csapat és gyönyörű a színház épülete. 
„Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója javasolta, hogy Euripidész Médeiáját rendezzem meg. Nagyon örültem a felkérésnek, mert ezt a darabot már megrendeztem korábban Stockholmban, és az nagy siker volt. Jó ötletnek tartottam, hogy újra színpadra vigyem ezt a darabot magyar színészekkel. Szűcs Nelli és Trill Zsolt pedig fantasztikus páros, elképesztően hatalmas színészek. Izgalommal vártam a feladatot."

Eirik Stubo, rendező - Médeia, Nemzeti Színház, Médeia nyilvános próbája a Nemzeti Színházban, 2019.09.16.Fotó: Polyák Attila - Origo

Eirik Stubo azt is mondta, hogy még az sem okozott nagy nehézséget, hogy nem ugyanazon a nyelven beszélnek a színészekkel. Egy kiváló tolmács segítségével gördülékenyen ment a munka. Arra a kérdésre, hogy van-e különbség a svéd és a magyar színház között, azt válaszolta, hogy talán több a hasonlóság, mint a különbség.
„A színházban az az elbűvölő, hogy mindenhol, az egész világon ugyanazt jelenti. A színházi emberek a világ minden országában lényegében egy nyelven beszélnek – a színház nyelvén. Ez a tapasztalatom. De másként fogalmazva: a színház minden nyelven működik" - mondta Eirik Stubo.