Ők kapják idén az irodalmi Nobel-díjakat

2019.10.10. 13:01

Október 10-én, csütörtökön jelentette be a Svéd Akadémia, kinek ítéli oda a legjelentősebb irodalmi elismerésnek számító irodalmi Nobel-díjat. Az idei a díjazottak száma miatt rendkívüli év, ugyanis korábban soha nem fordult elő olyan, hogy két külön díjat adtak volna át. 

Korábban soha nem fordult elő a lassan 120 éves irodalmi Nobel-díj történetében, hogy egyszerre két díjazottat is bejelentsenek. Megosztott díjat többször is ítéltek már szerzőknek, de ebből a szempontból mindenképpen különleges az idei év. A díjat odaítélő Svéd Akadémia október 10-én, csütörtökön jelentette be a két alkotó nevét: a lengyel Olga Tokarczuk lett 2018 díjazottja, míg az osztrák Peter Handke a 2019-es évé. 

Az Akadémia magyarázata szerint Olga Tokarczuknak olyan narratív képzelőereje van, ami a rá jellemző szenvedéllyel párosulva a határok átlépését mint életformát képviseli. Peter Handke pedig nagyhatású írói munkássága miatt kapta, ami a nyelvi leleményességgel képes felfedezni az emberi tapasztalat határait és sajátosságait.

A „duplázásra” azért volt szükség, mert 2018 áprilisában komoly szexuális zaklatási és korrupciós botrány robbant ki az Akadémián belül, ami nem tette lehetővé az érdemi munkát, így tavaly nem hirdettek díjazottat. 

A jelöltek nevét 50 évre titkosítja az Akadémia, és emiatt viszonylag nehéz megjósolni, hogy ki fog díjat kapni az adott évben, azonban a fogadóirodák listái mindig jó támpontot adnak. Ezeken a listákon már évek óta az esélyesek közt szerepel két magyar szerző is, Nádas Péter és Krasznahorkai László. A brit Nicer Odds rangsorának élén csütörtökön Anne Carson kanadai költő volt. Akkor Krasznahorkai László a 8., Nádas Péter a 10. helyen állt az oddsok alapján.

Olga TokarczukForrás: NurPhoto/Beata Zawrzel/NurPhoto/Beata Zawrzel

A  lengyel Olga Tokarczuk hazájában és a világon rendkívül népszerű kortárs szerző. 2018-ban A begunok című regényével elnyerte a Nobel-díj után a világ második legfontosabb irodalmi díját, a Nemzetközi Man Bookert. A csütörtöki bejelentés előtt Tokarczuk a negyedik helyen állt a fogadó irodáknál. Olga Tokarczuk 1962-ben született Lengyelország azon részén, melyet a II. világháború után csatoltak el Németországtól Lengyelországhoz. Még fiatal felnőttként sem készült írónak. Eleinte pszichológiát tanult a Varsói Egyetemen. A diploma után pedig Wrocławban élt, és később Wałbrzychbe költözött, ahol egy ideig terapeutaként is dolgozott, de ma már egyáltalán nem praktizál, hanem kizárólag írással foglalkozik. Az Akadémia állandó főtitkára, Mats Malm svéd irodalomprofesszor elmondta, hogy az írónő épp vezetett, mikor telefonon értesítették, de lehúzódás után örömmel fogadta az elismerést. 

Első kiadott munkája egy verseskötet volt, ami 1989-ben jelent meg, és 4 évre rá, 1993-ban már meg is jelent első regénye, ami Az Őskönyv nyomában címmel ugyanabban az évben Magyarországon is megjelent. Írói munkája első igazi elismerését a harmadik, az Őskor és más idők című regényével kapta meg, amiben egy fiktív lengyel falu történetét mutatja be. A regények mellett számos novelláskötete is megjelent már. Ezek közül a Sok dobon játszani és a Bizarr történetek című kötetek is megjelentek magyarul.

Peter HandkeForrás: APA-PictureDesk/Starpix / picturedesk.com/Starpix

A 76 éves Handke csütörtökön a 11. helyen állt a fogadóirodáknál. Peter Handke katolikus gimnáziumba járt Tanzenbergbe, és 1961-ben érettségizett Klagenfurtban. Ezután Grazban járt egyetemre, ahol jogot tanult, miközben csatlakozott egy akkoriban alakult irodalmi körhöz, a Grazer Gruppéhoz. 1965-ben teljesen megszakította tanulmányait, és azóta kizárólag írással foglalkozik. 1973-ban Büchner-díjat kapott. Élt többek között Ausztriában, Németországban és Franciaországban is.

Handke már hetvennél több kötet szerzője, van köztük regény, forgatókönyv, de színdarab is. Több műve magyarul is megjelent: a Kaspar, (1975), a Vágy nélkül, boldogtalan (1979);  Négy kisregény, amelyek 1979-ben jelentek meg magyarul: A rövid levél és a hosszú búcsú, Az igaz érzés órája, A balkezes asszony, A kapus félelme tizenegyesnél, a Gyerektörténet (1984), Az ismétlés (1990) és a Végre egy kínai (1990). Handke Wim Wendersszel közösen írta a híres Berlin felett az ég című film forgatókönyvét 1987-ben.

Korai prózájára jellemző a hagyományos tapasztalati világok kritikus megvilágítása, ugyanis azok is a nyelvben gyökereznek. Anyja súlyos depresszióban szenvedett, és 1971-es öngyilkossága ihlette a Wunschlos Unglück (Rosszabbul nem is mehetne) című elbeszélését. Az önéletrajzi elemeket is tartalmazó történet egy szegény körülményekből fölemelkedni próbáló asszony életét meséli el, átszőve az író önmegfigyeléseivel írás közben. Peter Handkére jellemző a folyamatos kísérlet az önmegtalálásra. Jellemző rá a magas irodalmi nyelvezet használata, valamint a misztikus ábrázolás. Több regényének is témája az írás.

Dupla díj

A szokásosnál nagyobb várakozás előzte meg az idei irodalmi Nobel-díj bejelentését. Ugyanis korábban még nem volt olyan év, hogy két díjazottat hirdettek volna. Az idei duplázás oka, hogy tavaly senki nem kapott irodalmi Nobel-díjat, mert néhány hónappal korábban komoly szexuális zaklatási és korrupciós botrány tépázta meg a díjat odaítélő Svéd Akadémiát.  A botrány középpontjában egy volt fotóművész és művészeti vezető, Jean-Claude Arnault állt, akit ezer szál köt a Svéd Akadémiához: az egyik a felesége, aki tagja volt az Akadémiának. A botrányt többek között az váltotta ki, hogy többen nem nézték jó szemmel a testületen belül, hogy Arnault felesége, a költő Katarina Frostenson annak ellenére az Akadémia tagja maradt, hogy férjét időközben 18 nő vádolta a férjét szexuális zaklatással.  Emellett többen azt is sejtették, hogy Frostensonnak köze van a Nobel-díjasok nevének idő előtti kiszivárogtatásához, amiből valószínűleg szintén a férj profitálhatott. Később az is kiderült, hogy a nő olyan cégnek a tulajdonosa, amelyik folyamatosan kapott megbízásokat az Akadémiától. A nő maradása, a testület bénult állapota sok korábbi tagot lemondásra kényszerített. Az első, aki felállt, az a Sara Danius volt, aki 2015 óta volt a testület főtitkára. Az elmúlt másfél évben az Akadémia több tagja is lemondott, de új tagok is érkeztek a testülethez. Frostenson csak idén januárig húzta a lemondását, végül felállt. Viszont addigra már annyira megtépázódott az Akadémia, hogy föl sem merült, hogy tavaly ősszel irodalmi Nobel-díjast hirdessenek. Férjét több rendbeli szexuális zaklatás és nemi erőszak miatt 2 év börtönre ítélték. Arnault próbált fellebbezni, de kérelmét idén májusban visszautasították.

Az irodalmi Nobel-díj
Az irodalmi Nobel-díjat 1901 óta ítélik oda, de eddig csak 109 díjat osztottak ki, mert nyolcszor - 1914-ben, 1918-ban, 1935-ben, valamint 1940-1943 között és 2018-ban - nem adták át. Eddig 114-en kapták meg a kitüntetést, ugyanis négy alkalommal ketten kapták, megosztva, ami az irodalmi kategóriában
kifejezetten szokatlannak számít.
Ebben a kategóriában egyébként mindig nehéz megjósolni, hogy ki lesz a következő kitüntetett, mert a jelöltek listáját ötven évre titkosítják, és a díjat általában az egész életműért, nem egy konkrét munkáért ítélik oda. A Svéd Akadémia eddig kilenc alkalommal emelte ki a díjazott egy alkotását, például Thomas Mann esetében A Buddenbrook házat, Ernest Hemingwaynél Az öreg halász és a tenger-t, Mihail Szolohov esetében pedig a Csendes Don-t.

Az irodalmi Nobel-díj birtokosainak átlagéletkora 65 év, a legfiatalabban, 41 évesen az angol Rudyard Kipling (1907) kapta meg a díjat, de mindössze kilenc 50 év alattit tüntettek ki eddig. A legidősebb a brit Doris Lessing volt, aki 2007-ben, 88 évesen kapta meg a díjat, és 2013-ban halt meg. A legidősebb még élő díjazott az olasz drámaíró, Dario Fo volt, aki 2016-ban, éppen az irodalmi Nobel-díjas kihirdetésének napján halt meg, 90 éves korában. Néhányszor előfordult már, hogy nem az irodalom területéről választottak díjazottat. Winston Churchill brit miniszterelnök is kapott irodalmi Nobel-díjat 1953-ban, akit korábban Nobel-békedíjra is jelöltek, de végül írói munkásságáért díjazták. A közelmúlt nagy meglepetése az irodalmi Nobel-díj tekintetében az volt, mikor 2016-ban Bob Dylan nevét hirdették ki.

A Nobel-díjakat hagyományosan december 10-én Stockholmban és Oslóban adják át, a díjat alapító Alfred Nobel (1833-96) svéd gyáros és feltaláló halálának évfordulóján. Mindkét díjazottat elérte az Akadémia, és jelezték, hogy természetesen megjelennek a decemberi átadón. Ez már csak azért is fontos, mert a 2016-os Nobel-díjas, Bob Dylan végül nem ment el, hanem elküldte maga helyett Patti Smitht.

további tartalmak a rovatból