Tizenkét pályaművet díjaztak az Ady-gálán

ady
Ady Endre 1908-ban
Vágólapra másolva!
Kilenc fődíj mellett három különdíjat osztottak ki az ADY100 - Ady arcai című pályázaton. A MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. felhívására több mint 150 művész adta be pályázatát, az eredményhirdetés hétfőn este volt a fővárosi Kódex Könyvesboltban.
Vágólapra másolva!

Kiosztották az ADY100 - Ady arcai című pályázat díjait. Több mint 150 művész adta be pályázatát, és a hétfő esti gálán 9 fődíj mellett 3 különdíjat osztottak ki a budapesti Kódex Könyvesboltban. A pályázatot a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. írta ki, és az ügyvezető igazgató, Tardy-Molnár Anna azt mondta a díjkiosztón, hogy „nagy érdeklődéssel zártuk a pályázatot, ami azt bizonyítja, hogy az Ady-élmény élő. Összesen 256 új műalkotás született”. A program egyébként szakmai összefogással jött létre, mivel a Nemzeti Kulturális Alap mellett a Magyar Naplóval közösen valósította meg a MANK. Jánosi Zoltán, József Attila-díjas irodalomtörténész, a zsűri tagja pedig elmondta, hogy kíváncsiak voltak arra, mennyire élő a költő üzenete napjainkban. „Valamennyi pályamű azt tanúsítja, hogy aki tollat fogott a kezébe, mélyen beletekintett Ady életébe” – mondta.

Ady Endre-kiállítás nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban

A föltámadás szomorúsága címet kapta az egy éven át látogatható kiállítás.

Horváth Gergely rádiós műsorvezető, a zsűri tagja arról beszélt, hogy a kiírás teljes alkotói szabadságot adott. Elmondta, hogy a pályázati anyagok kiválasztásakor visszanyúltak Adyhoz, hiszen

a radikálisat, de nem a felforgatót keresték,

amin Ady hangja is korszakot formált. Baksai József, a zsűri tagja, a Szentendrei Régi Művésztelep festőművésze elmondta, hogy a kiállított alkotások között szerepelt szobor, festmény és képregény is.

Előadóművészet kategóriában első Szeberényi Gréta és Sándor Zsóka, a második Gedeon András, a harmadik Matisz Flóra Lili lett, különdíjat kapott Horváth Florencia, a Resti Kornél zenekar, Stumpf András (Czutor & Stumpf feat. Freddie Shuman). Az irodalmi művek között Szále László (dráma) bizonyult a legjobbnak, megelőzve Vass Tibort (vers) és Lennert Móger Tímeát (vers). A képzőművészek között Palásti Erzsébet győzött, mögötte Németh Erika és Oláh Sándor végzett, különdíjat kapott Gyémánt László.

Az Ady Endre halálának 100. évfordulója alkalmából meghirdetett pályázat az alkotó- és előadóművészeket szólította meg, célja Ady sokszínű életművének és szellemi örökségének bemutatása volt, kortárs megfogalmazásban. A pályázat célja a költő személyisége és művei által inspirált új alkotások létrehozása, a különböző művészeti területeken alkotó művészek (írók, költők, zeneszerzők, képző-, ipar- és előadóművészek) által készített művekből összművészeti rendezvény megvalósítása. A pályázatra határon innen és túl, életkori megkötés nélkül

bárki jelentkezhetett érvényes, friss, még sehol nem publikált pályaművel.

A zsűri a művek megítélésénél az esztétikai értéket, a korszerűséget, az érvényességet, az egyéni hangot, az átgondoltságot, valamint az adott koncepció végigvitelének következetességét vizsgálta. A zsűri tagja volt még Konok Tamás festő- és szobrászművész, Lombos Márton dalszövegíró, énekes, könnyűzenei producer, Nemes Attila, a Magyar Napló irodalmi folyóirat marketingigazgatója, Radványi Balázs zeneszerző, zenész, a Kaláka együttes tagja.

A díjazott művészek a MANK felajánlásából a Szigligeti és a Zsennyei Alkotóházban felhasználható hétvégi inspirációs és alkotási lehetőségben részesültek, a Magyar Napló pedig értékes könyvcsomagot és az irodalmi magazint magában foglaló éves előfizetést adott át.

A beérkezett képzőművészeti alkotásokból válogatva a MANK kiállítást rendezett A. Bak Péter, Ardey Edina, Belicza László Gábor, Csordás Dániel, Éles Bulcsú, Gaál Alexandra, Gyémánt László, Homolya Gábor, Navratil Zsuzsanna Csilla, Németh Erika, Oláh Sándor, Palásti Erzsébet, Rainer Péter, Simon Csilla, Székely Annamária, Széri Varga Géza és Tóth Pitya István munkáiból. A kiállítás kurátora Cserhalmi Luca esztéta.