Orbán János Dénes új fordításával játsszák a világ egyik legismertebb musicaljét az Operettszínházban

2019.11.01. 09:46

A megújult Budapesti Operettszínház szeptember közepe óta újra játssza a világszerte és Magyarországon is nagyon népszerű családi musicalt, A Szépség és a Szörnyeteg-et. Az Operettszínház főigazgatója, Kiss-B. Atilla a külföldi turnéról és az új fordítás szükségességéről is beszélt az Origónak. A fordításra a nagy költőt, Orbán János Dénest kérte fel, aki pedig a munka érdekességeiről mesélt. 

A Szépség és a Szörnyeteg a Disney egyik legsikeresebb meséje, és az első olyan animációs film, amelyet Oscar-díjra jelöltek a legjobb film kategóriájában. A filmből készült családi musicalt már több mint 25 éve játsszák nagy sikerrel világszerte, és 
2005-ös bemutatója óta töretlenül népszerű Magyarországon is. A musical nemcsak nyolc éve tartó német nyelvű turnéját folytatja a 2019/20-as szezonban, de Böhm György rendezésében, Orbán János Dénes új fordításában szeptember közepe óta újra látható a Budapesti Operettszínházban. A musical hazai sikerét jól mutatja, hogy szeptember 20-án tartották az ezredik előadást.

Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatójaForrás: Gordon Eszter

Az előadás újra játszásáról és az új fordításról is kérdeztük Kiss B. Atilla főigazgatót, aki az Origónak elmondta, „A Szépség és a Szörnyeteg-et hazánkban viszonylag rég játszották magyarul, leginkább külföldön, német nyelvterületen adta elő az Operettszínház társulata. A produkciót és a társulatot utaztató promotáló céggel már igazgatói funkcióba lépésem óta folytatok tárgyalásokat A Szépség és a Szörnyeteg újbóli turnéztatásáról. Az előadási jogok az elmúlt években csak a külföldön való játszásra terjedtek ki. Szinte automatikusan fogalmazódott meg bennem a kérdés: ha már a produkció létezik, az Operettszínház művészei nagyszerű előadást tudnak teljesíteni, akkor miért fosztanánk meg a magyar közönséget annak a lehetőségétől, hogy itthon hozzájuthasson ehhez a gyönyörű családi musicalhez, a magyar művészeket pedig attól, hogy magyarul is játsszák a művet? Így kezdődtek el a tárgyalások a külföldi partneren keresztül a jogtulajdonos Disney-vel. Hosszú egyeztetések után megegyeztünk abban, hogy a külföldi turnék mellett Magyarországon is előadjuk a művet.”

Forrás: Gordon Eszter

Az újrafordítás okáról Kiss B. Atilla azt mondta, „arra gondoltam, hogy felfrissítve a produkciót az új turnéra és a magyarországi előadásokra, frissítsük fel a szöveget is. 
Egy poétikusabb, az angol eredetihez hűségesebb szövegverziót véltem szükségesnek. A Disney elvárása is az volt, hogy az új fordítás maradjon minél közelebb az eredeti szöveghez. Ekkor kerestem meg Orbán János Dénest, akinek nagyra tartom a művészetét, és felkértem, hogy készítsen nekünk egy vadonatúj műfordítást.” Már jó néhány előadáson túl van az Operettszínház az új szöveggel, és Kiss-B. Atilla azt mondta, „a siker óriási. A közönség legtöbbször álló tapssal nyilvánítja ki a tetszését, nagyon szereti a darabot.”

Forrás: Gordon Eszter

A Disney-vel való, a fordításról is szóló megállapodásban határidő is szerepelt. A József Attila-díjas Orbán János Dénes az Origónak elmondta, hogy maximum hat hét állt a rendelkezésére: „egy hónap alatt elkészült a fordítás, két hétig pedig még csiszoltuk a dalszövegeket a karmesterekkel, Makláry László és Bolba Tamás urakkal. Bolba Tamás – aki karmester, zeneszerző, szinkronrendező és Donald kacsa magyar hangja – nem kegyelmezett: az utolsó szótagig tökéletesíttette velem a dalszövegeket. Böhm György rendező úrral pedig számos icipici, apró poént, nyelvi ízt vittünk a prózaszövegekbe. Nagyon talált a szó, mert ugyanolyan huncutul gondolkodik, mint én, és elképesztően perfekcionista: minden mikroelem számít. Nem csoda, hogy tizenöt éve fut rendületlen sikerrel ez a rendezés Magyarországon és Európa német nyelvterületein is – hiszen ott is a mi Operettszínházunké a játszás kizárólagos joga. Azaz ez Európa legjobb A Szépség és a Szörnyeteg produkciója.”

Orbán János Dénes a musical fordítási nehézségeiről elmondta, „kottára fordítani sokkal problémásabb, mint kötött formában írni, mert verseléskor alkalmazhatsz helyettesítő verslábakat, de itt nem. Szigorúan kell követned a kottát. Mondjuk én leginkább fül után írtam, meghallgattam többször az angol eredetit, fölénekeltem, és csak utána következett a kottával való egybevetés. Így gyorsabb volt. Csakhogy ilyenkor érződik igazán a két nyelv közötti különbség:  az angol szavak többsége egy-két, míg a magyar szavak többsége két-három szótagos. Vagyis az angol sokkal tömörebb nyelv, még szerencse, hogy ott a magyar zseniális grammatikája, elképesztő hajlékonysága. De mikor szembesülsz egy olyan sorral, mely 7 szótagból áll, és angolul 6 szó van benne, bizony vakarózol. Persze mindez mesterségbeli tudás és türelem kérdése, és én türelmesen hajlítgattam a nyelvet addig, amíg jó lett, és egyetlen szójátéktól sem futamodtam meg, mindegyikre kerestem megoldást.”

Forrás: Gordon Eszter

Orbán János Dénes azt is elmondta, hogy elsődleges célja az volt, hogy a szövegen ne érződjön, hogy fordítás, „ne legyen a nyelv nyaka kitekerve. Arra is törekedtem, hogy egyenletes legyen, hogy lehetőleg egyetlen sor se legyen összecsapva. És arra, hogy azért én is benne legyek, az én egyéni stílusjegyeim is itassák át a szöveget, anélkül, hogy ez a szöveghűség rovására menne. Hogy poétikus legyen, költő munkája, nem pedig böcsületes iparosé. A karmester urak pedig sokat segítettek abban, hogy a dalszövegek minden szava kiénekelhető legyen, és tökéletesen simuljon a dallamhoz,  ne kelljen a művészeknek trükközniük, kínlódniuk. Azt hiszem, ez a nagyszerű rendezés, mely a Broadwayn is megállná a helyét, most méltó szöveget kapott.”