Bilicsi Tivadar, a családteremtő művész küzdelmei

2020.02.23. 15:59

Az ifjú sztár

A színész a következő színházi évadban a Teréz Körúti Színpadon játszik, amelynek 1932 őszén lesz művészeti vezetője a színész, rendező, színdarabszerző Vaszary János (A festőművész névrokona. Sz.Á.)
Az igazgatói pozíció kérdése kissé lebegős, mert a teátrum hivatalos direktora, Salamon Béla akkoriban utazik el Berlinbe, hogy nemzetközi filmkarrierbe kezdjen. (Nem fog összejönni. Sz.Á.)
A Teréz Körúti Színpad működtetésének feladatait egyelőre az adminisztratív munkatársak oldják meg. Művészeti kérdésekben Vaszary dönt, aki nemcsak a széles skálájú színészt látja meg Bilicsi Tivadarban, hanem a nagy formátumot is.  Amikor a színház elsőszámú sztárja, Csortos Gyula megbetegszik, a művészeti vezető másodszereposztásban Bilicsi Tivadarra osztja a Csortos által formált karaktert Nóti Károly Weekend című bohózatában.

1951. Németh Marika, Bilicsi Tivadar (k) és Latabár Kálmán a Palotaszálló című operettben a Fővárosi OperettszínházbanForrás: MTI

A sajtó ezúttal nem egy színésznagyság kiváló helyettesítőjeként említi, hanem Bilicsi Tivadart ünneplik. Új, ifjú sztárként írnak róla. 

A valóság: harminckét éves, beérett. A Weekend egyik előadása után Vaszary az irodájába hívja, leülteti, itallal kínálja. Majd elmondja, hogy meghalt a színész édesapja.
Bilicsi Tivadar játszik tovább a komédiában, napközben pedig Gárdonyi Géza A földre néző szem és az égre néző lélek című filozofikus aforizma gyűjteményét olvasgatja. A mű fókuszában az élet és halál viszonyrendszere áll.
Bilicsi Tivadar majd interjúban meséli: Addig eszembe se jutott a vallás, Isten gondolata, éltem bele a vakvilágba. Ettől kezdve azonban egyre jobban foglalkoztatott és erősödött bennem az istenhit, és el is kísér életem végéig. Vaszary János a következő színházi szezonban az Andrássy úti Színházhoz igazol rendezőként, majd egy évvel később a teátrum főrendezője lesz.
Bilicsi Tivadar 1935-ig párhuzamosan játszik a Teréz Körúti és az Andrássy úti Színházban. Négy színházi évad alatt huszonnégy bemutatója van. 
A kritikák csak szuperlatívuszokban említik, mint olyan művész, aki komédiában éppen olyan hiteles, mint bonvivánként, illetve tragikusabb felhangú művek megtört karaktereiben, vagy jelenkori művek bármely kortárs figurájaként.

Kamerák fókuszában

Bilicsi Tivadar első kamera előtti feladatát az 1920-ban készült, Balogh Béla rendezte A tizennegyedik című némafilmben kapta. Statisztaként tűnt fel, mint tőzsdei alkusz. Harmincas évekbeli színpadi sikerei meghozzák a komolyabb filmes lehetőségeket.
Első hangosfilmje az 1932-ben, Heinz Hille rendezésében bemutatott A vén gazember. A Mikszáth Kálmán könyve alapján készült mű forgatására Horthy István kormányzóhelyettes is ellátogat. A Táray Ferenc, Sugár Károly, Bársony Rózsi főszereplésével készült filmben Bilicsi Tivadar borügynök karakterszerepét kapja.  Eleinte főként bohózatokban és vígjátékokban lesz közönség kedvenc. Ugyanakkor már a harmincas évek filmes munkái között is akad drámai mű. Példaként két év termése. Bilicsi Tivadar 1938-ban tizenegy filmben játszik: Uz Bence, A papucshős, Beszállásolás, Nehéz apának lenni, Pillanatnyi pénzzavar, A leányvári boszorkány, A Noszty fiú esete Tóth Marival, Két fogoly, Az ember néha téved, A harapós férj, Tizenhárom kislány mosolyog az égre.

1939-ben tizenkettőben: Áll a bál, Halálos tavasz, Pénz áll a házhoz, Hölgyek előnyben, Magyar feltámadás, Nem loptam én életemben, Pusztai királykisasszony, János vitéz, Fehérvári huszárok, 3:1 a szerelem javára, Tökéletes férfi, Nincsenek véletlenek. 
A filmítészek gyakran említik az alakításából áradó groteszk bájt, humort, emberséget. A negyvenes években bonviváni szerepkörben is alkalmazzák. 
Olyan filmekben kap főszerepeket, mint a Csákó és kalap, Behajtani tilos!, Heten, mint a gonoszok, Katyi, Megálmodtalak, Egy pofon, egy csók.
Filmes partnerei között van Latabár Kálmán, Mály Gerő, Rózsahegyi Kálmán, Kabos Gyula, Jávor Pál, Rajnay Gábor, Makláry Zoltán, Turay Ida, Tolnay Klári, Vaszari Piri, Szeleczky Zita.
Bilicsi Tivadar 1945-ig hetvennyolc mozifilmben szerepel.
Az utolsót, a Szép Ernő írásából készült, Ráthonyi Ákos rendezte Aranyórát a második világháború után mutatják be 1946-ban.
Bilicsi Tivadar szélhámos krupiét alakít benne, Oszkárt. Partnerei a főbb szerepekben: Gózon Gyula, Várkonyi Zoltán, Pártos Erzsi, Szörényi Éva. 
A második világháborút követő évtizedekben Bilicsi Tivadar mindössze két mozifilmben látható: az 1951-ben készült Déryné és az 1952-es Semmelweis című alkotásokban. Filmszínházakba szánt filmes munkái közt jegyzik még az 1958-ban forgatott Rendkívüli kikötés című rövid oktatófilmet. A munkavédelmi témakörben készült alkotásban Bilicsi Tivadar vízparti környezetben látható.

Megismételhetetlen jelenségek

Bilicsi Tivadar kilencszázharmincas évekbeli színházi pályaszakaszának emblematikus szerepe a Néma levente Beppója a Magyar Színházban.
Az 1936-ban színre kerülő előadás címszerepét, Agárdi Pétert Törzs Jenő alakítja, Ziliát Bajor Gizi. Beppo első felvonásbeli monológja kapcsán az előadást rendező Hevesi Sándor arra inti Bilicsi Tivadart: ha Agárdi Péter szolgájának monológjára nem jön be a vastaps, akkor bukik a darab.
A vastaps minden előadáson bejön.
A színész nemcsak kiválóan játszik, tanul is a színpadon. Amikor a nála fejjel kisebb Törzs Jenő először kapja fel, s pörgeti meg a helyzethez illő önfeledséggel - Bilicsi Tivadar gratulál partnere erőnlétéhez. Törzs Jenő azt feleli: nem ő van jó erőben, hanem Agárdi Péter. 
Bilicsi Tivadar egy életre megjegyzi a mondatot, s hozzáteszi mindahhoz a tudáshoz, amit a színpadon szerzett meg, könyvekből olvasott ki, nézőtérről tapasztalt. Pályája utolsó éveiben nyilatkozza majd: Véleményem szerint jó színész csak az lehet, aki jó néző is egyben; akit a függöny másik oldalán, a zsöllyében is megragad a játék varázsa. A magam részéről mindig azokért a kollégákért, pályatársakért lelkesedtem, akiknek nem láttam be a kulisszatitkai közé, akiknél nem jöttem rá a színészi műhelymunka apró fogásaira; akiket ámuló nézőként tudtam csodálni. Számomra, talán éppen ezért Pethes Imre volt a legnagyobb. Az utolérhetetlen. Ő volt az, aki megtanította hallgatni a nézőteret. De sokan vannak ilyenek; a régiek között is, akikkel, még fiatal színészként játszottam együtt, s az újak között, akik mellett én vagyok az öreg. Ez a csoda, ahogy egy művész a mesterség megtanulható, megismerhető fogásaival meg nem magyarázható módon, mások által megismételhetetlen jelenségként találja telibe a figurát, ez, s az örök játékosság tart a bűvkörében. 
Bilicsi Tivadart más is képes a bűvkörébe vonni. 1938-ban a Wertheimer Elemér és Bródy Pál igazgatta Magyar Színház előadásaiban játszik. Az előző nyáron a színház vezetése négy fiatal, frissen végzett színésznőt szerződtet a teátrumhoz. Egyikük a harminchét éves Bilicsi Tivadarnál tizenöt évvel fiatalabb Timár Liza.

Budapest, 1952. november 5. Koós Olga és Bilicsi Tivadar színészek, Jurij Miljutyin: Szibériai rapszódia című operettjében a Fővárosi VígszínházbanForrás: MTI/Farkas Tamás

Megnősül, apa lesz

Timár Liza időskorában emlékezett vissza a találkozásukra: A Dinasztia című darab próbáin kerültünk össze. Én egy kis udvarhölgyet játszottam, aki szerelmes a Bilicsi alakította Ágostba. A színpadon kívül sokat beszélgettünk könyvekről, filmekről és az élet dolgairól. Egyikünk sem gondolt ekkor még szerelemre, csak azt éreztük mind a ketten, hogy nagyon jó együtt lenni. Néhány hónap elteltével azonban ez a kapcsolat több volt, mint barátság. Igazi szerelem, szeretet lett, ami egy életre szólt. 
Az életre szóló szerelem négy év jegyesség után, az 1942-es házassággal válik hivatalossá. Egy évvel később születik meg első leányuk, Mária, 1944-ben a második, Katalin. Tímár Liza a házasság után felhagy a hivatásával, életét a családnak szenteli. Harmadik lányuk egy ével a második világháború lezárása után, 1946 júniusában érkezik. A legfiatalabb Bilicsi gyermek, Éva 1948-ban jön a világra. Az Andrássy úti lakás után, 1952-ben XII. kerületi Csaba utcai ház lesz a család otthona.
Bilicsi Tivadar nyilvános interjúiban sosem említette, hogy miként élte meg a háborús korszakot, hol vészelte át a család az 1945-ös ostromot.
Gyermekei sem beszélnek erről a felnőtt korúkban adott interjúikban. A háború megtörténtéről persze esik szó a megszólalásaikban. Múltidézéseikben rendre a háború előtti, illetve a háború utáni időszakra bontják a családi történeteket. 
A háború maga: túl nagy illetlenség. Bilicsi Tivadar pályájára ugyanakkor erős hatása lesz a „korszakváltásnak", a háború utáni időszaknak. Miközben magánvilágában nem változik semmi. Gyermekei a Csaba utcai általános iskolába járnak, egyszersmind rendszeres látogatói a Csaba utcai templom lelkészei által tartott hittanóráknak. A középiskolát a Patrona Hungariae Római Katolikus Leánygimnáziumban végzik, ahol apácák és papok tanítanak. (A háború után bezárt, a IX. kerületi Knézich utca 3-13. szám alatti intézményt az 1950. szeptember 1-én az Állam és az Egyház megállapodás alapján a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek kongregációja nyitotta újra. Sz.Á.)

Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!