Bilicsi Tivadar, a családteremtő művész küzdelmei

2020.02.23. 15:59

Táncos komikusként kezdte a pályát, majd a drámai karakterszerepek is megtalálták. 1945-ig több mint hetven filmben szerepelt. Aztán a mellőzöttséget is megtapasztalta. Hívő emberként nehezen viselte a második világháború utáni történéseket, az 1956-os forradalom után négy gyermekével együtt el akarta hagyni a hazáját. Elfogták, majd egyre színvonalasabb feladatokkal bízták meg. Tartottak a népszerűségétől. Mozifilmben nem foglalkoztatták többet, de vígszínházi szerepei mellett sokat dolgozott a televízióban, rádióban is. A hatvanas-hetvenes években az USA-ban, Kanadában, Svédországban turnézhatott, valamint fellépett Csehszlovákiában, Jugoszláviában is. Gyakran szerepelt színésznő lányával, Máriával is. Elnyerte az Érdemes- és Kiváló Művész címeket, de a Kossuth-díjat nem kaphatta meg. Számtalan komikusi megmutatkozása mellett, élete utolsó szakaszában eljátszotta a pályafutását megkoronázó szerepeit Gyurkovics Tibor Az öreg, és a Nagyvizit című darabjaiban. Bilicsi Tivadar interjúiban színészi hitvallásaként Madách Imre sorait igazította át: „Mulattattam, de magam is mulattam!"

A jó ember
Azt hiszem, az igazi abszurd valami lemeztelenített természetesség. Ellentétben a handabandázó és vadul beleélő naturalizmussal, valami „hanyag" természetesség, mely feltárja a színész belső világát. Persze, ha van mit föltárni, ha van a színésznek belső súlya, egyénisége. S ez Bilicsi titka. ( ...) Ez a belső világ egy emberszerető, jó szándékú, istenáldotta világ – Bilicsit nem azért szólítják meg gyerekek, lányok, öregek, járókelők, mert egyszerűen a nagy művészre kíváncsiak. Hanem mert emberi kisugárzása van, ők is érzik, hogy Bilicsi kíváncsi rájuk, nem idegen, hanem nagy rokon ezen a földgolyón. 
Gyurkovics Tibor írta mindezt Bilicsi – Az életművész című portréjában.
Az író sorait Bilicsi Tivadar Az öreg hölgy látogatása című Dürrenmatt darabban alakított Afred Ill-je, valamint Gyurkovics Tibor saját, Az öreg című darabjában Bilicsi által megformált Winter szomszédja inspirálták.

Bilicsi TivadarForrás: MTI/Bartal Ferenc

Bilicsi Tivadar, a nagy nevettető, az „Apu hod megy be az a nagyelefánt..." kezdetű dalocska előadója, a Csinn-Bumm cirkusz Bruhaha Kelemenje drámai feladatokban mutatott - paradox módon - abszurditásig természetes színpadi jelenlétei gondolkodtatták el Gurkovics Tibort arról, hogy mi is Bilicsi Tivadar színészetének lényege, amitől bohócként éppen annyira hiteles, mint drámai hősként. Más kérdés, hogy bár Bilicsi Tivadar színészi pályáján a drámai szerepek sorát játszotta végig, a közönség mégis jobban emlékszik a komédiákban, vicces szerepekben nyújtott alakításaira. Érthető: Bilicsi Tivadar a puszta szürkeségétől is tragikus felhangú korszakban járta végig színészi pályája nagy részét.  Olyan légkörben, amelyben nagy becsben álltak a nevettetésre képes aktorok, hiszen kevés ok volt az önfeledt nevetésre.
Amúgy Bilicsi Tivadar rendre úgy került ki az említet korszak színházon túli abszurdjaiból, a magánélet nem kívánt helyzeteiből, hogy mindazt - egy-két kivételtől eltekintve - lehetetlen kalandos életútként felidézni. Mindemellett, ahogy általában a sorstörténeteknek, úgy egy jó ember életének is vannak tanulságai. Pláne, ha már egyszer színész volt a jóember.

Felmenők, bábok, lövészek, az első társulat

Bilicsi Tivadar, Grawatsch Tivadar Károly néven születik Budapesten 1901. szeptember 6-án az Iskola utca 38-as számú házban.
Az épületben üzemel édesapja, id. Grawatsch Tivadar könyvkötő műhelye és papírkereskedése. A cég felmenőktől öröklődött utódokra generációkon át.
A Grawtschok a morvaországi Bilicz községből származtak.
Bilicsi Tivadar apai nagyanyja színésznőnek készült, de a papírbizniszben működő nagypapa még nászuk előtt lebeszélte erről, s kérte, koncentráljon a családra.
Bilicsi Tivadar édesanyjának, Tarczal Szerafinnak festőművész volt az édesapja. Az anyai nagymama, Ada Adrien dalénekesnő volt, a család generációkon át őrzi majd a Pabló Casals által neki dedikált képet, amelyre a katalán csellóvirtuóz karmester azt kanyarította oda: Ardiennek a nagy dalénekesnőnek, szeretettel. Bilicsi Tivadar édesanyja, Tarczal Szerafin énektanárnő, mégpedig a Budai Iskolában. Kisfiát ellenben a Medve utcai elemibe íratja be, ahol annak osztálytársai között van a majdani író, Németh László is. Tény azonban, hogy a kis Tivadar az első két osztály elvégzése után a harmadikat a Csillag Ilona által vezetett magániskolában járja ki, ahol játékosabb pedagógiai módszert alkalmaznak. Negyedikben újra a Medve utcaiba jár.
Bilicsi Tivadar hétévesen lép színre nagyobb nyilvánosság előtt egy műkedvelő előadásban, a Budai Polgári Lövészegyesület céllövőversenye után. Édesanyja és édesapja is lelkes céllövők, az egyesület rendes tagjai. Tivadar fiúk más tészta, első színházi élményét követően – ötévesen látott bábelőadás – csakis a színházat rajongja. Az édesapja által készített házi bábszínházában minden teátrumi műfaj repertoárra kerül. Meséiket maga gondolja ki, rendezi a darabokat, szerepel bennük, ahogy idősebb lánytestvére is, valamint a szomszéd gyerekek. 

Lövészklubi élményét követően a bábelőadásokat élőszereplős produkciók váltják. Mindazokhoz további inspiráció, hogy a cseperedő Tivadart színházbarát szülei rendre magukkal viszik kedvenc teátrumukba, a Budai Színkörbe.
A cseperedő Tivadar otthoni társulatának művészei között tudhatja mások mellett Kozma Józsefet is – az első emelet 2. b-ből -, aki idővel majd Franciaországban lesz zeneszerző, s világhírű, mint a francia sanzon megújítója, s kinek Hulló falevelek - Les feuilles mortes – című dalát olyan művészek éneklik majd, mint Édith Piaf és Yves Montand.

Középfokú ismeretek, avagy Szinberger Ernő és Dr. M.

Amikor eljön az ideje, Bilicsi Tivadart – egyelőre még Grawatsch – a szülei beíratják a budai Ferenc József Gimnáziumba. 
Humorával, különleges utánzókészségével nagyon sikeres az osztálytársai, valamint az intézmény szélesebb diákságának körében.  A negyedik évet azonban tanárai nyomatékos tanácsára a Lónyay utcai Református Gimnáziumban kezdi meg. Onnan már pár hónap után kicsapják.
Akkor a II. Kerületi Községi Felső Kereskedelmi Iskola fogadja tanulói közé.
Az intézményben mennyiségtant, politikai számtant, kereskedelmi levelezést, kereskedelmi tudnivalókat, vegytant és áruismeretet, irodai munkálatokat, egyéb vonatkozó tárgyakat oktatnak. Mindemellett – főként tanítási időben – Bilicsi Tivadar sokat jár színházi, cirkuszi próbákra, mozielőadásokra.
Az érettségi előtt a jó humorú, magabiztos, és a tantárgyakból is példásan felkészült osztálytársa, Szinberger Ernő korrepetálja, amit Tivadar édesapja finanszíroz. Jogi ismeretekből és közgazdaságtanból Ernő segítsége ellenére is megbukik.  A tárgyakat tanító Dr. M. pedig azt ígéri: akárhányszor kerül elé a pótvizsgákon, hasonló lesz az eredmény. Dr. M. pikkel az artisztikus karakterű Tivadarra. Dr. M. a pótérettségi idején ágynak esik, a helyettesítő tanár pedig elcsodálkozik Tivadar felkészültségén, és simán átengedi.
Tény azonban, hogy a sok elégséges mellett Tivadar csupán két szakmai tárgyból kap „jó" minősítést, illetve még vallástanból. A jelest pedig kizárólag történelemből érdemli ki. 
Tivadar 1918 őszén kerül állásba a Nagymező utcai Főposta Hivatalban. Iskolai tanulmányaiból az irodai munkálatokra vonatkozó ismeretek válnak hasznára, amelyek útmutatóként szolgálnak a kartotékok ábécé, illetve időrend szerinti elrendezését illetően.

Statiszta, kardalos, nevettető

Tivadar postai pozíciója öröm a szülőknek. Fiuknak csak pár évtizedet kell eltöltenie köztisztviselőként, majd jöhet a tisztes nyugdíj.
Tivadar egy hónapja sincs a postánál, amikor a kartotékrendezgetés mind hosszabbra nyúló szüneteiben észrevesz egy hirdetést a Pesti Hírlapban: a Városligeti Feld Színház jó megjelenésű, jó énekhanggal rendelkező nőket és férfiakat keres kórusba való felvétel céljából. Tivadar kimegy a kartotékozó terem előszobájába, belepillant az ember nagyságú tükörbe.

Budapest, 1946. február 11. Sennyei Vera és Bilicsi Tivadar, Vaszary Gábor "A meztelen lány" című bohózatának bemutatóján a Művész Színházban. A darabot a szerző rendezteForrás: MTI/MAFIRT

 

Nézi magát, skálázik. Kabátjáért nyúl, kisiet a hivatalból.
Másnap, miután Feld Zsigmond rábólintott képességeire, felmond a postánál.
Bilicsi Tivadar a következő két évben kardalosi megbízatása mellett az Operaházban is statiszta lehetőségekhez jut. A Toscában néma gárdistát alakít. Statisztatársai között ott van két Latabár testvér, Kálmán és Árpád. 
Statisztál a darabban a három fiú öltöztetője, Harangozó bácsi is, a majdan világhírű balett művész, Harangozó Gyula édesapja. Bilicsi Tivadar színházi feladatai mellett Rákosi Szidi színiskolájába is eljár néhány hónapig. Majd – nem feladva fővárosi kardalos és statiszta lehetőségeit – elszerződik Füzi Barnabás truppjához, amelyben már kisebb szerepeket is játszik Nagytétényen, Budafokon.
1920-ban a miskolci színház igazgatója felfigyel Bilicsi Tivadarra, és meghívja a társulatába. (Egyes biográfiák szerint a direktor a színész Simonyi Dezső volt, de a lexikonok szerint az 1919/1920-as évad indulása idején Palágyi Lajos vezette a színházat. Sz.Á.).
Bilicsi Tivadar első személyes sikerét a "Náni" című darabban éli meg, amelyben mélaszájú kamaszt játszik. A"Bódi! Bódi! Hol kószálsz, Bódi?" végszóra szalad be a színpadra, majd megáll az apját alakító színész előtt. Utóbbi azt mondja "Bódi, már megint nyitva van a szád!". Bilicsi kamasza azt feleli: "Tudom, idösapám, én hagytam nyitva."  A közönség minden alkalommal nevetéssel és nyílt színi tapssal honorálja. Bilicsi Tivadar évtizedekkel később nyilatkozza majd: miskolci tapasztalatai alapján fogalmazódott meg benne, hogy miért is akart színész lenni. Végignevették a jelenetet, kétség nélkül állíthatom, nagy sikerem volt! Minden vágyam, minden törekvésem a mulattatás, a megnevettetés, a szórakoztatás öröme volt. Talán az a vágy hajszolt erre, hogy másokat boldoggá tegyek? Valahol azt olvastam: igazán boldog csak az lehet, aki másokat is boldoggá tud tenni.

Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!

Előző
Következő