Herboly Domonkos: Egyszer csak a kultúra kellős közepén találtam magam

2020.01.06. 09:29

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar elmúlt esztendeje kiemelkedő számú koncerttel, komoly sikerekkel zárult. Az együttes háza tájáról, az ott végbement változásokról, tervekről és a szakmai pozíció kihívásairól beszélgettünk a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatójával, Herboly Domonkossal.

„A történet gyermekkoromban kezdődött, tulajdonképpen családi kötődésből szántak zenei pályára" – mesél a korai évekről Herboly Domonkos. Apai ágon számos generációra visszamenőleg mindenki zenét tanult, és többségéből zenész lett. Így jártam én is  – teszi hozzá mosolyogva. „Ettől függetlenül egyéb területek is nagyon érdekeltek, mint például a gazdaság. Mire tanulmányaimat befejeztem, addigra a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarában dolgoztam félállásban, valamint számos profi zenekarban megfordultam, sőt egy kicsit tanítottam is, tehát a szakmának egy-egy részébe már belekezdtem. Diploma után mégis úgy döntöttem, hogy szakítok a pályával, sőt még a területet is el akartam hagyni, és a Közgázra mentem tanulni, így évekig nem is mentem kultúra közelébe" – mesél a köztes időszakról. „De lassan elkezdtem visszasodródni. Először egy kulturális rendezvényszervező cégnél lettem asszisztens, később a Brüsszeli Magyar Kulturális Intézetnél gazdasági vezető, majd a Debreceni Filharmonikusok igazgatójaként éreztem, hogy egyszer csak visszaértem, és a kultúra kellős közepén találtam magam. 

A Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója szerint az előző évadot már az új művészeti vezetés tudta összerakni és megtervezniFotó: Hirling Bálint - Origo

Herboly Domonkos munkája legizgalmasabb kihívásaként elsősorban azt jelöli meg, hogy rengeteg művésszel dolgozik együtt, „akik mind egy-egy különálló indivídum. Nekik úgy kell magas fokú művészeti teljesítményt nyújtaniuk, hogy közben együtt kell működniük társaikkal. Ebből azután számos probléma adódik, melyek életszerű és jó problémák." A sok különböző ember munkájának összehangolása az a feladat, ami nagyon vonz. Felemelő, mikor az ember ott ül egy koncerten, és ahogy megszólal a zene, érzi, hogy valami nagyon jót csináltunk, valamit hozzá tettünk a világhoz. Az előző évad meglátása szerint egy olyan évad volt, amit már az új művészeti vezetés tudott összerakni és megtervezni, ennek okán rengeteg munkával telt, s fókuszában az állt, hogy minél több műfajban tudja megmutatni magát a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, valamint a Nemzeti Énekkar is.  Ez kiemelkedően magas koncertszámmal, jelentős színpadi megterheléssel párosult. Ezzel szemben „az ősszel kezdődött évad nyugodtabb; nem a színpadi terhelés, hanem a műhelymunka kerül előtérbe: több időt, energiát fektetnek bele, könnyebben el tudnak mélyedni a művészek a programokban. Ebben szakaszban vagyunk, töltekezni kell" – foglalja össze Herboly Domonkos. A 2019-es évben szerettük volna elérni, hogy egy olyan értékesítési és kommunikációs stábot építsünk ki, illetve rendszert üzemeljünk be, amellyel közelebb tudtunk kerülni a közönséghez.  "Középtávú célunk a közönséggel megértetni, elhitetni, hogy a komolyzene egy nagyon is közeli, emberközeli műfaj. Úgy gondolom a mutatók alapján, az alapokat le tudtuk tenni, és a 2020-as év arról szólhat majd, miként tudjuk ezt továbbfejleszteni, és újabb utakat kijelölni."

Herboly Domonkos szerint a kortárs zenének fontos szerepe van abban, hogy amikor az ember visszatér a klasszikusokhoz, milyen füllel teszi aztFotó: Hirling Bálint - Origo

A Filharmonikusok műfaji sokszínűségével kapcsolatos kérdésünkre a főigazgató elmondta: „a műfaj mindig a komolyzene, de tavaly volt például egy olyan sorozatunk, amelyben kortárs magyar szerzőknek a műveit mutattuk be, amelyre reflektáltak hazai jazz zenészek. Ez például egy viszonylag úttörő vállalkozás, egy újdonság volt rengeteg tanulsággal." A kortárs zenének nagyon fontos szerepe van abban, hogy amikor az ember visszatér a klasszikusokhoz, akkor azt milyen füllel, milyen zenei attitűddel teszi. Ezeknek az egymásra hatása nagyon fontos és izgalmas dolog  – mutat rá a főigazgató. 2020-ban a Filharmonikusok tervei között szerepel egy japán turné Kobayashi Ken-Ichiro mesterrel, aki egy évtizeden keresztül volt zenei igazgatója a Nemzeti Filharmonikus Zenekarnak.  80 éves születésnapját ünnepli velük Budapesten és egy japán koncertkörúton, „amely úgy szakmai, mint lelki szempontból is fontos lesz számunkra érzelmileg. A további izgalmas tervek jelenleg titkok. Nyáron készülünk továbbá egy nagyszabású Beethoven-ünnepélyre, hiszen 250 éve született a jeles zeneszerző." Ez alkalomból méltó módon ünneplünk, a martonvásári kastélybirtokon található tavon lévő szigeten szeretnénk mind a 9 Beethoven-szimfóniát eljátszani.  – tekint a jövőbe Herboly Domonkos. „Az egyik célom – jegyzi meg továbbá –, hogy művészeink érzelmi hullámzásait, esetleg konfliktusait elsimítsam, kezeljem, valamint jövőképet tudjak vázolni számukra." Nehéz elképzelni, milyen lesz a szakma 10-20-30 év múlva, de engem mégis nagyon érdekel, hogy a papíralapú kottákat hogyan és miként fogja majd leváltani egy digitális eszköz, vagy hogy a technológiai fejlődés mikor jut el oda, hogy nem lesz számottevő különbség az élő, akusztikus hangzás és a mesterséges között. "Az elkövetkező generációk hogyan fognak komolyzenét hallgatni? Azt tudom, hogy fognak, mert a zene eltűnni soha nem fog, de a mikéntje, felhasználási módja rendkívül izgalmas számomra" – zárja a beszélgetést a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója, Herboly Domonkos.