Minden idők legtöbb kulturális beruházása indult el 2010 óta

2020.01.22. 12:02

Az elmúlt tíz évben minden idők legtöbb kulturális beruházása valósult meg és indult el Magyarországon, vidéken és a fővárosban egyaránt. A kormány álláspontja szerint a magyar nemzet csak akkor lehet erős, ha megvédi kultúráját, megőrzi épített és szellemi kulturális örökségét. A balliberális kormányzás alatt tudatosan gyengítették a nemzeti kultúrát, rengeteg épített nemzeti örökség és műemlék állapota leromlott, a felújítások elmaradtak. 2010 óta folyamatosak a kulturális beruházások Magyarországon.

Budapesti kulturális beruházások

A Liget Budapest projekt hazánk legnagyobb kulturális fejlesztése a millenniumi időszak óta,egyben a világ legjelentősebb kulturális tartalmú városfejlesztési projektje, amely komplex módon, egyidejűleg bővíti és újítja meg a Városliget zöldfelületeit és intézményi hálózatát. A fejlesztés eredményeként megszépült a Hősök terén álló Szépművészeti Múzeum.

A 16,5 milliárd forintos átfogó felújítás első üteme 14 ezer négyzetmétert, azaz a múzeum alapterületének közel negyven százalékát érintette.

rekonstrukció során helyreállították a több mint 70 éve lezárt, a második világháború során megsérült Román Csarnokot, valamint új kiállítótérként a reneszánsz stílusú Michelangelo termet is. A felújítás során egy új, térszint alatti, korszerű étterem és kávézó is kialakításra került. A Múzeum megújulásának második üteme is elindult, melynek célja, hogy új kiállítóterek létesüljenek, korszerű raktározási lehetőségek nyíljanak, az energiaellátás és infrastrukturális rendszerek modernizálása, a megújuló energiaforrások hasznosítása, az épület komplex akadálymentesítése illetve az ezzel összefüggő restaurálási programok végrehajtása is megtörténjen.

A Szépművészeti Múzeum megújítása mellett, szintén a Liget Budapest projekt keretében tavaly elkészült az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ a Szabolcs utcában. 

A hatalmas területű épületegyüttesben a világszínvonalú restaurátor-műhelyek mellett egy látogatóközpont is kialakításra került. A beruházás évtizedekre orvosolja a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményi és raktározási problémáit. Szintén a Liget Budapest projekt keretében 5,25 milliárd forintból teljesen megújult az egykori Olof Palme ház, amely Millennium Háza néven várja a látogatókat. A Budapest Liget projekt keretében folyamatban van a Magyar Zene Házának építése, valamint a Néprajzi Múzeum és a Dózsa György úti mélygarázs kivitelezése. Szintén a projekt eleme az Új Nemzeti Galéria, valamint a Magyar Innováció Házának és a Városligeti Színháznak megépítése, ezek sorsa azonban kérdésessé vált, miután az októberben megválasztott új budapesti városvezetés kimondta, hogy nem kér ezekből a kulturális beruházásokról. Szerkezetkész-közeli állapotban van az Állatkert Biodómja, amiben többek között Közép-Európa legnagyobb akváriuma is helyet kapna. A beruházást 2018-ban Európa legjobb szabadidős épületének választották.

A Liget Budapest Projekt keretében megújult Millenium Háza a Városligetben 2019. október 27-énForrás: MTI/Máthé Zoltán

A Nemzeti Múzeum kertjének fejlesztésére közel 2 milliárd forintot biztosított a kormány. Zajlik az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciójának előkészítése, valamint a Magyar Állami Operaház épületének felújítása és az Eiffel Műhelyház végleges kialakítása, ahol próbákra és előadásokra egyaránt lehetőség lesz. A Nobel-díjas író emlékének és szellemi hagyatékát gondozó Kertész Imre Intézet épülete várhatóan elkészül ebben az évben, valamint sor kerül a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ felújítására és bővítésére.

A Magyar Nemzeti Múzeumról készült kép is jól sikerül, pedig a körülmények nem voltak ideálisak.Forrás: Origo

Több éve zajlik a Budai Várnegyed átfogó építészeti rekonstrukciója. A kulturális örökségmentésen túl ennek jelentős turisztikai jelentősége is van. 2014-ben teljesen újjászületett az évtizedeken át pusztulásra ítélt Várkert Bazár. Az Ybl tervezte épületegyüttes ma eredeti szépségében várja a látogatókat, kedvelt sétahely és mára meghatározó kulturális helyszín is, ahol kiállítások, koncertek, családi programok vannak. Az elmúlt években kívül-belül teljesen megújult a budavári Nagyboldogasszony-templom (a Mátyás-templom), amelynek rekonstrukciójára 9,4 milliárd forintot fordított a kormány. Átadás előtt áll az újjászületett Főőrségi épület, amely étteremként és kiállítótérként nyitja meg kapuit 2020 tavaszán. Elkészült a Lovarda épülete (eredeti funkcióját elhagyva kulturális és rendezvénytérként) és a Stöckl-lépcső, amelyek a Csikós udvar tereprendezését és a környezetének akadálymentesítését követően vehetők majd birtokba várhatóan 2021-ben. Elkezdődött a Budavári Palota déli épületszárnyának rekonstrukciója, amelynek során visszaállítják a Szent István-terem enteriőrjét, és kormánydöntés van az egykori Külügyminisztérium, a Honvéd Főparancsnokság és a lebontásáig a Sándor palotával szemközt álló József főhercegi palota újjáépítéséről is. A Nemzeti Hauszmann Program keretében azonban nem csak épületek újulnak meg, hanem a várbeli utak, sétányok, várfalak, parkok zöldterületek és kertek is.

Várkert BazárFotó: Medgyesi Milán - Origo

 Az elmúlt években megújult a Zeneakadémia. A 13,9 milliárd forint összköltségű projekt során nem csak a Liszt Ferenc téri, lenyűgöző szecessziós főépület nyerte vissza régi fényét, de elkészült a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Wesselényi utcai oktatóközpontja is. A főépület rekonstrukciója elnyerte az Europa Nostra díjat a műemléki helyreállítási gyakorlat kiemelkedő példájaként és legjobbként 2015-ben a kulturális örökség megőrzésének kategóriájában. 600 milliós kormányzati támogatással megépült a Budapesti Music Center. Új, modern játszóhellyel bővült a Thália Színház: a tavalyi évben átadott Thália Télikert kialakításához a kormány közel egymilliárd forintot biztosított.

140 éves a Zeneakadémia sajtótájékoztató a Liszs Ferenc téren 2015 november 12-énFotó: Szabó Gábor - Origo

Sor került mind a Pesti, mind a Budai Vigadó felújítására is, a két épület rekonstrukciójára 14,5 milliárdot fordítottunk. A Pesti Vígadó összművészeti rendezvényközpontként nyitotta meg újra kapuit 2014-ben, a felújított Budai Vígadóba pedig visszaköltözött a Hagyományok Háza.

A Kormány 2 milliárd forintot biztosított a Nemzeti Színház korszerűsítése céljára,amelyből a színpadtechnika felújítása valósul meg, és határozat született a Nemzeti Táncegyüttes állandó játszóhelyhez juttatásáról, melynek előkészítésére a Kormány közel 700 millió forintot biztosított, valamint a Modern Opera beruházás támogatásáról. Az előttünk álló években ugyancsak a budapesti tervek között szerepel a Nemzeti Levéltár korszerűsítése mellett a Műcsarnok, a Terror Háza és a Nemzeti Múzeum, valamint a József Attila Színház felújítása is.

Vidéki kulturális beruházások

Vidéken is számos kulturális beruházás valósult és valósul meg. A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban jelenleg 7,4 milliárd forintos fejlesztés zajlik: az Erdély népi építészetét és tárgykultúráját bemutató épületegyüttessel pedig a határon túli népi építészeti emlékekkel kiteljesedik a Skanzen emlékanyaga, amelyen keresztül a magyarság népi kultúráját ismerhetik meg a látogatók.

Visszanyerte korhű, eredeti állapotát a komáromi Csillagerőd is, amely korának legnagyobb közép-európai katonai komplexuma volt. A megújult épületegyüttesben a közel 6,14 milliárd forintos rekonstrukció révén egy új, több mint 7000 négyzetméteres kulturális központ is létesült, átadására ebben az évben kerül sor.

Lakitelken 3,3 milliárd forintos támogatásból készül a Nemzeti Művelődési Intézet új épülete, a Makovecz-program pedig 13,4 milliárd forintot biztosít a neves építész életművének gondozására, amelyből országszerte 30 épület befejezése, felújítása, bővítése valósult meg, illetve valósul meg a jövőben. Rekonstrukciós munkák történtek a Szentendrei Régi Művésztelepen, modernebb körülményekkel várja vendégeit a közel félmilliárd forintból felújított szigligeti és zsennyei alkotóház.

A kormány mintegy 4 milliárd forintos támogatásával kezdődött el 2019-ben a Szolnoki Szigligeti Színház épületének felújítása, illetve a kecskeméti Katona József Színház felújításához szükséges tervek elkészítése.

megyei jogú városok kulturális fejlesztéseinek többségéhez a Modern Városok Program nyújt forrást. Kaposváron 9,5 milliárd forintos ráfordításból kívül-belül megújult a Csiky Gergely Színház, melynek ünnepélyes megnyitására 2019 októberében került sor. Nyíregyházán 1,2 milliárd forintból felújították a Rózsakert Szabadtéri Színpadot. Sopronban 2 milliárd forintból megújult a történelmi belváros. Egerben pedig az egykori városfal egy részének a helyreállítását végezték el 1,81 milliárd forintos ráfordítással. Szekszárdon interaktív könyvtár és levéltár kerül kialakításra 4,1 milliárd forint ráfordításával, de 2,78 milliárdból felújítják a József Attila Megyei Könyvtárat is Tatabányán, valamint elkezdődött a Szombathelyi Képtár modernizálása, amelyre 1,42 milliárd forint európai uniós támogatást kapott a város.

A miskolci polgármesteri hivatal által 2018. január 29-én közreadott látványterven a diósgyőri vár tervezett rekonstrukciója láthatóForrás: MTI/Mti

Több vidéki színházban állnak küszöbön, vagy már zajlanak a felújítások. A Csokonai Színház Debrecenben, a Győri Nemzeti Színház, a Veszprémi Petőfi Színház, megújulás előtt áll, de a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház felújítása is szerepel a Modern Városok Program megvalósítandó pontjai között.Szintén a Modern Városok Program részeként kezdődött el a Szolnoki Művésztelep 2 milliárd forintos fejlesztése. Folytatódik a Munkácsy Mihály örökségét ápoló és népszerűsítő Munkácsy-negyed kialakítása Békéscsabán, amelyre több mint 4 milliárd forint fordítunk.10,15 milliárd forintból Mindszenty Múzeum létesül Zalaegerszegen és folytatódnak a munkálatok a nyíregyházi Kállay-kúriában, ahol kiállító- és konferenciatermet alakítanak ki, és helyet kap egy állandó várostörténeti kiállítás is. Nyíregyházán folyamatban van a Sóstói Múzeumfalu fejlesztése is, a Mesekert projekt előkészítése folyamatban van.

Idén is folytatódik a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram, amelyekben 19 kastély é 15 várfelújítása indul meg, több mint 60 milliárd forint támogatással.

Az elmúlt évtizedben sorra újulnak meg az ország leglátogatottabb, legismertebb kastélyai, valamint azok az épületek is, amelyeknek eddig nem volt funkciója. Az új turisztikai vonzerők múzeumoknak, látogatóközpontoknak adnak helyet. Megújult a gödöllői Grassalkovich-kastély (2,4 milliárd Ft) és megmenekült az enyészettől a Grassalkovich család hatvani kastélya is (3,15 milliárd Ft), amelyben otthonra talált a Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum. 2,4 milliárd forintos beruházással újult meg az edelényi kastély és a környező 5,1 hektáros park. Több ütemben, összesen közel 4,5 milliárd forintos ráfordítással varázsolták újjá a fertődi Esterházy-kastélyt. Több mint 2-2 milliárdból megújult a keszthelyi Festetics-kastély és a gyulai Almásy-kastély, ahol látogatóközpont kialakításra is sor került. Még az idei évben átadásra kerül a bajnai Sándor-Metternich-kastély, a Festetics család dégi, a Nádasdyak nádasdladányi, a Wenckheim család szabadkígyósi, és az Esterházyak tatai kastélya, amelyek több mint 2-2 milliárd forintból újulnak meg. Hasonló ráfordítással szintén befejeződik a füzérradványi Károlyi-kastély és a sümegi püspöki kastély mellett az oroszlány-majkpusztai Esterházy-kastély és kamalduli remeteség épületegyüttese új ütemének a felújítása is.

A gyulai vár és Szigeterőd a Nemzeti Várprogram kiemelt helyszíneForrás: MTI/Rosta Tibor

A Nemzeti Várprogram keretében a magyar történelem 15 legendás várában végeznek állagmegóvó és restaurációs munkálatokat, valamint turisztikai fejlesztéseket. A programban szerepel többek között a füzéri, a szögligeti, a somlói, a szigetvári, valamint a kisvárdai vár felújítása, de folytatódik a rekonstrukció Magyarország legnépszerűbb várában, az egri várban is. A mosonmagyaróvári várban végzett munkálatok pedig várhatóan már az idei évben befejeződnek.

A Magyar Falu Programban is zajlanak kulturális beruházások. Két alprogram a tavalyi évben kifejezetten a helyi közösségek megerősítését és a kulturális élet élénkítését szolgálta. Az egyik az egyházak számára biztosít támogatást, amelyet többek között épületek korszerűsítése, eszközök beszerzése és programok szervezésére lehetett fordítani, míg a másik - A nemzeti és helyi identitástudat erősítése című alprogram - közösségi és kulturális szolgáltató terek építéséhez vagy felújításához, rendezvények, programok megvalósításához nyújt forrást az önkormányzatok számára. A 2020-ban folytatódó programban az idei esztendőben egy 5 milliárd forintos keretet különítettek el a helyi szervezetek, kulturális egyesületek számára, hiszen aktív közösségi, kulturális élet nélkül nincs összetartó közösség.