Sikeres a Budapesti Operettszínház korszakváltása

2020.03.06. 10:34

Egy éve van hivatalban a Budapesti Operettszínház főigazgatója, az ismert és népszerű Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, Kiss-B. Atilla. A korábbiakhoz képest csendben telt a 2019-es esztendő, a botrányok elkerülték a Nagymező utcai színházat, nem került lapok címlapjára, mondhatni úgy is: semmilyen érdekfeszítővel nem szolgált a médiának. Nem úgy a közönségnek, akik minden este megtöltik a nézőteret, a régi és új produkciók egyaránt zajos sikert aratnak. 

A korábbiakhoz képest csendben telt a Budapesti Operettszínház 2019-es éve. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, Kiss-B. Atilla egy éve főigazgatója a színháznak, és legutóbb a Blogstarnak adott interjút, amelyben az eredményekről, zajos sikerekről is beszélt. Kiss-B. Atilla elmondta, hogy a korábbi időszakhoz képest nem szolgálhatnak szaftos sztorikkal a médiának és a pletykalapoknak, amit persze cseppet sem bánnak.

Forrás: Budapesti Operettszínház

2019 februárjában kezdődött az Operettszínház új időszaka, és a megkezdett új működési folyamatok és átalakítások még nem zárultak le. „Ez egy ekkora intézménynél, de még nálunk jóval kisebbnél is, időigényes eljárás” – mondta a főigazgató. A színház pénzügyi helyzetéről pedig azt mondta, semmilyen likviditási gonddal nem küzdenek: „a törvényes határidőn belül eleget tettünk, teszünk, és a jövőben is eleget fogunk tenni valamennyi gazdálkodással összefüggő kötelezettségünknek. Ebben segít a Pénzügyminisztérium által kijelölt költségvetési felügyelő is. A működési források pedig rendelkezésre állnak.” A színházat ért, emberhiányról szóló kritikákkal kapcsolatban pedig elmondta, „a színháznál a gazdasági vezetői feladatokat megbízott igazgató látja el, végleges kinevezésre pályázati eljárást követően a fenntartó emberi erőforrások minisztere jogosult. Az intézménynek van főkönyvelője, a marketing csoportvezetői pozíció betöltése folyamatban van, könyvvizsgálót pedig – bár erre jogszabály nem kötelezi a költségvetési szerveket – szerződtettünk a színházhoz. Főrendezői pozíció nincs a hatályos szervezeti struktúrában.”

Forrás: Budapesti Operettszínház

A pályázatában részletesen kifejtett koncepcióról elmondta, művészeti programjuk „eredménye a Csárdáskirálynő, a János vitéz, az igazi balettcsemegét jelentő Diótörő és a Kálmán Imre Teátrumban bemutatott Párizsi randevú című dinner show minden várakozást felülmúló sikere. Szerencsére azoknak sem okoztunk csalódást, akik az Operettszínháztól dalszínházi különlegességet vártak. Ilyen volt magyarországi ősbemutatóként a Grigory Frid: Anne Frank naplója című monoopera és Dubrovay László Képfaragó című táncjátékának az ősbemutatója, amely a Raktárszínházunk slágerelőadásává vált. Szintén igazi dalszínházi csemegeként mutatkozik be a Kálmán Imre Teátrumban a szerző századik születésnapján, és a szerző dalaiból összeállított Tajtékos dalok című Boris Vian-revü.”

Forrás: Budapesti Operettszínház

A több mint 600 magyarországi elődadás sikere mellett Kiss-B. Atilla az interjúban részletesen beszámolt az Operettszínház külföldi turnéjairól. Az Operettszínház sikeresen vendégszerepelt a dubaji Operában, az izraeli magyar kulturális évad keretében Jeruzsálemben és Tel-Avivban, valamint a nyugat-balkáni nyitás jegyében Podgoricában is jártak. Mindezek mellett pedig kiemelte A Szépség és a szörnyeteg-produkció újabb és újabb külföldi sikereit. Ezzel az előadással jövőre is turnéznak: Münchenben, Kölnben és Zürichben, illetve az Operettszínházban is újra látogathatja a magyar közönség.

Orbán János Dénes új fordításával játsszák a világhírű musicalt

A megújult Budapesti Operettszínház szeptember közepe óta újra játssza a világszerte és Magyarországon is nagyon népszerű családi musicalt, A Szépség és a Szörnyeteg-et. Az Operettszínház főigazgatója, Kiss-B. Atilla a külföldi turnéról és az új fordítás szükségességéről is beszélt az Origónak. A fordításra a nagy költőt, Orbán János Dénest kérte fel, aki pedig a munka érdekességeiről mesélt.

Kiss-B. Atilla beszélt a művészek és a színházi dolgozók jövedelmi helyzetének rendezéséről is: „már hivatalba lépésemkor is égető volt a helyzet a jövedelmek terén. Különösen a kari művészek és a színpadi műszak munkatársai körében voltak fájóak a veszteségek. Versenyt futottunk az idővel, de végül sikerült jelentős fenntartói forrásbővítésre szert tenni. A színház a főigazgatói vállalásomnak megfelelően bevezette társulati és törzsgárdaprogramját, amelynek során az intézmény művészei és színpadi dolgozói – több mint 330 közalkalmazott –átlagosan 53 százalékos illetményfejlesztésben részesült.”

Forrás: Budapesti Operettszínház

A főigazgató azt is elmondta, hogy noha az idő rövidsége miatt nem állítanak színpadra Trianon-darabot a nemzeti tragédia 100 éves évfordulójára, természetesen csatlakoznak a Nemzeti Összetartozás Napjához. A Budapesti Operettszínház június 4-ére és az évforduló körüli időszakra számos kulturális eseménnyel készül. „Többek közt egy nagyszabású gálaműsorral jelentkezünk majd, amelyen színházunk kiválóságai mellett az elszakított területekről felkért elhivatott művészeket léptetünk fel” – mondta.

Forrás: Budapesti Operettszínház

Az idei és a jövő évadról elmondta, hogy bemutatják a világhírű La Mancha lovagja című musicalt, amiből nem maradnak el a szemkápráztató díszletek és jelmezek. A következő évad egyik nagy dobása a Marica grófnő lesz, melynek próbái már ebben a színházi évadban elkezdődnek. A darabot a János vitéz-zel parádés sikert arató kiváló Kossuth-díjas, érdemes művész koreográfus-rendező Bozsik Yvette viszi színre.

Forrás: Budapesti Operettszínház

Kiss-B. Atilla elmondta azt is, mi áll annak hátterében, hogy egy év közös munka után Kriza Zsigmond ügyvezető igazgató közös megegyezéssel távozott a színháztól: „Kriza Zsigmond vállalt valamit – a Budapesti Operettszínház teljes arculatváltását és intézményi működési megújítását –, amit sikeresen levezényelt, eredményesen lezárt, és más irányú szakmai feladataira fókuszál a jövőben.” A színház átalakulását kísérő pletykákról pedig azt mondta az interjú végén: az „alattomos mendemondák vagy alaptalan rágalmak sok ember munkáját és rengeteg néző szórakozását tehetik tönkre. Az intézmény nemzeti kulturális missziót teljesít, a változásokat nem lehet megakadályozni.”