Szombaton temetik Csukás Istvánt

Csukás István
Vágólapra másolva!
Március 7-én a Farkasréti temetőben helyezik örök nyugalomra Csukás Istvánt, a nemzet művészét. 
Vágólapra másolva!

Szombaton, március 7-én, 10 órakor, a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozójában helyezik örök nyugalomra Csukás Istvánt, a nemzet művészét – közölte pénteken az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Az MTI-hez eljuttatott közleményben azt írták, a február 24-én, életének 84. évében meghalt költőt, írót családja, barátai és a tisztelői kísérik utolsó útjára.

Csukás István utolsó interjúja: Beléptem a halhatatlanság kapuján

Néhány héttel ezelőtt készített interjút az Origo Csukás Istvánnal, amely eddig még nem jelent meg. A Nemzet Művésze arról is beszélt, hogy bár sok díjat kapott életében, de azt is egyfajta díjként élte meg, hogy bekerült a Nemzeti Alaptantervbe. „Azon tűnődtem, hogy ez a halhatatlanság kapuja.

Csukás Istvánt az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a közmédia a saját halottjának tekinti.
A Kossuth-díjas alkotó 1936. április 2-án született Kisújszálláson, 1957 óta élt írásaiból. 1968 és 1971 között a Magyar Televízió munkatársa volt.

Bordrogi Gyula, Balázs Péter és Mikó István az Origónak Csukás Istvánról

A hétfőn meghalt Csukás István talán legismertebb meséiben közreműködő színészek emlékeztek a Nemzet Művésze címmel is kitüntetett mesemondóra. Nehéz lenne felsorolni, de akár csak rangsorolni is Csukás István munkáit. Az viszont biztos, hogy a legismertebbek között van a Süsü, a sárkány és A nagy ho-ho-ho horgász.

Generációk nőttek fel Csukás István olyan legendás meséin, mint a Pom-pom meséi, a Süsü, a sárkány; a Mirr-murr, a Nagy Ho-ho-ho-horgász, a Keménykalap és krumpliorr, a Nyár a szigeten és A legkisebb ugrifüles. Emellett hang- és tévéjátékok, filmek, színdarabok fűződnek a nevéhez, és verseket is írt.