Több mint 200 oldalon emlékezik Trianonra az Irodalmi Jelen

2020.06.04. 12:35

Teljes egészében a trianoni békediktátum évfordulójának szentelték az összmagyar irodalom képviseletét lassan 20 éve vállaló Irodalmi Jelen folyóirat júniusi számát. 

Megjelent az Irodalmi Jelen júniusi, minden oldalával a trianoni békeszerződés századik évfordulójának szentelt száma. A kiadványt a főszerkesztő, Böszörményi Zoltán El nem küldött levél Orbán Ottónak című alkotásának részlete vezeti be. A 2002-ben meghalt költőbarát a megszólítottja a műnek, amely a békediktátum, azaz a múlt mellett a magyar jelent is érinti: 

Ma pedig az Unióban mindenki megjátssza magát,
úgy tesz, mintha semmi sem történt volna
száz évvel ezelőtt,
feledésbe süllyed, ami volt,
– örvendj, hogy ezt már nem láthatod, hallhatod –,
ahányszor csak tehetik, elverik rajtunk a port
a liberalizmus ópiumába szédült fölényeskedők.
Hiszem, a történelem végül minket igazol,
mert nincs és nem volt a földkerekségen
olyan ország és nemzet, amelyet ennyire
és ilyen igazságtalanul
kifosztottak és megcsonkítottak volna.

(A teljes verzió itt található.)

Az Irodalmi Jelen 2020. júniusi számának címlapjaForrás: Origo

A főszerkesztői bevezető sorok után mindjárt 100 éves különbséggel érkeznek Kosztolányi Dezső sorai. A költő 1920-ban, a trianoni borzalom után született, Rapszódia című alkotása után pedig a magyar irodalmi múlt egy másik óriása, Karinthy Frigyes prózai alkotásával folytatódik a szám. A megható Levél kisfiamnak — Trianon emléknapjára a Kosztolányi Dezső szerkesztette, 1921-ben kiadott, Vérző Magyarország – Magyar írók Magyarország területéért című könyvben jelent meg először. 

Magyarország elcsatolt területeiForrás: Origo

A júniusi szám alcíme, az „ezeréves vágy kúszik az égbolt testére” Böszörményi Zoltán főszerkesztő Karinthy prózája után közölt, Darabokra tépett táj című verséből való:

darabokra tépi a tájat
nyakam köré tekeredik a szél
ujjaim a fagyban
hótól terhes faágak
dermedt mozdulatom
és a hancúrozó gondolat
örökíti meg
jeges pillanataimat
megpróbálom összerakni
e szertefújt képet
elillan minden előlem
(boglyában a Tél öröme-kínja)
ám felvillan, szikrázik a pára
csodaszarvas ered ifjúságom nyomába
körbe karikába
mint az álom
szél mögött
szél előtt óvatosan
ha kell le is térdel?
ezeréves vágy kúszik az égbolt
testére
liliomszínű ragyogásban
lépteimet írom
a darabokra tépett
tájra

Trianon elleni tüntetés a Szent Gellért téren 1929-benForrás: Fortepan

64 szerző munkái kaptak helyet a trianoni emlékszámban, ahol egymást váltják a verses és prózai alkotások, illetve aminek végére került három szerző, Dupka György, Cseke Péter és György Attila egy-egy Trianonról szóló esszéje. A számban szerepel Szőcs Géza is két, a téma ellenére játékos, mégis rendkívül hatásos verssel. A rövidke A liba mellett magába szippantó (idő)utazásra visz a szinte prózai Látogatók a kastélyban című alkotás. Egy különleges, a trianoni békediktátum századik évfordulójára szánt számból természetesen nem hiányozhat József Attila Nem, nem soha! sem. A ma is aktív, valamint a klasszikus alkotók között egyetlen nem élő szerző munkái kerültek a kiadványba, a 2016-ban meghalt Oláh Jánosé. A költőnek két verse is bekerült a lapba, ezek közül a Katonák címűt  közöljük:

Fiatal fűzfák és régi facsonkok vázai őrzik a rétet,
mint mikor a végső küzdelemben leomolnak a várak.
Keserű szájízzel szélednek szét a vesztes katonák,
s kóborolnak zsold nélkül, idegen sátrak alatt.

Én nem hagyhatom el bármily iszonyú vágtával se e földet,
ideláncoltak a fehér por, az alkonyi felhők meg a falvak.
Emlékeim férfias büszkesége előtt
megroppan a háborús paripák rohanása,
belemarkol hajamba a szél.
Felhők nyájai ballagnak az égen,
nomád szívemet megvadítja minden tavasz,
a furcsa föld, a vakító napok.

A béke iszonyú pillanata ez, ne feledjétek
a győztesek gyilkos mámorát!

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK