Több mint 50 éve nem látott tárlat nyílt a Szépművészetiben

2020.06.23. 10:23

Két évszázad rajzait és metszeteit mutatja be a Szépművészeti Múzeum Dürer kora című kiállítása, amely Albrecht Dürer számos metszete és rajza mellett id. Lucas Cranach, Albrecht Altdorfer, Hans Baldung Grien, valamint a németországi gótika, reneszánsz és manierizmus számos más mesterének alkotásait is felvonultatja.

Albrecht Dürer mellett id. Lucas Cranach, Albrecht Altdorfer, Hans Baldung Grien, valamint a németországi gótika, reneszánsz és manierizmus más mestereinek alkotásait mutatja be a Szépművészeti Múzeum Dürer kora című kiállítása, amely a múlt hét vége óta látogatható. A kamaratárlat a múzeum Michelangelo-termében nyílt, és középpontjában természetesen Albrecht Dürer réz- és fametszetei állnak. A válogatás azonban bővebb kitekintést nyújt, hiszen az 1410-es évektől egészen 1600-ig nyújt betekintést a múzeum Grafikai Gyűjteményének gazdag német anyagába, összesen 54 munkán keresztül. A kiállítás kurátora, Bodnár Szilvia azt mondta, a kollekció német rajzait bemutató tárlat utoljára több mint 50 éve volt legutóbb látható a Szépművészetiben. A mostani kiállítás apropóját pedig az adja, hogy 10 évnyi kutatómunka eredményeként elkészült és nyáron megjelenik ennek az anyagnak a szakkatalógusa.

A kiállítás hat szekcióban mutatja be a korszakot, ezek időrendi, tematikai és technikai szempontokat is vizsgálnak. A látogató a gyűjtemény több ritkán látható darabjával is találkozhat, ilyenek például azok a 15. századi gótikus rajzok, melyek közül világszerte nagyon kevés maradt fenn. Bodnár Szilvia kurátor elmondása szerint a Dürertől látható tíz réz- és fametszet, valamint két rajz a nagy reneszánsz mester pályájának mindegyik korszakát felvillantja. Két lap – köztük a híres Apokalipszis négy lovasa – látható az ifjúkori főműként számon tartott Apokalipszis-sorozatból, az Ádám és Éva című metszettel pedig Dürer az ideális férfi és női alakok arányaira vonatkozó kutatásait összegezte. Az érett korszak főműve a három mester rézmetszetként ismert lap: A lovag, a halál és az ördög, a Szent Jeromos a dolgozószobában, valamint a művészettörténet talán legismertebb metszete, a rendkívül szerteágazó szimbólumrendszerrel megformált Melencolia I, melyről már könyvtárnyi szakirodalom született.

A kurátor elmondta, hogy a magas színvonalú üvegablaktervek, mintalapok mutatják be a Dürer műhelyében folyó alkotómunkát is. Elsősorban az úgynevezett Dunai iskolába sorolt festők – Albrecht Altdorfer, Wolfgang Huber – rajzain keresztül idézi fel az önálló tájábrázolás kezdeteit a kiállítás, amelynek következő egységei technikai és funkcionális szempontból is feltárják a korszak rajzművészetét. Plasztikus hatásukkal látványosak Cranach, Altdorfer és társaik sötét alapozású lapokra készített chiaroscuro rajzai, míg az előkészítő rajzok az alkotómunka titkaiba nyújtanak betekintést. A krakkói Boldogasszony templom hatalmas főoltárának készítőjeként ismert Veit Stoss szobrásztól például mindössze öt rajz maradt fenn, ebből kettő a kiállításban látható, míg Augustin Hirs(ch)vogeltől egy teljes, 53 lapból álló, vadászati tematikájú üvegablakterv-sorozatot őriz a Szépművészeti Múzeum, ezek közül szintén kettőt bemutatva. Az október 18-ig nyitva tartó tárlatot a II. Rudolf német-római császár prágai udvarában működött német művészek 1600 körül készült kompozícióinak válogatása zárja le.

további tartalmak a rovatból