Az államalapítás ünnepének előestéjén, augusztus 19-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon Erkel Ferenc operáját, a Bánk bánt mutatják be. Az előadást a Nemzeti Színház igazgatója, Vidnyánszky Attila rendezi, a címszereplő pedig a New York-i Metropolitan-tól a párizsi Operáig mindenütt ünnepelt, világhírű operaénekes, Molnár Levente lesz. A közelgő premierről, és a Margitszigeti Szabadtéri Színház sorsáról Bán Teodóra ügyvezető igazgatóval beszélgettünk. Mint ismert: az új baloldali városvezetés sok mindent megpróbált, hogy a szabadtéri színházat hosszú évek óta vitathatatlan eredménnyel vezető Bán Teodórától megszabaduljanak. Ez azért is tanulságos, mert Bán Teodóra politikától semlegesen vezette a nyári színházakat, de Karácsony Gergelyéknek ez kevés volt. Végül az általános felháborodás miatt az új városvezetés meghátrált, és a legfontosabb nyári színpadot, a Margitszigetet, tovább vezetheti Bán Teodóra. 

Az idén kiemelt jelentőséggel bír Erkel Ferenc nemzeti operájának színrevitele, az előadással a nemzeti összetartozás éve előtt is tisztelegnek.

Az, hogy a színdarab a Trianoni nemzeti tragédia 100 éves évfordulójának évében kerül színpadra, már önmagában erőteljes szimbolikával bír: hazánk sorsfordulói, történelmi tragédiái mindig arra késztetnek, hogy átgondoljuk a helyünket a világban, újrafogalmazzuk a céljainkat. A Margitszigeti Színház igazgatójaként minden évben fontos volt számomra együtt és méltó módon megemlékezni államalapítónk, Szent István király emlékéről. Erkel Ferenc szintén grandiózus történelmi operáját, az István királyt már szintén bemutattuk a Margitszigeten, a Széchenyi könyvtárban őrzött teljes partitúrát rekonstruálva, Nagy Viktor rendezésében Bretz Gáborral a címszerepben. Az előző év ünnepi bemutatója szintén emlékezetes számomra, hiszen színházunk rendelésére készült el az új Tolcsvay mű, a Magyar rapszódia, mely nagyívű alkotást egy, a magyar történelmi tájakat bemutató film kísért.

A Bánk bán próbája a MargitszigetenForrás: Éder Vera

Az évfordulók és ünnepek olyan alkalmak, melyek lehetőséget adnak emlékezni és identitásunkat erősíteni, olyan programmal kapcsolódni ezen alkalmakhoz, ami erősíti az összetartozást, rávilágít nemzeti értékeinkre. Egy felelős színházvezetőnek a szerepe alapvetően meghatározó környezetére, a közösségre, melyet az áltata kiválasztott előadások, alkotók és művészek formálnak, keltenek életre. Kötelességünk és feladatunk helyet adnunk tehát egy olyan volumenű produkciónak, mint amilyen a Bánk bán, mely most a Cooperával együtt valósul meg. Vidnyánszky Attila rendezései, illetve a Csokonai Színház operabemutatói, mint az Aida vagy a Boris Godunov, az elmúlt évben A csárdáskirálynő rendezése is erős üzenetet hordozó előadások voltak. Az ő rendezői látásmódjával, habitusával, nemzeti értékekhez való hiteles kapcsolódásával könnyen tudunk azonosulni.

Miben más, mitől lesz különleges a legújabb Bánk bán operarendezése?

A klasszikus művekben, a történelmi drámákban, műfajtól függetlenül a szerző minden esetben a középpontba állítja az emberi karaktereket, így ábrázol, fogalmazza meg a történet, a kor jellemzőit. Ez mesteri fogás, egyrészt mert igaz,másrészt pedig ezáltal válik hitelessé a mű, és a néző a személlyel azonosulva képes átélni a történetet. Vidnyánszky Attila a valós történeti idősíkból vagy más dimenziókból szinte spirituális áthallásokkal a formálja mega cselekményt, alapul véve a Nádasdy-féle Bánk bán-átdolgozást. Fő célja, hogy az Erkel Ferenc és Egressy Béni által létrehozott operát közelítsék a Katona-drámához, ezért Egressy szövegét sok helyen kicserélték a Katonától származó idézetekre, alakítottak a prozódián, így a ma embere számára is könnyen befogadható lett a szöveg. Az Erkel Ferenc által megkérdőjelezhetetlenül zseniális zenei történet, az örök történelmi dilemmákról az ember sorsfordító cselekedetéről, küzdelméről, megsemmisüléséről és felemelkedéséről szól. Biztos vagyok benne, hogy Kesselyák Gergely vezényletével, Molnár Levente címszereplésével, illetve a többi kiváló énekes, Mester Viktória, Fischl Mónika, Kálmándy Mihály, Kováts Kolos, Boncsér Gergely közreműködésével egészen különleges előadás születik. Fontos szerepet kapnak a produkcióban a Debreceni Kodály Filharmonikusok, a Csokonai Színház Énekkara és Tánckara, valamint a Honvéd Férfikar és a Budapest Stúdiókórus is. Az előadást a margitszigeti ősbemutatót követően számos hazai, határon túli és nemzetközi helyszínen tervezik színpadra állítani.

Bán Teodóra Vidnyánszky Attilával, a Nemzeti Színház főigazgatójával a Bánk bán próbájánForrás: Éder Vera

Július 21-től a Margitszigeti Szabadtéri Színpad kivált a Szabad Tér Színház Nonprofit Kft.-ből, és külön cégként, Margitszigeti Színház Nkft. néven folytatja tovább működését, de nyilván ez gyakorlatban nem volt ennyire egyszerű. Milyen nehézségekbe ütközött?

A kibocsájtó cégből jogutódként kiváló és a margitszigeti nyári színházat a jövőben működtető új társaság a Margitszigeti Színház Nkft. – ezzel a névvel július 21-i nappal lett a cégbíróságon bejegyezve. A Margitszigeti Színház Nkft. a jövőben a kettős működtetésű színházak közé került, köszönhetően a kormány és az EMMI szakállamtitkársága kiállásának, valamint ezen szervezetek és a Főváros egyeztetésének. Ezen eredményt meglehetősen hosszúhivatalos procedúra előzte meg. Az én munkáltatóm a Minisztérium, a megbízatásom öt évre szól. A háttérben a szétválás megtörtént, amely a transzparens felületeken is, a nyári szezont követően bekövetkezik. Az igazsághoz tartozik, hogy nehéz időszakon vagyunk hamarosan túl. Nem csak a szétválás, de a járványhelyzet is megviselte, nehezítette a napjainkat, az elmúlt hónapokat, mind amellett, hogy gondozni kellett a 2019-ben a még vezetésem alatt működő Szabad Tér Színház Margitszigetre már meghirdetett előadásainak, a felkért, leszerződtetett művészeinek és produkcióinak sorsát. A szétválással kapcsolatos küzdelmes elvi döntéseket követően a Szabad Tér Színház új vezetése az ügymenetek segítésében készséges partnernek bizonyult, hiszen mindkettőnk érdeke a mielőbbi önálló működés megteremtése.

Forrás: Éder Vera

A Margitszigeti Színház erős hazai és nemzetközi érdeklődésre épülő nagyszínház, amelynek a jelenét a múltja, a jövőjét azonban jelentősen meghatározza az új konstrukció adta lehetőség. Az egyedülálló adottságokkal bíró reprezentatív nyári színház és a Margitszigeten fellelhető mindeddig kiaknázatlan természeti és történelmi hagyatékok, épületek számomra újabb hasznos feladatokra kínálnak lehetőséget. Egy régi feljegyzésben olvastam, ami megragadta a fantáziámat – valószínűleg azért, mert terveimmel egybevágó megfogalmazás – miszerint a „Margitsziget Budapest tündérkertje". Ez a jövőbeni terveimmel egyező szlogenként erősíti vízióimat. A Nagyszínpad karmája a hazai és a nemzetközi pozíció tovább erősítése, új nagyprodukciók létrehozása és befogadása. A minisztérium kötelékébe tartozás számomra megnyugtató állapot, mely túlmutat a meglévő kereteken.

Karácsony Gergely főpolgármester februárban kettős ügyvezetést akart, vagyis, hogy Benkő Nórával együtt vezesse a Szabad Tér Színház Nonprofit Kft.-t, ön azonban ezt nem fogadta el. Miért nem?

A tizenhat évvel ezelőtti álmom – már néhány éve – részben teljesültnek tekinthető, miszerint Európa egyik legfontosabb kulturális nyári szabadtéri színházát, helyszínét a Margitszigeten felépítettük. A hazai közönség számára az új művek a Margitszigeti művészeti és kulturális események rendkívül vonzó kínálatot adnak. Úgy vélem, hogy két, egymás számára szinte teljesen ismeretlen személyre bízni egy hosszú ideje bevált koncepció alapján felépített színházat nem túl szerencsés dolog. Megelőzve a konfliktushelyzeteket tisztábbnak és korrektebbnek tartottam a kettéválást, hogy a ránk bízott feladatokat mindketten egymástól függetlenül, saját hitünk és küldetésünk szerint végezhessük.

Említette, hogy a koronavírus-járvány miatti korlátozások jelentős mértékben rajzolták át az évadtervet. Gondolom, főként külföldi produkciókról kellett lemondani.

A rendkívül gazdag 2020-as Margitszigeti programunkból sorra mondtuk vissza a külföldi sztárfellépőket. Fájó szívvel váltunk meg Angela Gheorghiu világhírű operaénekestől, Emir Kusturicától és a No Smoking-tól, az Bach újragondolt Parasztkantátáját bemutató katalán csapattól a La Fura dels Baus társulattól, a Herve Koubi társulattól és a Makrancos hölgy balettől, a Monte-Carlo Balett vendégjátékától. A felépített három hónapos szezont le kellett bontani, melyet újra építettünk.

Forrás: Éder Vera

Az egyik talán legkedvesebb és féltve őrzött koncertet a járványhelyzet javulásának köszönhetően megmentettük és július 17-én megnyithattuk az évadot a Köszönet Gálával, (Piotr Beczala és Rost Andrea gálakoncertjével). A helyén maradt a Federico Fellini 100 – Nino Rota című filmzene koncert (július 30.), A sevillai borbély premierjét – Annalisa Stroppa és a Giorgio Caudoro sztárfellépőkkel – sikerült július helyett augusztusra áttenni, szeptemberben láthatja a közönség az Elisabeth musicalt a Győri Nemzeti Színház társulatának előadásában. Lesz Demjén, Geszti, Fenyő és Budapest Bár koncertünk. Folytatódnak a népszerű irodalmi séták és a családi programok: az Interaktív meseszínpad, a reneszánsz délelőttök, és újdonságként szerepelnek a kínálatban az ingyenes Koraesti Térzene-koncertek a Nemzeti Filharmonikusok muzsikusaival.

A kinevezése körüli procedúra és a koronavírus-járvány miatti újratervezés nyilvánvalóan nagy terhet raktak önre. Hogy érzi magát most?

Köszönöm, jól vagyok, a Jóisten velünk volt, de azért nagyon remélem, hogy hasonló helyzetekkel nem kell szembesülnöm a közeljövőben. Egy hatalmas, több éve készülő, külföldi sztárokkal és együttesekkel sikeresen egyeztetett szezont, egy teljes repertoárt visszabontani mindig fájdalmas, ugyanakkor a munka, a folyamatos ügyintézés, a remény erőt adott, életben tartott. A kollégák, a művészek munkájáért küzdöttem. Sok szervező lemondott az idei nyárról, én azonban nem vagyok ennyire nagyvonalú. Nem az a feladatom, hogy feladjam. Életben akartam tartani mindazt, amit elterveztünk, nem magam, hanem a velem tartók miatt. Bízom abban, hogy az idei évad a sok megpróbáltatás ellenére betölti feladatát, tartalmas és igazi élményt nyújthat a közönségnek, remélve tőlük, hogy értékelik a művészek, az alkotók és a színházi dolgozók ambíciója és lelkesedése által születő előadásainkat, koncertjeinket.