A 14. századi Kassára röpíti vissza a nézőt Márai Sándor: A kassai polgárok című darabja, amelyet szeptember 20-án mutatnak be a Nemzeti Színházban. János mester, a kassai dóm kőfaragójának tragédiáját láthatjuk a színpadon. A mester egy Mária-szobrot farag, amelynek múzsája nevelt lánya, Genovéva. János mester tudja, hogy érzése becsülete ellen való. De ha a lány nincs mellette, eltűnik az ihlet. Válságban van, nem halad a munkával. Mindeközben a várost megtámadják. A király eladta Kassát a nádornak, akinek hadaitól retteg a város. Kötelesség lenne szembeszállni a megszállókkal. De János mester vívódik: az ő dolga lenne ez? Vagy a szobrot kellene befejezni? Szembe szálljon-e saját sorsával? Kell-e katarzis, hogy a művész megújuljon? Ezeket a kérdéseket feszegeti a Kassai polgárok című előadás. A főszerepet Rátóti Zoltán játssza – amelyik darabban pedig ő játszik, meg kell nézni -, de láthatjuk még a színpadon Tóth Augusztát – aki János mester feleségét alakítja -, Barta Ágnest Genovéva szerepében, valamint Schnell Ádámot, Blaskó Pétert, Horváth Lajos Ottót, Szarvas Józsefet, Berettyán Sándort, Rácz Józsefet, Nagy Marit, Bakos-Kiss Gábort és Rubold Ödönt. Az előadást Szabó K. István rendezte.

„Nagyon nagy dolog, ha valaki megérti a sors szavát, ám az a hős, aki saját sorsával is szembe tud szállni." – vallja Márai. Ezt sugározza János mester élete és Kassa városának középkori története is.
Bár Márai darabja a 14. századi Kassára repíti vissza a nézőt, de ez a múlt csak ékköve az egyetemes időnek. A város élete és sorsa már akkor is az együttélés szimbóluma volt, a templomépítés pedig a hité és a művészeté.

Nemzeti Színház, Márai Sándor: A kassai polgárok, 
Rátóti Zoltán és Barta Ágnes
2020. szeptember 18-án, 2020.09.18.
Fotó: Csudai Sándor - Origo

A történet János mester, a kőfaragó-szobrász sorsa köré fonódik. Egy Mária-szobrot farag, amelyet a templom bejárata felé állítanak majd ki. Múzsája nevelt lánya, a tizenöt éves Genovéva. Tudja, hogy ez tisztessége ellen van, ezért a lányt zárdába küldi – de ha eltűnik a lány, eltűnik az ihlet is.

Nemzeti Színház, Márai Sándor: A kassai polgárok, 
Rátóti Zoltán János mester szerepében, és Tóth Auguszta - Ágnes, János feleségének szerepében
2020. szeptember 18-án, 2020.09.18.
Fotó: Csudai Sándor - Origo

A művész alkotói válságának közepén a várost megtámadják – a nádor erőszakkal el akarja foglalni. Kassa polgárai felkeresik János mestert, hogy ő is szálljon szembe a megszállókkal. A művész úgy érzi, az ős sorsa más – be kell fejezni a szobrot. Aztán János mester mégis a városvédők élére áll, és faragóvésőjétől hal meg a nádor.

Nemzeti Színház, Márai Sándor: A kassai polgárok, 
Barta Ágnes Genovéva szerepében
2020. szeptember 18-án, 2020.09.18.
Fotó: Csudai Sándor - Origo

A darab kérdése pedig az, hogy mi marad belőlünk, ha az alkotói ihlet eltűnik? Kik vagyunk mi, akik a saját közösségünk védelmére kelünk? Adhat-e megújulást egy kataklizma?

Rátóti Zoltán: Katarzis kell a megújuláshoz

A darabban János mestert – a főszerepet – Rátóti Zoltán alakítja. A Jászai Mari-díjas, Kiváló- és Érdemes művész drámai játéka magával ragadja a nézőt.

Nemzeti Színház, Márai Sándor: A kassai polgárok, 
Rátóti Zoltán és Barta Ágnes
2020. szeptember 18-án, 2020.09.18.
Fotó: Csudai Sándor - Origo

János mester egy szobrot farag, amely a templom kapuja fölé kerül majd – de nem halad a munkával. Múzsája a nevelt lánya, de vívódik, ugyanis tudja, hogy ez az érzés, ez az ihlet becsülete ellen való. A művész alkotói válságban van, és ekkor keresik fel a város polgárai, hogy vállaljon szerepet a közéletben is – ugyanis a nádor erőszakkal el akarja foglalni Kassa városát.

Nemzeti Színház, Márai Sándor: A kassai polgárok
Szarvas József, Rátóti Zoltán, Bakos-Kiss Gábor és Horváth Lajos Ottó
2020. szeptember 18-án, 2020.09.18.
Fotó: Csudai Sándor - Origo

„Elég nagy utat jár be János mester. Ő egy művész, aki szobrokat farag – kiapadt, nincs ihletforrás, vagyis, lenne, hiszen nevelt lánya a múzsája, de a becsülete, a tisztessége nem engedi, hogy ezt a csábítást felhasználja. A másik kényszer, hogy folyamatosan arra akarják rávenni, hogy a közéletben is vállaljon szerepet. János mester viszont ellenáll – sem a munkájában nem tud előrelépni, és a közéleti kérdésekbe sem szeretne beleszólni. Egy ember – különösen egy művész - életében ez óriási belső konfliktus. Önmagában elégséges drámai teher, ha nincs ihlet, nincs mondanivaló. Ezt el kell tudni fogadni, mert van ilyen az ember életében, hogy hirtelen elfogynak a gondolatok, kiapadnak az érzések. Ebben az élethelyzetben érkezik a közéleti dráma: a nádor el akarja foglalni Kassa városát, és a város polgárai arra kérik János mestert, vegyen részt ennek megakadályozásában. Ez izgalmassá teszi a színpadi drámai élet alakulását."

Rátóti ZoltánFotó: Csudai Sándor - Origo

Bár a darab a 14. században játszódik, de Rátóti Zoltán úgy fogalmazott: egy jól megírt darab mindig időszerű lesz.

Rátóti ZoltánFotó: Csudai Sándor - Origo

„Úgy vélem, Márai Sándor - mint művész - a saját gyötrelmét írta bele a szerepbe. A mű mindenkor érvényes – akkor is, amikor játszódik, akkor is, amikor megírták, és ma is. Nincs recept arra, hogy egy művész hogyan tud kilábalni abból a helyzetből, amikor nincs ihlete, de nyilván egy kataklizma kell ahhoz, hogy ez megváltozzon. A drámai csúcspont után a darab nyitva hagyja a kérdést, hogy vezethet-e a katarzis – ami akár egy bűn - a megújuláshoz. Nem tudjuk, mi történik ezután."

Nemzeti Színház, Márai Sándor: A kassai polgárok,
Rátóti Zoltán
2020. szeptember 18-án, 2020.09.18.
Fotó: Csudai Sándor - Origo

Augusztus közepén már bemutatták a darabot Gyulán, hatalmas siker volt – mondta Rátóti Zoltán.

Nemzeti Színház, Márai Sándor: A kassai polgárok,
Blaskó Péter és Rátóti Zoltán
2020. szeptember 18-án, 2020.09.18.
Fotó: Csudai Sándor - Origo

„Őszintén jó érzéssel töltött el a siker, mert úgy éreztem, hogy a darab szövege nehezen átültethető színpadra, mert nagyon sok bölcselkedés, életfilozófia hangzik el. Hosszan dolgoztam azon, hogyan lehet drámaian megfogalmazni ezeket, de nagy segítségünk volt a rendező, jól nyúltunk a helyenként epikus és költői anyaghoz."

Nemzeti Színház, Márai Sándor: A kassai polgárok, Márai Sándor,2020. szeptember 18-án, 2020.09.18.Fotó: Csudai Sándor - Origo

A járványhelyzetben még nagyobb odafigyeléssel zajlottak a próbák. Elkerülhetetlen, hogy másfél méteren belül játsszanak a színpadon a szereplők. Ez talán veszélyeket rejthet, de figyelnek egymásra – mondta a színész.

Nemzeti Színház, Márai Sándor: A kassai polgárok, 2020. szeptember 18-án, 2020.09.18.Fotó: Csudai Sándor - Origo

„A színházban lényegében óránkét fertőtlenítjük a kezünket, igyekszünk odafigyelni a másikra. A színpadi létezés az más. Azt szokták mondani, hogy bármilyen fájdalma van egy színésznek, ha belép a színpadra, az elmúlik. Azt gondolom, hogy ez a fajta védettség most is működik. Lehet, hogy ez naivitás a részemről, de egyelőre így látom. A jó Isten egyelőre megőrzött minket attól, hogy nagyobb baj történjen." – mondta Rátóti Zoltán.

Nemzeti Színház, Márai Sándor: A kassai polgárok, 
Schnell Ádám és Barta Ágnes
2020. szeptember 18-án, 2020.09.18.
Fotó: Csudai Sándor - Origo

Szabó K. István: a szabadságért folyamatosan küzdenünk kell

A darabot augusztus közepén nagy sikerrel mutatták be a gyulai Várszínpadon, a Márai Sándor Napokon. Már a bemutató előtti napon, a főpróbára is rengetegen eljöttek – mondta Szabó K. István, a darab rendezője.

Szabó K. István, rendezőFotó: Csudai Sándor - Origo

„A Gyulai Várszínház és a Nemzeti Színház koprodukciójában jött létre az előadás. Mivel a Márai Sándor Napokra tervezték az első bemutatót, a darab ötlete már megvolt, és engem kértek fel a rendezésére. Halvány emlékeim voltak róla, de újra elolvastam, és örömmel vállaltam, hogy megrendezem ezt a nyelvezetében, gondolatiságában gyönyörű művet. Alaposan megdolgoztatott a dráma már-már túlzott emelkedettsége, próbáltam egyszerűsíteni, korszerűsíteni úgy, hogy a lehető legkevésbé sérüljön sajátos költészete, de fordulataiban dinamikusabban, játék-tempójában feszesebben igazodjon a mai nézői igényekhez."

Fotó: Csudai Sándor - Origo

A történet a 14. században játszódik – a darabot lényegében az 1311-es kassai zendülés alapján írta Márai Sándor. A nádor erőszakkal akarta elfoglalni Kassa városát, de a kassai szászok megölték a nádor kísérete és a polgárok között kirobbant dulakodásban. Halála után a fiai és a családja bepanaszolták a kassaiakat az uralkodónál, de Károly Róbert képviselői a nádor családja ellen döntöttek, és olyan megállapodást kényszerítettek rájuk, amelyben lényegében le kellett mondaniuk tartományuk kiváltságairól.

Nemzeti Színház, Márai Sándor: A kassai polgárok, 2020. szeptember 18-án, 2020.09.18.Fotó: Csudai Sándor - Origo

„Úgy gondolom, hogy az 1311-es kassai zendülés csak a keret, mert Márai gazdagon ábrázol nagyszerűen komponált történelmi freskójában: társadalmi és egyéni válság egymásba ágyazva, az önrendelkezés és az önazonosságért folytatott kollektív és magányos küzdelemben. Határozottan a szabadság kérdéséről szól az előadás, amely időtlen, és amiért folyamatosan küzdenünk kell – akár a 14. századról legyen szó, akár napjainkról." – hangsúlyozta Szabó K. István.

Nemzeti Színház, Márai Sándor: A kassai polgárok, 
Blaskó Péter és Rubold Ödön
2020. szeptember 18-án, 2020.09.18.
Fotó: Csudai Sándor - Origo

Hozzátette: az előadás formanyelvét volt a legnehezebb meghatározni.

„Márai vallomásként írta művét, ínséges időkben, a második világháború idején, minden szereplője mögül ő maga beszél: a hazáját elhagyó, szeretett Európájáért aggódó, az elbizonytalanodott, a hitszegő, a hűséges és a szerelmes polgár és művész, megannyi karakter formájában. Az eredeti szöveg csaknem a duplája annak, ami a Nemzeti Színház színpadán elhangzik. Az eredeti mű óriási szereposztást mozgat, közel nyolcvan szereplő, mi itt tizenöten játsszuk. A szerző monumentális produkciót vizionált, akkurátusan megjelenítve benne a teljes kassai törvénykezési apparátust, mi kamaraszínpadon mutatjuk be a művet, egyfajta drámai kivonatként a lényegi kérdésekre koncentrálva. Ennek ellenére, remélem, hogy az előadásnak van akkora lelke, hogy ez megidézi Márai szándékát."

Nemzeti Színház, Márai Sándor: A kassai polgárok,
Barta Ágnes és Tóth Auguszta
2020. szeptember 18-án, 2020.09.18.
Fotó: Csudai Sándor - Origo

A szereposztásról a rendező elmondta, hogy mivel a Nemzeti Színházban nagyszerű a társulat, nem volt nehéz válogatni.
Az előadásra óriási az érdeklődés, így a bemutató előtti főpróba is nyilvános volt.