Egy nagyívű regény, amely arra is jó, hogy a gyilkossá vált főhőst előbb azonnal villamosszékbe küldje az olvasó, de aztán a saját maga által benyújtott fellebbezése után már-már sajnálni kezdje. Ám a sajnálat pontosan olyan hazugságokon alapul, mint a borzalmas tett, amely miatt egy fiatal lánynak és a szíve alatt hordott gyermekének meg kellett halnia. Ez az igazi tragédia. Az Amerikai tragédia.

Már amikor befejeztem Norman Mailer elképesztő részletességgel megírt művét, a Hóhér dalát, tudtam, hogy a következő olvasásra váró könyv Theodore Dreiser nem kevésbé alaposan megírt regénye, az Amerikai tragédia lesz. Mégpedig az 1964-ben, a Szőllősy Klára műfordításában megjelent változat. Dreiser regénye 1925-ben jelent meg, hazánkban többször is kiadták. Az első három kiadást Németh Andor fordította le.

A Paramount 1931-ben készített filmet az Amerikai tragédiábólForrás: IDMB

Bevallom, a regény olvasása közben többször meg kellett állnom, hogy bizonyos szavak jelentésének utánanézzek. Így ma már tudom, hogy mi a fájront (munkaidő vége), meg azt is, hogy mit csinál, ha valaki dangubál (valakire várakozva dologtalanul tölti az időt, vagy lebzsel. Mikszáth Kálmán annak idején többször használta ezt a szót regényeiben.) Tudom, ma már 2020-at írunk, tudom, hogy sokak szerint a fájront, a dangubál és az a pár régi magyar kifejezés, amit Szőllősy ebben a műben megengedett magának, elavult, ismeretlen, avas. Szerintem meg zseniális, de ebben tényleg nem kell egyetértenünk. Az azonban biztos, hogy ezeket olvasva az ember csak több lesz – kevesebb semmiképpen sem.

Dreiser műve egyszerre krimi, fejlődésregény, társadalom – és rendszerkritika, valamint erkölcsi kioktatás. A könyv alapjául egy 1906-os gyilkosság szolgált: egy Chester Gillette nevű férfi megölte szeretőjét, Grace Brown-t. Megint őszinte leszek: a bevezetőben írt „a Hóhér dala után jöjjön az Amerikai tragédia" félmondat kissé nagyobb birkózást rejtett, mintsem arra az olvasó számítana. Először a polcon lévő, kissé megsárgult, „illatos" példánnyal kezdtem, de nem jutottam tovább az első fejezetnél. Aztán átváltottam az e-olvasóra, hátha ott könnyebben megy a dolog. Kétszer itt is feladtam. Dreiser művének az első fejezetében semmi sem történik – bár lehetnek olyanok, akik azt mondják, hogy a következő csaknem 900 oldalon sem zajlik sok minden.

Az Amerikai tragédia úgy indul, hogy Clyde Griffiths és családja Kansas utcáin vallásos énekeket ad elő. Ezt ábrázolja a rajzForrás: Sputnik via AFP/Ozersky

Pedig dehogynem. Az Amerikai tragédia tele van találós kérdésekkel, miközben az igazi kérdésekre az olvasó hamar meg fogja kapni a választ. Érdekes polémia, hogy Clyde Griffiths története valójában mikor játszódik? Mivel a mű eredeti megjelenésének éve 1925, annyi tudható, hogy ezt megelőzően, de nem 1906 előtt. A regény főbb helyszínein, a valóságos Kansasben, Denverben, vagy éppen a Dreiser fejében kitalált Lycurgusban villamosok járnak, autók közlekednek. De még a Griffithsre mért bírósági ítéletben is kihagyják az évszámok felét. Csak annyit lehet olvasni, hogy az ítéletet 19... januárjában kell végrehajtani. Érdekes, nem túl lényeges talány ez egy olyan műben, amelynek íróját arra kötelezték a lektorok, hogy az eredeti mű felét dobja a kukába. Most képzeljék el: nem 900, hanem 1800 oldalon olvashattuk volna ezt az amúgy megrázó, megindító, elgondolkodtató történetet, amely alapjaiban nem különleges. Adott egy szegény családból származó fiú, Clyde, aki már gyerekként elhatározza, hogy nem azt az életet akarja élni, amit a szülei szánnak neki. (Az író, Dreiser is tízgyerekes, sokat nélkülöző családban született, későbbi életét pedig nagyban befolyásolták zavaros nőügyei.) Clyde-ban kamaszodásával, majd felnőtté válásával nő a nagyravágyás, mert a talmi csillogás, az elegáns szállodák libériás inasai, a gazdag vendégek és a jó családból származó nők (akarom mondani, kisasszonyok) szinte megrészegítik.

Az Amerikai tragédia 1964-es kiadásaForrás: Lantos Gábor

Clyde tudja, hogy normális esetben esélye nincs ezeknél a hölgyeknél, mégis, valami eszement módon kapaszkodik beléjük, mert azt gondolja, hogy csak így van esélye kitörni a mélyen vallásos családi környezet béklyóiból. Az első szerelem Denverben találja meg, ez is tragédiával végződik: egy kislány hal meg annak az autónak a kerekei alatt, amelyben Clyde ül. Nem ő vezet, pusztán szerencsétlen és gyáva mellékszereplője lesz a tragédiának. Így kerül el a préri fővárosából, Kansasből előbb Denverbe, majd később Lycurgusba. Ott újabb esélyt kap az élettől, a Griffiths család gazdag rokonságától. Bekerülhet egy gallérgyárba, nem sokkal később osztályvezetői állást kap, ahol csak nőkkel dolgozik. A sok-sok nő között pedig ott ül Clyde igazi végzete, Roberta.

Gyönyörű szép szerelmi történet bontakozik ekkor ki, amely Clyde Griffithset akár élete végéig boldoggá tehetné. De az író célja nem ez, és Clyde is tudja, hogy az ártatlan tekintetű Roberta számára pontosan azt tudná csak adni, amit saját anyja az apjának: a mérhetetlen szegénységet és szerénységet, pár gyereket, az örök nélkülözést és nyomorgást. Márpedig Clyde ebből nem kér, mert egyszer csak feltűnik a színen Sondra Finchley. A gazdag lány, aki lehet, hogy nem szebb, mint Roberta, lehet, hogy nem is okosabb nála. De Clyde szemében ekkor már csak a Sondra környezetét jellemző gazdagság, a pénz, az állandó estélyek és meghívások, a táncrend, a lopott érintések és a titkos csókok léteznek. Clyde laza mozdulattal dobná el magától az addig élete szerelmének gondolt Robertát, meg is teszi ezt, csak egy dologgal nem számol: Roberta Clyde-tól vár gyermeket.

Theodore Dreiser (balra) sajtótájékoztatót tart 1927-benForrás: Sputnik via AFP/Sputnik

Itt már érezni az igazi tragédia előszelét, miközben a Dreiser által remekül jellemzett és pontos részletességgel ábrázolt figurák szinte mindegyikét elhelyezi az olvasó a saját, irodalmi sakktábláján. Nehezen lehet kikeveredni a várható tragédia alakulásából, miközben ezek a valójában nagyon súlyos belső és külső konfliktusok a mai világban szinte el sem érnék az ember ingerküszöbét. Jó, a gyilkosság igen, de amúgy hány és hány megesett lányt hagy el az egykori barát, szerető? Hány és hány hazugsággal ötvözött randevú esik meg egy-egy fiatal életében? Ezeket a konfliktusokat ma már észre sem vesszük, de az 1910-es, 1920-as évek Amerikájában másképpen kezelték az élet elhajlásait. Nem véletlen, hogy a magára hagyott Roberta – aki szintén vallásos családból érkezik – az öngyilkosságot is fontolgatja, akkora szégyennek érzi a bűnbe, akarom mondani a teherbe esést. Ám Clyde másra gondol. Egy megrendezett csónakbalesetre egy eldugott tavon, ahol azt a látszatot keltheti, hogy meg nem született gyermeke anyját véletlen tragédia éri, holott semmi más nem történik, mint egy előre eltervezett, Clyde képzeletében zseniális, ám nagyon bugyután végrehajtott gyilkosság.

Az Amerikai tragédia nagy regény (a Time beválasztotta minden idők 100 legjobb angol nyelven megírt művei közé), a világirodalom jelentős alkotása egy olyan írótól, aki ezen kívül nem sok minden emlékezetessel ajándékozott meg bennünket. Dreiser életére azonban nagyon igaz a mondás: ha semmi mást nem írt volna meg, csak ezt az egy regényt, már nem élt hiába. Mert a könyv utolsó harmadát már tényleg úgy olvassa az ember, hogy hajtaná előre a lapokat, hogy meg akarja tudni: vajon a hazugságokra épített ügyvédi védekezés meghagyja-e az életét egy olyan embernek, aki kioltotta egy olyan ember életét, aki sosem hazudott, aki mindig őszinte volt, aki tényleg hitt a boldogság kék madarában.

A gyilkosság pillanata előtt. Clyde Griffiths és Roberta Alden a csónakban. Jelenet az Amerikai tragédia 1951-es filmváltozatábólForrás: Origo

Nem lövöm le azzal a poént, ha leírom, hogy végül az történik, amit a cím sugall: tragédia. A kérdés már csak az: kinek a tragédiája? Erre könnyen rávághatjuk, hogy Roberta Aldené, akinek azért kellett meghalnia, mert igaz szerelemmel szeretett egy olyan férfit, aki az első adandó alkalommal hajította el őt magától. De nem Clyde Griffithsé, a jóképű fiatalemberé, aki hagyta magát belesodorni abba a világba, amelyben neki semmi keresnivalója sem lehetett? Netán Sondra Finchley-é, aki a Clyde elfogása után úgy tűnik el a regényből és az író képzeletéből, mintha ott sem lett volna? Hiszen onnantól már a nevét sem írja le Dreiser, meg kell elégednünk az X-kisasszony elnevezéssel. Sondra Clyde halála előtt néhány nappal egy levél formájában újra feltűnik: az a pár sor döbbenti rá Griffithset, hogy a napjai valóságosan meg vannak számlálva.

Dreiser ebben a regényben kíméletlen kritikával illeti saját társadalmát, a múlt század elejének Amerikáját. Világosan látszik, hogy minden sora közé oda bújtatta saját félelmét: ez az egész akár vele is megtörténhetett volna. Ellenállni a könnyen jövő, élvhajhász életnek csak a nagyon erősek tudnak. Ha van tanulsága az Amerikai tragédiának, akkor ez az egyik. Gyilkosnak senki sem születik, de nagyon könnyen azzá válik, ha nem elég erős saját félelmeinek és démonjainak legyőzéséhez. Clyde Griffiths nem volt elég erős ahhoz, hogy a vágyaiból kinövő vadságát kordában tartsa. Ugyanakkor hazugság volna azt írni, hogy velejéig romlott ember volt. De a felelősséget sem tudta vállalni soha. Ahhoz túlságosan együgyű emberként élt, akiben a morál és az értelem csak pislákolt, lángra lobbanni nem tudott. Végül ez hajtotta őt a pusztulásba – sorsa szinte eleve elrendeltetett.

Jelenet az Amerikai tragédia című filmbőlForrás: IDMB

A mű befejezése utáni szokásos ürességben egy-egy pillanatra abba gondolhat bele az olvasó, hogy biztosan a legjobb ítélet született-e meg? Clyde Griffiths azonban nem lesz John Coffey. Stephen King zseniális halálsorán (a Halálsoron című műben) a rendkívüli ezoterikus képességekkel megáldott Coffey-t ártatlanul küldik villamosszékbe, mert nem gyilkolt soha. Könnyek áztatták azt a könyvet és a mozivásznat is, amikor a leszíjazott Coffey testén átvezették az áramot. Clyde Griffiths kivégzése pillanatában – a családján kívül – senkinek nem kellene sírnia. Mégis, könnyen eshetünk bele abba a csapdába, amit Dreiser állított nekünk: az iszonyat, a szánalom és a megvetés furcsa keveréke a kőszívű emberek kövekből épített lelkeit is háborgó tengerré változtathatja. A hullámok pedig elsodorják Clyde-ot, Robertát, Sondrát, és mindenkit, aki ezt a könyvet, az Amerikai tragédiát elolvassa.

Theodore Dreiser: Amerikai tragédia (An American Tragedy). Eredeti megjelenés éve: 1925. Az 1964-es kiadást Szőllősy Klára fordította.