A legtöbb jól rajzoló gyerekben 5 és 7 éves kora között erős a képalkotó kedv, később ez elkezd halványulni, és ha megmarad, akkor sem biztos, hogy idővel művészi pályára lép - állítja Jankovics Marcell Kossuth-díjas rajzfilmrendező, aki bevallása szerint előbb rajzolt, mint beszélt. A művész a Várak és Erődtemplomok, történelmünk dicső hírmondói című rajzpályázatot zsűrizte, és mint az Origónak elmondta, ezek a témák azért jók, mert a gyökerekhez és a hazához kötődést mélyítik el a gyerekben.

Akadnak elvont asszociációk és kiforrott kompozíciók, vagy éppen Hundertwasser mesei szürreális világára emlékeztető megjelenítések, és meglepően részletgazdag, kidolgozott grafikák is abban a gyerekrajz-válogatásban, amely a Rákóczi Szövetség honlapján látható. Az Emberi Erőforrások Minisztériumával közös pályázatra közel 1300 rajz érkezett határon innen és túlról, amelyből háromszáz képet előválogatott a zsűri.

Forrás: Origo

A pályázat célja történelmünk kiemelt helyszíneinek, őrhelyeinek, a váraknak és az erődtemplomoknak megjelenítése volt, Jankovics Marcell zsűrielnök szerint a gyermeki tudatban a vár a hazához való tartozást és a kötődést erősíti.

Mégis mit figyel meg, a gyermeki illusztrációban a számtalan gyermekrajzpályázatot zsűrizett művész? 

Olyan a gyerekrajz, mint a gyerekszáj, az irodalomban és a korai képi megnyilvánulásokban már látszanak a jó művész ismérvei is. Például az, hogy nem mintakövető, hanem egyéniség. Azért is érdekes a gyermeki képeket vizsgálni, mert a jó alkotóban mindig marad valami a gyerekből. Hiszen a gyermek mindenre nyitott, mindenről eszébe jut valami és bárminek tud örülni. A jelenlegi pályázaton meglepő képzettársításokat is felfedeztem: visszatérő jelenség a gyerekeknél az antropomorfizálás, vagyis valamely objektum emberi jegyekkel való felruházása. Az ozorai vár megjelenítésekor találtam most olyan képet, ahol a vár egyben arc volt: az ablakok szemek, a kapu a száj. Hasonló képzettársítás későbbi nagy alkotóinknál is tetten érhető, ők azok, akik megőriztek valamit a gyermeki gondolkodásból. A gazdag érzelemvilág a jó gyerekrajzoknak meghatározó eleme  - magyarázza Jankovics Marcell.

Forrás: Origo

Tapasztalata szerint 5 és 7 éves kor közé tehető az időszak, amikor igazán buzog az emberben a képi fantázia, utána a nemi identitás fejlődésével és a szövegcentrikus neveléssel szürkébb korszak érkezik el a fejlődésben, már ami a képi megnyilvánulásait illeti. Nagyon kis százaléka lesz tehát művész a jól rajzoló gyermekek közül. Nálam egyértelmű volt az út, hamarabb rajzoltam, mint beszéltem, és a hivatástudatom is korán ebbe az irányba mutatott. Érdekes megfigyelni Albrecht Dührer 13 évesen készített önarcképét. Igazán ritka, hogy valaki ilyen színvonalon tudjon rajzolni ennyire fiatal korban - tette hozzá. 

Forrás: Origo

Az előválogatás után Jankovics kereken 300 munkából emeli ki a legjobb alkotásokat. Elmondta, érkezett egészen ütős, szinte félelmetes megjelenítése a Péterváradi vár harangtornyának, a kép őt is meglepetésként érte. Az Origónak azt is elmondta, semmi megkötés nem volt, így külső befolyásolás nélkül választhatta ki a szerinte legjobbakat.

Forrás: Origo

Jankovics Marcellt néhány napja Pro Urbe-díjjal tüntette ki a Főváros, a művész szavai szerint, bár nagyon szereti szülővárosát, nem érzi magát tipikus budapesti művésznek.

„Helyi kötődésem elsősorban a második kerülethez van, de természetesen otthonomnak érzem a várost. Megtisztelő a díj, de el kellett gondolkodnom, hogy mit is tettem én Budapestért, amiért megérdemeltem az elismerést? Életem javát Budapesten töltöttem, itt is dolgoztam, de származásom, témáim és megrendelőim túlnyúlnak az államhatárokon. Úgy szoktam mondani, hogy kárpát-medencei alkotó vagyok."

Jankovics MarcellFotó: Hajdú D. András [origo]
A pályázat a Rákóczi Szövetség és az Emberi Erőforrások Minisztériuma együttműködésében valósult meg, fővédnöke Petneházy Attila, magyar-magyar kulturális kapcsolatokért felelős miniszteri biztos.

"A felhívás legfontosabb célja a magyarság nemzeti és vallási őrhelyeit, a várakat és erődtemplomokat a figyelem középpontjába állítani. A Kárpát-medencében barangolva, lépten, nyomon szebbnél, szebb környezetben találkozhatunk a több ezer vár, erődítmény valamelyikével.

A pályázat a hazai és határon túli általános iskolásokra kívánt ösztönözően hatni, hogy értékes örökségünket óvják a feledéstől. Örömünkre szolgál, hogy a közös múltunkat és gyökereinket idéző téma ilyen sok pályázót ihletett és történelmi helyszíneink változatos, színes képi megfogalmazásban köszönnek vissza a rajzokon.

A beérkezett értékes pályaművek láttán, őszintén hiszem, hogy váraink nem maradnak őrizetlenek!" - Petneházy Attila