Balázs Fecó: egy ország szerette, egy ország gyászolja

Balázs Ferenc Fecó
Budapest, 2011. október 21. Balázs Ferenc (Balázs Fecó) billentyűs, énekes, zeneszerző énekel a 60. születésnapja alkalmából adott koncertjén a Papp László Budapest Sportarénában. MTI Fotó: Mohai Balázs
Vágólapra másolva!
69 éves korában meghalt Balázs Fecó, Kossuth- és Liszt-díjas énekes, zenész. A zenészlegendát egy egész ország szerette, halála megrendítő. A Korál együttes alapítója két héttel ezelőtt került kórházba, miután elkapta a koronavírust. Az orvosok megfeszítve küzdöttek az énekes életéért, akinek szervezete végül feladta a harcot.
Vágólapra másolva!

69 éves korában, a koronavírus-fertőzés miatt kialakuló betegségben meghalt a Kossuth- és Liszt-díjas énekes-dalszerző, Balázs Fecó. Ahogy az Origo is megírta, a zenész november közepén került kórházba, miután állapota jelentősen leromlott a koronavírus-fertőzés miatt. Napokon keresztül tartották mélyaltatásban, hogy megerősítsék az immunrendszerét, de a szervezete végül feladta a harcot.

Balázs Fecó énekel a Korál 1981-es koncertjén a Fővárosi Művelődési Házban Forrás: Fortepan / Urbán Tamás

Balázs Fecó mindössze négyéves volt, mikor édesanyja meghalt, emiatt édesapja családjához került gyerekként. Apai nagyanyja Ferencvárosban lakott, egy gangos ház földszinti lakásában. Balázs Fecó elmondása alapján nagy hatással voltak rá a hétvégente ebédidőben a házban megjelenő vándormuzsikusok, akik a kor slágereit játszva próbáltak bevételhez jutni. A gyerek Balázs Fecó pedig hol az ablakból, hol a gangon állva csodálta őket. Egyik karácsonyra kapott egy tangóharmonikát, és már volt min gyakorolnia, sőt, meg is tanulta a muzsikusoktól hallott dalok nagy részét. Egyik alkalommal, mikor nem jött zenész, összeszedte a bátorságát, és kiment a gangra játszani. Sokan meg sem nézték, hogy ki játszik, de fizettek a kellemes zenéért. Így Balázs Fecó első gázsija ilyen, az ablakon át kidobott, újságpapírba csomagolt aprópénzekből tevődött össze.

- emlékezett.

Tizenévesen a Ferencváros utánpótláscsapatában is játszott, miközben már javában zenélt – természetesen zongorán tanult. A Fradi a hatvanas években indult a Vásárvárosok Kupája-sorozatban, és az egyik meccsük előtt kölyökmeccsen pályára lépett a tinédzser Balázs Fecó is, de megsérült. A karját törte egy esésnél, ami azért volt különösen problémás, mert másnap zongoravizsgája lett volna, amire értelemszerűen nem tudott elmenni. A sérülés így fordulópontot jelentett, mivel a

szülei eltiltották a sporttól.

Így Balázs Fecó végül már a foci nélkül fejezte be a zenei általános iskolát, ahonnan a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába ment zongora szakra.

A Korál együttes 1978-ban: Balázs Fecó (orgona/ének), Schöller Zsolt (basszusgitár), Fischer László (gitár), Pados István (dob) Forrás: Fortepan / Urbán Tamás

Korál

Az köztudott, hogy a híres Korált Balázs Fecó alapította, de azt talán kevesebben tudják, hogy 1967-ben, még középiskolásként játszott a Neoton együttesben is. Ekkor már ott volt Som Lajos is, aki többek között csellón is segítette Csepregi Éváékat. 1971-ben Balázs Fecó Som Lajossal együtt alapította meg az első magyar hardrock együttest, a Taurust. Egy afrikai Neoton-turnéról hazafelé megnéztek egy amszterdami Black Sabbath-koncertet, és állítólag

akkor döntötték el, hogy ők is hasonlóan kemény zenét szeretnének játszani.

A Taurus megszűnése után Balázs Fecó bő egy évig külföldön dolgozott vendéglátós zenészként, majd 1975-ben a Koncz Zsuzsát kísérő zenekarba került, amit lehet akár a Korál elődjének is tekinteni. Ugyanis ennek magjából született meg három évvel később, 1978-ban a már önálló Korál együttes. Első koncertjük május 1-én volt a Budai Ifjúsági Parkban.

- ezt 1991-ben mesélte a Pesti műsornak.

Az első évek alatt jó pár tagcsere történt: a Balázs Fecó haláláig hivatalos felállásban doboló Dorozsmai Péter például csak az első koncert után három évvel, 1980-ban csatlakozott az együtteshez. Egyébként az ifiparkos koncerten már ott volt az azóta is Korál-tag Fisher László, aki annak idején a Beatricéből érkezett az együttesbe. A zenekar eredetileg öttagú lett volna, és Balázs Fecó az orgona mellett csak apróbb vokálos feladatokat szánt magának. Ugyanis külön énekessel készültek: Balázs Fecó meg is tudta győzni a P. Mobilt éppen akkor elhagyó Vikidál Gyulát, hogy csatlakozzon hozzájuk. Próbáltak is vagy két hónapig, de az első koncert előtt egy-két héttel Vikidál közölte, hogy nem tudja vállalni a közös zenélést. (Ő végül a Dinamitban folytatta.) Így Balázs Fecóra hárult a feladat, neki kellett a teljes műsort elénekelnie. És ez végig így maradt a Korál további évtizedeiben is.

A Korál első lemeze 1980-ban jelent meg, és leginkább a Taurus együttes nótái kerültek rá. A lemez 300 ezer példányban kelt el. Sokat jelenthet az adat, hogy akkoriban százezer eladott lemezért járt az aranylemez minősítés. Az igazi, országosnak mondható népszerűséget az 1981-es Táncdalfesztiválon való részvétel jelentette nekik. A lehetőséget egyébként Erdős Péter, a Hanglemezgyár teljhatalmú ura ajánlotta fel a zenekarnak. Balázs Fecóék ekkor adták elő először a Homok a szélben című, azóta is talán a legnagyobb slágerüket.

A legsikeresebb felállás 1983-ban alakult ki, amikor Dorozsmai Péter barátja, Fekete Tibor csatlakozott basszusgitárosként. A felállás azóta is változatlan volt, csupán egy közreműködő zenész, Kiss Zoltán segítette ki a zenekart alkalmanként. Az első időkben hetente legalább ötször léptek fel csak Magyarországon, és olyan sikeresek voltak, hogy 1984-ben már Kubába mentek turnéra. De voltak Svájcban is koncertkörúton, és így, az ORI segítségével jutottak el az akkori Jugoszláviába és az NDK-ba is.

Az amúgy is dallamos rockot játszó Korál nem tartozott a balhésabb zenekarok közé. Komolyabb atrocitások nem történtek a koncertjeiken. Olyan viszont előfordult, hogy Balázs Fecó egyik vidéki koncertjük előtt próbálta megvédeni a közönség néhány tagját, ahogy akkor mondták, a gyerekeket az őket vegzáló rendőröktől. A rendőr nem ismerte meg, hogy a lassan kezdődő koncert egyik zenésze kelt a fiatalok védelmére, és elkérte Balázs Fecó személyi igazolványát, aki csak annyit válaszolt erre:

A rendőr természetesen pofonnal válaszolt a pimaszságra, de ennél komolyabb balhéra valóban nem volt példa a Korál több évtizedes működése alatt. Ebben persze közrejátszott az is, hogy a zenekar a hetvenes évek legvégén alakult, sikereiket is a nyolcvanas években érték el. A rendőrök erőszakos fellépése jóval megszokottabb volt a korábbi évtizedekben, mint a rendszerváltás előtti nyolcvanas években. A Korál a nagy sikerek ellenére 1986-ban ideiglenesen beszüntette működését. A tagok egyrészt belefáradtak a többévi koncertezésbe, másrészt közülük többeknek voltak már mellék projektjeik. És persze az sem hagyható figyelmen kívül, hogy ebben az időben kezdett egyre több teret és rajongót nyerni a diszkózene Magyarországon.

- vélekedett akkor a Korál együttesről.

Jó 12 év szünet következett az együttes életében. 1997-ben egy Kisstadionbeli koncerttel tértek vissza. Az év koncertje eMeRTon-díjat kapták meg a buliért.

Sitke

Balázs Fecó a Korál 1986-os leállása előtti utolsó turnéján ismerte meg a Sárvár melletti Sitkén található, nagyon romos kápolnát. Elhatározta, hogy zenészbarátok segítségével felújíttatják, és így megmentik a pusztulástól. 1986-ban rendezték ott, a kápolna szomszédságában az első Sitkei Rockfesztivált, amit azóta is minden évben, az utolsó augusztusi szombaton rendeznek.

A Kisstadionba visszatértek 2000-ben és 2006-ban is. Utóbbi koncert egyben lemezbemutató is volt, mert abban az évben jelent meg a Korál sorban a tízedik, egyben az utolsó stúdióalbuma. A 40 éves születésnapját egy búcsúkoncerttel ünnepelte a zenekar 2018 májusában. A koncert egy részében szimfonikus zenekar is támogatta Balázs Fecóékat. A Korál soha nem oszlott fel, de a 2000-es években már csak időszakosan, egy-egy nagyobb koncertekre állt össze.

A zenész úgy gondolta, hogy az őszinteség mindenhol fontos, a dalszövegben is.

– nyilatkozta.

Balázs Fecó egyik utolsó fellépése az augusztusi Raktárkoncertjfe volt.