A szakma közkatonája

1951-ben a Vidám Színpadhoz szerződhet. A kabaréfigurák megformálása mellett társadalmi feladatot is kap: egyik felettes kolléganője kinevezi vécéfelelősnek. Utóbb így emlékezett akkori helyzetére, a kabarétréfák sorára:Csak a második évben fáradtam bele, hogy erőművész létemre tollkönnyű súlyokat emelgessek." 

Esküvői kép a pasaréti református templom előtt Lelbach Jánossal és a pappal, 1958Forrás: Barabás Tamás - Mezei Mária könyv


Talál magának fajsúlyosabb feladatot. Régi barátja, Tamási Áron ír számára tízperces monodrámát, amelyhez Lajtha László komponál zenét erdélyi gyűjtései alapján. A Bujdosó lány című előadás a madéfalvi veszedelemből szabadult erdélyi leány történetét beszéli el.
A Bujdosó lány kilenc előadást él meg a Vidám Színpadon. A közönség szereti.A pártközpont szerint azonban nem kabaréba való. Úgy vélik: irredenta-soviniszta lázítás. Mezeit kérdezik: miért nem szovjet dalokat népszerűsít a művésznő? Mezei azt feleli: a Bujdosó lány a legkedvesebb gyermeke.A Bujdosó lány betiltása után – később turnékon játssza majd Erdélytől New Yorkig - otthagyja a Vidám Színpadot, visszaszerződik a Cirkuszvállalathoz.
Ezúttal a Liliputi Színház helyett egy truppba osztják be. Rozsdaette buszokkal járja az országot: éjszakai lokálok, vidéki esztrádműsorok, kisvárosi kultúrházak, vendéglők, kuplék, sanzonok. Néha sikerül egy-egy verset becsempésznie a műsorba. Akadnak olykor budapesti fellépései is: az Anna bárban, a Gellértben és a Gerbeaud-ban énekel.
Nehezen törődik bele, hogy nem több, mint „Budapest legkisebb színpadain megtűrt bohóc". Levelekkel ostromolja a színházigazgatókat, aktuális minisztereket. Van, amelyik fennmarad: Révai elvtárs, segítsen rajtam. Adjon drága szabadidejéből egy negyedórát nekem is. Támassza fel egy estére a Bujdosó lányt, jöjjön, nézze meg, s hozza magával Major Tamást, aki 17 évi pesti színészségem alatt nem látott a színpadon. Pedig hiszem, ha látna és ismerne, ő lenne az, aki végre a helyemre állítana.Máskor vádakat fogalmaz: Engem Önök tönkretettek, úgy színészi, mint fizikai mivoltomban. Megpróbálnak tábornoki rangomtól megfosztani, és a szakma közkatonájává, sőt időnként munkaszolgálatosává alázni. Az első sorból az utolsóba tettek.

Családi kép, 1970Forrás: Barabás Tamás - Mezei Mária könyv

ÁVH-s probléma

Mindeközben mások is szót emelnek érte. Gobbi Hilda szakma szerte hangoztatja: lehetetlenség, hogy egy olyan nagy tehetségű művész, mint Mezei Mária, szerződés nélkül maradjon. Gáspár Margit, az Operett igazgatónője – aki pártutasításra menesztette – is igyekszik tenni érte. Igaz, őt Mezei Mária is kéri erre egy levélben: Margit, segíts rajtam, nem tudok színház nélkül élni. Gáspár Margit a Nemzeti Színházat igazgató, ezer szállal a kommunistákhoz kötődő Major Tamáshoz fordul: segítsen Mezei Máriának visszajutni a pályára. Major annyit válaszol:Mezei már nem művészeti probléma, csak ávéhás probléma. Gáspár Margit akkor rendkívüli társulati ülést hív össze az Operettszínházban, ahol a tagság kezességet vállal Mezei Máriáért. 1953-tól Mezei Mária ismét az Operett tagja. Kezdésnek két, számára írott szerepben lép fel. Az egyiket a Párizsi vendég című darabban játssza el, a másikat a Valahol délen című színműben.
Miután Mezei Mária visszatér az Operettszínházhoz, a sajtó is megenyhül iránta. 1954. szeptember 10-én közli a Színház és Mozi című lap Szánthó Dénes riportját, „Mezei Máriánál Budakeszin" címmel. Mezei Mária érdekes színésznő. Művészi pályája tele van ugrásszerű emelkedésekkel – aztán váratlan lejtőkkel. A közönség szereti. Vannak mesterségüket kifogástalanul értő színészek, akik jól elszórakoztatják a nézőt, de nem ragadják meg. Mezei Máriáról színpadra lépése pillanatában érezni, hogy ez az asszony: valaki. Oda kell rá figyelni. Vitatkozni kell róla. Van benne valami, amivel nem minden színész dicsekedhetik, ami pedig a színészi siker alapja: egyéniség.
Szánthó Dénes képet ad Mezei Mária házáról is.Háza kívülről földszintes falusi ház, olyan, amilyen száz meg száz más ház a falvakban. A kapun túl azonban különös levegő csapja meg a látogatót. Antik bútorok, sok jó könyv, szobrok, képek. Verandájáról szép kilátás nyílik a János-hegy nyugati lejtőjére. Kis kertjében gyümölcsfák, virágok és állatok.

Otthonában kedvenc macskájávalForrás: Barabás Tamás - Mezei Mária könyv

 

Próbaházasság, forradalom, házasság

Még 1948-ban történik: Mezei Máriát megszólítja az utcán egy jóvágású, kölyökkorán alig túljutott fiatalember. Udvarias bemutatkozás után hamar a tárgyra tér: „Értse meg, azért születtem, hogy magára vigyázzak, hiszen hároméves gyerek. A leánykérő az akkor tizennyolc éves Lelbach János.
Mezei Máriának fülig ér a szája, úgy bámulja.A fiút születése után dajka, komornyik, nevelőnő vigyázta, óvta az élet karcosabb pillanataitól. Tízéves korától a sárospataki angol internátusban tanult, kamaszkorában lett szerelmes a nála húsz évvel idősebb, ünnepelt filmcsillagba, Mezei Máriába. Családja a háború után szétszóródott Európában, Lelbach János itthon maradt. Érettségi után egyetemre járt, de a „fordulat" éve után, mint a népi demokráciára veszélyes osztályidegent, a kommunisták örökre eltiltották a tanulástól. Egyetem helyett három évig sorkatona, de mert megbízhatatlan elem, fegyveres szolgálat helyett mocsárlecsapoló munkaszolgálatosként robotolt. Később dolgozott tisztviselőként, volt ügyintéző, olykor tolmács.
Vallomástöredék című memoárjában Mezei Mária felidézi az utcai találkozásukat követő időszakot: „Hét évig kísért, mint egy hűséges szép, nagy kutyát.1955-ben úgy döntenek: „próbaházasságot" kötnek – szorosabbra vonják a kapcsolatukat, de ki-ki marad a maga otthonában.
1956. október 23-án Lelbach János este hazakíséri Budakeszire a budapesti eseményektől forradalmi lázban égő színésznőt. Útközben pezsgőt vásárolnak, a budakeszi házban koccintanak a „megszabadulásra".Lelbach János az utolsó autóbusszal visszaindul Budapestre.
Reggel már tankok dübörögnek a legénylakása előtt a Margit körúton.
Budáról most gyalog megy ki Budakeszire. Majd vissza a városba valami ételért, hírekért, s megint kigyalogol Budakeszire.
Egyikük sem lesz aktív részese a forradalom történéseinek.
Mezei Mária az 1957-es évadtól szerződést kap a Madách Színházat igazgató Ladányi Ferenctől. 1958. március 8-án a pasaréti református templomban házasságot köt Lelbach Jánossal. Ebben az évben különdíjat kap Fábri Zoltán Édes Anna című filmjében nyújtott alakításáért: Vizynét játssza, a Törőcsik Mari alakította címszereplő édesanyját.

Meghal, felélesztik, bűnbánatot gyakorol

A Madách Színházba szerződött Mezei Mária eljátssza Sabina szerepét Thornton Wilder Hosszú út az éjszakában című színjátékában, majd Mrs. Erlyne alakját formálja meg Oscar Wilde Lady Windermere legyezője című művében. Egyebeket maga sem említ utóbb. Van, amit kedve ellenére eljátszik, de az sem példa nélküli, hogy sértetten nemet mond egy nem kívánt szerepre.
1962-ben még felkínálják számára Csehov Cseresznyéskert című darabjának női főszerepét. Az olvasópróbán vesegörcsöt kap. Kórház, műtét, gyógyszerérzékenység következtében beálló sokk, klinikai halál.

New Yorkban, 1968Forrás: Barabás Tamás - Mezei Mária könyv

Miután visszahozzák az életbe, orvosai tanácsolják: ne lépjen többé színpadra. Játszik tovább, de a Madáchban mind kisebb lehetőségeket kap.
1962-ben felmond, átmegy a Petőfi Színházhoz. Kortárs drámák főszerepeinek ígéretével csábítják, legnagyobb feladata Muskátné lesz a Liliomból, amit húsz évvel korábban is eljátszott. A színház két évvel később megszűnik, Mezei Mária munka nélkül marad.
Gách Marianne akkor - 1964 februárjában - interjút készít a színésznővel a Film, Színház, Muzsikában. Mezei Mária elmondja: belátja, hogy a maga pályáján semmi helye az örökös sértődésnek. Úgy fogalmaz:Érzékenykedtem akkor is, amikor objektíven nem volt igazam. Nagyokat álmodtam, és nem számoltam a realitással.Hozzáteszi:És most elérkeztem erőm legvégéhez. A magam természetéért megbűnhődtem. Túlságosan sokat és nagyokat álmodtam, erről le kell szoknom. Sosem tudtam hazudni, s ebből nemegyszer kellemetlenségem támadt. Az életben is, a színpadon is. Most már semmi más vágyam nincs, minthogy igazi színházban, igazi szerepet játszhassak... (...) Nem kívánok sokat, de legalább kétévenként egyetlenegy jó szerepet, olyat, ami nekem való! Feszít a közlési vágy, szomjazom a színpad után...
Az interjú megjelenése után a Keres Emil igazgatta Thália Színháztól kap ajánlatot vendégszereplésre: játssza el Denis Diderot Apáca című művében az apácafőnöknő, Máter Katalin szerepét. Nem titkolják, a szerepet Dajka Margitnak szánták, de ő visszaadta, mert sértette a hitét. A darabot Kazán István rendezi. A főapáca által behálózott ifjú Marie-Suzanne Simonin-t a főiskolás Polónyi Gyöngyi alakítja.

A bemutató után a kritikák Mezei Mária előtt hajtanak térdet.  

 

Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!