Végszavazni megy, szerepet kap

Muráti Lili elsőéves növendékként fut össze egy elegáns édességboltban Mezei Máriával, egykori gimnáziumi növendéktársával. Az 1928-1929-es színházi, illetve iskolai évadban járunk. A két lány együtt indul sétálni a Duna-partra.
(A Duna-parti epizódot Mezei Mária emlékei alapján idézem fel. Sz.Á.)
Mezei Mária időközben egy évet elvégzett a bölcsészkaron, egy évet pedig betegség vitt el az életéből. Mezei Mária így ugyancsak elsőéves növendék, egy másik színiiskolában, Rózsahegyi Kálmán tanodájában.
Mezei Mária akkor talán tizenkilenc éves, Muráti Lili meglehet, hogy tizenhét. Mezei Mária kétségeiről mesél az ifjabb leánynak, arról, hogy alig tud valamit a szakmáról, s a színiiskola után szüksége lesz még néhány vidéken töltött évre,hogy alaposabban elsajátítsa a hivatást.
Muráti Lili öntudatos, kétsége sincs, hogy Pesten kezdi majd a pályát. Férfiak is szóba kerülnek. Mezei Mária azt is megemlíti, hogy szerelmes egy jóképű fiúba. Muráti Lili azt tanácsolja: „A férfiakat vonzani kell, bódítani, ígérni, és aztán semmit sem adni." (Mezei Mária emlékezése itt ér véget, a továbbiak ismét más források alapján állnak össze. Sz.Á.)
Mezei Mária vizsgái után Szegedre szerződik, aztán Pécsett tölt még némi időt, s csak 1935-ben kerül fővárosi teátrumhoz.

Fehér köpenyben Márkus Margit portrét készít Muráti Lili színművésznőről.Forrás: Fortepan / Bojár Sándor


Muráti Lili végzősként, 1931. március 22-én Feuillet Oktáv Egy szegény ifjú című darabjában vizsgázik. Van iránta érdeklődés, mégis a véletlen indítja el a pályán. Vizsga után egy nagyreményű növendéktársa viszi magával végszavazni Bárdos Artúr frissen nyíló intézményébe, amely egy mulató helyén fog majd működni Művész Színház néven. A berlini évei után a honi színházi világba visszatérő Bárdos Artúr az új teátrum első bemutatójához, Zilahy Lajos Tűzmadár című darabjához keres szereplőket. A nagyreményű fiú nem érdekli, de meglát valamit a pusztán végszavazni érkező kócos, furcsa, ám szexepiles kis végzősben.
Bárdost korábbi működése kapcsán szakmaszerte mágikus képességű színészfelfedezőnek tartják. Tőkés Anna bátortalan vidéki színészként azzal a kérdéssel kopogtatott be néhány évvel korábban az akkoriban a Renaissance Színházat igazgató Bárdos Artúrhoz: hadd legyen jegyszedő, s ha majd akad egy kis szerep, akkor talán próbálja ki színészként is. Bárdos rövid beszélgetés után színészként szerződtette, lökést adva Tőkés Annának egy nagyívű pálya kibontakozásához.
Most Muráti Lilivel beszélget egy keveset, majd ráosztja a Tűzmadár, köznapibb nevén Mariet szerepét.

Tűzmadár

Zilahy eredetileg a Vígszínháznak szánta színművét, de ott azzal utasították vissza: alantas mű, színpadi blöff. Bárdos Artúr másként gondolja.Az irodalmi magasságokat megcélzó színház első bemutatója így egy mások által bűnügyi ponyvának ítélt darab lesz. Története szerint megöltek egy színészt az otthonában, az Andrássy út egyik előkelő bérházában. A nyomok a háztulajdonos, nyugalmazott belügyminiszter (Beregi Oszkár) lakásához vezetnek. A nyomozást vezető tiszt (Toronyi Gyula) úgy véli: a belügyminiszter szobalánya a tettes. Ám akkor a miniszter neje, a kegyelmes asszony (Berky Lili) bevallja: ő gyilkolt. A nyomozó kételkedik, keresztkérdések következnek,hamarosan kiderül: a kegyelmes asszony valójában serdülő lányát, Marietet (Muráti Lili) fedezi. Mariet konzervatív szülők elfajzott modern gyermeke. Kihallgatása alatt azt hangsúlyozza: joga van ugyanarra a szexuális szabadságra, amit a fiúk élveznek. Konokul vallja, hogy arra is joga volt, hogy a színésszel szerelmi viszonyba lépjen. A viszonyt fontosabbnak tartja az amúgy véletlenszerű gyilkosságnál – állítja, hogy a revolver szándék nélkül sült el, miközben szerelmével dulakodtak. Mariet túlfűtött tűzmadár, aki ugyanakkor vállalja bűnét. A darab végén szögletes mozdulatokkal, ám lendületesen indul bűnhődni. A Nyugatban Schöpflin Aladár írja az 1932-es májusi premieren bemutatkozó színésznőről:Muráti Liliben Bárdos, úgy látszik, megint egy színésznői tehetséget fedezett fel; a nagy vallomás konok arckifejezésében, merev mozdulataiban megadja az alak jellemrajzát. A rendező tanítása még érzik rajta, de a felszabadulásra való készség is. Ahogy a szülőitől, mikor a rendőrkapitány elvezeti, egy szokásszerű »kezitcsókolom«-mal elbúcsúzik, az az írónak, a színésznek egyaránt nagyon finom ötlete.Muráti Lili évtizedekkel később egy televíziós interjúban a Tűzmadárról szólva bevallja: úgy félt, hogy remegett a keze, ezért a háta mögött összefogta, és mozdulatlanul felelt partnereinek. Mellőzött minden patetikus színházi mozgást, széles gesztusokat. Muráti Lili évtizedekkel később elmondja majd: a drukk diktálta merevséget gondolták modernnek.Ám tanult abból, amit mások gondoltak róla.
Megértette a Tűzmadár végén elrebegett elköszönésének hatását is.
A szexuális szabadságot hirdető bakfis kezitcsókolomjának izgalmasságát. Nőként indul bűnhődni a szerelmi gyilkosságáért, miközben még csak nem is a bakfis búcsúzik, hanem az ártatlan, ártalmatlan kislány.

Azonosul, színesít

Bárdos Artúr 1932 őszétől ismét átveszi a már berlini tartózkodása előtt is általa vezetett Belvárosi Színház direktori posztját. Társulata örömmel tart vele.
A Belvárosi Színház épülete külsejében is karakteres teátrum. A Művész Színházzá átnevezett Folies Caprice orfeum ellenben még az után is őriz valamit sikamlós kisugárzásából, hogy átfestették a cégérét.
A Belvárosi Színház első előadása zárt körű. Ferdinand Bruckner Halálos ifjúság című darabját kizárólag a Belvárosi Színház Baráti Egyesületének tagjai tekinthetik meg. Az erotikus drámát ettől függetlenül hamarosan betiltja a rendőrség. Nem feltétlenül csak az erotikus vonatkozásai miatt.Bruckner még Németországban írta meg egy korábbi drámáját, amelynek címe: Die Rassen. Abban hangzott el a következő mondat:Ebben a pillanatban igazságról beszélni: nem német dolog.Színpadra is került, a mondatot vastapssal honorálta a német közönség, a szerző azonban jobbnak látta, ha a bemutató után Svájcba költözik.
A Halálos ifjúság ugyan másról szól, ám háttere a weimari köztársaság, s a szerző akkoriban már Magyarországon is szálka a kulturális ügyekben illetékes hivatalnokok szemében.A Halálos ifjúság hősei útkereső, olykor szélsőséges helyzetekbe, viszonyokba keveredő ifjak. A dráma a jelenből tekintve is merészen szól az élet kapujában álló generáció önemésztéséről.
Az 1932-es előadás zárt körű közönsége minden jelenetet vastapssal honorál – míg a rendőrkapitány be nem tiltja a darabot. A kritikusok is nagy elismeréssel írnak a látottakról. Muráti Lili Irén szerepét kapja a sokszálú sztoriban: egy nemiségtől lobogó, cselekményen keresztülrobogó, megfékezhetetlen, szexepiles nőt. Városszerte beszélik – hiába csak kiváltságosok látják ebben a szerepében –, hogy amit már a Tűzmadár is sejtetett, immár bizonyosság: Muráti Lili színre lépésével megteremtődött a modern lány hiteles színházi megtestesítője.Bárdos Artúr ezek után kizárólag olyan darabokban játszatja Muráti Lilit, amelyekben a pályakezdő színésznő megfelelhet mindannak, amit gondolnak róla. Amivel persze Muráti Lili is azonosulni tud, illetve képességesen színesíti a karaktereket.

Básti Lajos és Muráti Lili a 120-as tempó című 1937-es filmben.Forrás: wikipedia/Színházi Élet 1937/42

Ártatlan bestia

A Belvárosi Színház Muráti Lilire kigondolt darabjai olyanok, amilyenek. Voltaképpen mind erős kihívás a színésznek, ha bármit is el akar játszani. Muráti Lili olykor papírmasé figurákból teremt közönséget megríkató, megnevettető hús-vér személyiségeket.

Lakatos László Magas C című darabját 1933 elején mutatják be.
Hősnőjét, a világhírű énekesnőt, Honthy Hanna játssza. Hitelesen, ugyanis a világhírű énekesnő esetében minden hamis: parókája éppen úgy, mint a mosolya, a bevallott kora, ujjvégekig kisminkelt bőre.
Muráti Lili tizennyolc éves leányát alakítja, akit az énekesnő rendre letagad, vagy barátnőjeként, máskor barátnője leányaként mutatja be. Az énekesnő általában fiatalabb férfiakkal keveredik össze. Az egyikükbe beleszeret a leánya, s oda is adja magát neki. Az énekesnőben akkor felébred az anya.
A kritika elsősorban Muráti szép beszédét dicséri, s kiemelik anyjának tett síró-nevető vallomásának hitelességét, amely – mintegy a darab banalitásának ellenpontjaként – ösztönösen valódi.1933 tavaszán kerül színre Gáspár Margit Gáspár Miklós álnéven írt Rendkívüli kiadás című darabja. A szerző általában Max Brand-regények fordítójaként rejtőzködött másik és másnemű keresztnév mögött, de valamiért most is jobbnak látta elbújni.
A Rendkívüli kiadás története szerint egy dühöngő politikus (Beregi Oszkár) kutyakorbáccsal ront be egy szerkesztőségbe, hogy azzal álljon bosszút a személyét sértő cikk újságíróján. Azonban az újságíró egy szép fiatal lány (Muráti Lili). A politikus sosem nyilatkozik újságírónak, de akkor ott – kezében a lekonyult korbáccsal – a leány kérésére rászánja magát. Ám kiköti: csak a saját lakásán kerülhet rá sor. A lány elmegy a politikus lakására, aki igyekszik mielőbb magáévá tenni. A még érintetlen leánynak végül sikerül elmenekülnie – nem kevés lehetséges problémát hátrahagyva, melyeket majd a felbőszült politikus okozhat. Deus ex machina: a harmadik felvonásban a szép újságíró szerkesztője (Páger Antal) huszárvágással veszi elejét a bajnak, ugyanis sebtében eljegyzi a kolleginát.
A kritikák hangsúlyozzák, hogy Gáspár Miklós története nem éppen koherens színpadi mű, de azzal együtt kiemelik: Muráti tökéletesen használja kétarcúságát. Hitelesen vonakodó, egyben kacér. Elutasító és feltüzelő. Ártatlan bestia.1933 őszén a Vígszínház művészeti igazgatója átcsábítja Muráti Lilit a Bárdos Artúr színházánál jóval előkelőbb teátrumához. A színésznő első feladatában megtapasztalhatja: milyen közel vannak egymáshoz a színi világban az elismerő szavak és az olyan vélemények, amelyek a kukába vetnék a produkciót.

 

Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!