Éppen tíz éve annak, hogy három halálos áldozatot és több mint egy tucat sérültet követelt a Noise Night Life által szervezett buli, az alkalmi rendezvényhelyszínként működő West Balkánban a Nyugati téren, az egykori Skála Metró épületében.
A maximális létszámát 1500 főben meghatározó West Balkán szórakozóhelyre 2011. január 15-én szombaton, este 10 után közel 3000 fiatal próbált meg bejutni. A kapunyitás késett, a türelmetlen, zömmel 18 év alatti fiatalok feltorlódtak az épület bejáratánál, ezért a beengedők felgyorsították a beléptetést a partira. Közben a második emeleti ruhatárnál pánik tört ki, mert valaki késelést kiáltott, az ijedten menekülő tömeg pedig a lépcsőn találkozott a felfelé áramló fiatalokkal.
A csillapíthatatlan tömegpánikban két lányt és egy fiatal nőt gyakorlatilag eltapostak a menekülők, az áldozatoknak fulladás okozta halálát.
A helyszíni szemlén több, kéjgázként ismert nagyméretű dinitrogén-oxidos palackot találtak, amely az éjszakai életben olcsó partidrogként ismert.
Négy embert vádolt meg a bíróság halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel: Sz. Gy.-t, a West Balkán Kft. egyik ügyvezetőjét, K. T.-t, a „Noise Night Life"-bulik főszervezőjét, Cs. J. I.-t, a Diesel Music 2010 Kft. nevében eljáró rendezvényszervezőt, valamint H. I. F.-et, a biztonságért felelős cég illetékes biztonsági főnökét. Mind a négy vádlottat fogházbüntetésre ítélték: Sz. Gy. három év négy hónapot kapott, K. T. rendezvényszervező két év nyolc hónapot, míg Cs. I. rendezvényszervező három év négy hónapot, H. I. F.-et szintén két év nyolc hónapra ítélte el a bíróság, mindegyikük esetében az ítélet felének végrehajtását két évre felfüggesztették.
A tragédia után egy időre bezártak a szórakozóhelyek, a klubtulajdonosok érdekvédelmi szervezeteket alakítottak, hogy megoldást találjanak a gondokra. A kormány és a parlament gyorsan módosította az elavult szabályokat, hogy biztonságosabb legyen a bulizás.
A tragédia előtt egy alkalmi rendezvény esetében a szervezőnek bejelentési kötelezettsége volt: legkésőbb
15 nappal a rendezvény előtt le kellett adnia a megfelelő bejelentést az önkormányzathoz, a rendőrséghez és a tűzoltósághoz.
A rendezvény szervezője volt a felelős mindenért.
Ebben az esetben egyébként a szervező Noise Night Life még a bejelentést is elmulasztotta.
Az új jogszabály pontosan meghatározta és szigorította az alkalmi rendezvény fogalmát, és már nem csak bejelenteni kellett, hanem engedélyeztetni is.
Szigorodtak az ellenőrzések is: a zárt helyen tartott rendezvényeknél háromszáz résztvevő felett már biztonsági tervet kell készíteni, és sokkal gyakoribbak lettek az ellenőrzések is. A 14-18 év közötti fiatalok megkülönböztető karszalagot kell hogy viseljenek, és alkoholt nem fogyaszthatnak.
A korábbi ad hoc ellenőrzések helyett a rendezvényeket azóta rendszeresen ellenőrzik, legalább évi egyszer rendezvényen kívül és legalább évi két alkalommal rendezvény alatt, este 10 óra után.
Megkérdeztünk néhány klubvezetőt, hogy látják, hogyan változott a helyzet az elmúlt 10 évben.
Filep Ákos építész, aki több éve működtet klubokat a fővárosban, az Origo megkeresésére arról beszélt, hogy a kétezres évek közepén komoly változások történtek a klubok és a szórakozóhelyek életében.
„Szerintem addig hiba volt, hogy a szórakoztatóiparban és a vendéglátásban nem volt egyértelmű, egységes szabályozás, ez a West Balkán-tragédia után rendeződött.
Azóta például, nem lehet engedély nélkül kinyitni, a jogszabályok mentén való működés sokkal jobb lett. A önkormányzatoknak, szakhatóságoknak kiemelten fontos szerepe van a klubok működése során. Fontos a partneri viszony kiépítése és az együttműködés kialakítása.
Számunkra nehezíti a működést a gyorsan változó jogszabályok követése, de
a tragédia miatt hozott szabályok fontosak, hiszen ellenőrzés nélkül nincs szabálykövetés.
Háromszáz fő felett évente egyszer vagy kétszer este tíz után és ugyanennyi alkalommal üzemen kívül is kötelező a szakhatósági ellenőrzés" - taglalta a részleteket Filep.
A bulinegyed legrégebbi, egyben legismertebb romkocsmája, a Szimpla a Kazinczy utcában, 2019-ben összesen kétmillió látogatót vonzott - mondja a tulajdonos, Zsendovits Ábel. Ez a hely nem a legfiatalabb korosztály találkozóhelye, jellemzően a huszonéves vagy idősebb generációk látogatják őket, és nagyon sok a turista.
A tragédia egyik következménye, hogy azóta megszűntek a tinibulik a városban, de mint mondja, jellemzően zenés klubok sincsenek.
„A Noise Night Life parti után minden tulajdonos odáig jutott, hogy még egy ilyen bulit nem kockáztat meg: azon a bulin 10 emberből kilenc 18 éven aluli volt, a droghasználat pedig elképesztő mennyiségű.
Egészen más ennek a generációnak a bulizási szokása már, mint a korábbi generációké, és számunkra követhetetlenek azok a platformok is, amelyeken szervezik a partikat. A Szimpla soha nem volt nagy bulik helyszíne, mi üzletileg is a nagy átmenő forgalommal számolunk. A West Balkán katasztrófa után egy komoly revízió következett, eszerint korszerűbb tűzrendvédelmi berendezéssel kellett készülnünk, ahogy minden nagyobb vendéglátóhelynek" - tette hozzá.
Bár a West Balkán katasztrófája mentén hirtelen több érdekvédelmi szervezet létrejött a vendéglátóhelyek fenntartói számára, mára ezek nem mindegyike működik.
Az Egyesület a Kulturált és Biztonságos Szórakoztatásért (EKBSZ) a tragédia után hirtelen vagy negyven szórakozóhely-tulajdonost és buliszervezőt fogott össze, és igen erősen kritizálta a megváltozott jogszabályokat, mára azonban már nem is léteznek. A több mint huszonöt éves múlttal rendelkező szakmai szövetség, a Magyarországi Rendezvényszervezők és -Szolgáltatók Szövetsége alelnökét (MARESZ), Rókusfalvy Gábort kérdeztük meg arról, mi a tapasztalata a zenés-táncos szórakozóhelyek biztonságáról. Szerinte sokkal biztonságosabb a rendszer, részletszabályokban lehet finomítani.
„Van amikor indokolatlan mentőautónak egy rendezvényen állomásoznia, helyette inkább három orvosra lenne szükség. De lényeges, hogy egy metálkoncertre például ne ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, mint egy komolyzenei hangversenyre. Összességében tíz év tapasztalata rámutatott arra, hogy érdemes szofisztikálni a törvényt, és erről a rendezvényszervezők, klub- és vendéglátóhely-tulajdonosok között elkezdődött a párbeszéd. Segíti talán, hogy
a koronavírus-járvány miatt nem lehet most rendezvényeket tartani, így lehetőségünk nyílik átgondolni és megbeszélni a hiányosságokat.
A menekülési útvonal kérdését és azt is újra kell gondolni, hogy melyik rendezvényen hol érdemes meghúzni a létszámhatárokat. Tisztázni kell továbbá, hogy pontosan mi tartozik a zenés-táncos szórakozóhely kategóriába" - fogalmazott Rókusfalvy.
Mint mondta, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) fogja most össze a vendéglátóipari szektort, amely január 1-ével kiadott egy pontos és részletes módosítást az egyes szolgáltatási kategóriák jogszabályi meghatározásáról.
Az új szabályzat pontosan definiálja a büfé, a cukrászda, a kávézó, az italüzlet és bár, zenés-táncos szórakozóhely, a munkahelyi/közétkeztetést végző vendéglátóhely, gyorsétterem, rendezvényi étkeztetés, alkalmi vendéglátóhely kritériumait.
A rendszer 2021. január 1-jén hatályba lépett, eszerint a vendéglátó üzleteknek legkésőbb 2021. március 31-ig kell bejelenteniük a jegyzőnél az új besorolás szerinti változást.
Szóba került az is, hogy a bérbe adott helyek esetében felelős-e a bérbeadó az adott katasztrófáért, hiszen a törvény akkor is, és most is a szervező felelősségét állapította meg.
Rókusfalvy szerint kollektív felelősség terheli a szervezőt és a bérbeadót is, még ha az a jogszabály szerint a szervezőre is hárul.
A szórakozóhelyek üzemeltetőitől egyébként úgy tudjuk, hogy a kormányzati oldalról elindult egy egyeztetés a szakmával arról, hogy miként lehet még tovább tökéletesíteni a jogszabályokat.
Filep Ákos arra is kitért, hogy Budapesten a klubok hanyatlásának az időszakát éljük, ez akkor kezdődött, amikor ingyenes nyári szórakozóhelyek létesültek, melyek 5 hónapra gyakorlatilag ellehetetlenítették a klubokban a fizetős koncerteket. A kis klubok válsága általános jelenség ma az egész unió területén.
„A környezetet terhelik a klubok: zajjal, szeméttel, utcai dohányzással, randalírozással (megjegyzem, az elmúlt években jóval kevesebb az agresszió a bulikon, mint korábban volt). A fesztiválok közben elszívják az élőzenét, ami a klubokat életben tartaná.
Megváltoztak az emberek hétvégi szórakozási szokásai: nem koncertre mennek, hanem inni, beszélgetni, csajozni, pasizni. Az élőzenei kluboknak az új helyzetekre kell választ találni.
Mi lehet a megoldás, hogyan tarthatók fent a zenés klubok? Az Európai Unió egyik pályázata is erre irányult:
a klubok környezetével foglalkozni kell, és együtt kell működni a jogszabály alkotóival, javaslatot tenni a vonatkozó szabályok testre szabására.
Most jött el az ideje ennek" - állapította meg Filep.
Filep Ákos szerint újra lehetne gondolni a dohányzásról szóló szabályokat, lehetne dohányzó és nem dohányzó helyeket létrehozni. Zsendovits Ábel úgy látja, hogy mind a vendégek, mind a klubtulajdonosok nagyon jól fogadták a vendéglátóhelyek dohányzási tilalmáról szóló törvényt.
Nem számítottunk rá, hogy ilyen simán alkalmazkodnak az emberek a nemdohányzók védelmében hozott törvényhez. Még a dohányzóknál sem váltott ki akkora ellenállást, mint amire számítottam.
Tény azonban, hogy adódnak konfliktusok abból, hogy sokan kimennek cigizni az utcára. Éppen ezért a dohányzó zónák kialakítása előremutató lehetne."
A kis klubok hanyatlását hasonlóképp látja, a tragédia óta lényegében nem nyílt új klasszikus klub Budapesten. "A VIII. kerületben a Vajda utca 8-ban van egy engedélyezésen megakadt helyszín, de ezt leszámítva
a sokfunkciós kisebb vendéglátóhelyek halmaza a jellemző, illetve a fesztiválszezon viszi el a fókuszt.
Budapestnek az Akvárium, az A38 Hajó, a Barba Negra és a helyét kereső Dürer mellé nagyon hiányzik még legalább 2-3 nagyobb állandó helyszín, de sajnos alkalmas hely is alig akad, és üzletileg sem beszélhetünk aranybányáról az ilyen helyek tekintetében."
A tragédia kétségtelenül rámutatott egy új generáció megváltozott bulizási szokásaira, amivel az addigi fővárosi klubélet meghatározó alakjai nem találkoztak. Emlékezetes, hogy az Origónak adott korábbi interjúban a West Balkán vezetője azt mondta, soha nem tervezett tinibulit szervezni, a Noise Night Life szervezőit sem ismerte, azok kerülő úton - egy közös ismerős révén – jelentkeztek nála.
„Pár éve a legfiatalabb közönség még 18-22 éves volt, de olyan, hogy a célcsoport kifejezetten 16 éves, arról szó sem volt. Mi sem voltunk szentek 16 évesen, de az más, amikor egy koncertre belóg mondjuk ötven kiskorú, mint amikor kimondottan olyan bulit csinálnak, ahová több ezer 16-18 éves gyereket hívnak meg.
2010-ben már tömegével kerestek meg ilyen rendezvényekkel. Én meg mindet küldtem el, mert nekem nem kell, hogy kiskorúak legyenek ott. A Noise Night Life kerülő úton került hozzánk"
- fogalmazott 2012-ben a klubvezető.
Úgy tűnik, hogy a tizenévesek bulizási lehetőségei tabutémává lettek a tragédia nyomán, hiszen az általunk megkérdezett rendezvényesek zöme nem tud arról, volna- e ma kifejezetten számukra szervezett parti.
A budapesti Akvárium Klub vezetője, Lobenwein Norbert lapunknak arról beszélt, össze sem tudja hasonlítani a tragédia előtti és utáni időszakot a partifegyelmet illetően. "Az Akvárium jellemzően nem is bulikkal, hanem nappali rendezvényekkel szólítja meg ezt a korosztályt" - tette hozzá.
Még óvatosabb a fiatalokkal a pécsi Amper és a Pécsi Est Cafe vezetője, Gellai Gergő,
aki az előbbi elektronikus zenét játszó szórakozóhelyre egyáltalán nem enged be kiskorút, a koncertjeikre pedig 16 év alatt csak szülő jelenlétében jöhetnek be fiatalok bulizni, az előírt karszalag viselése mellett.
Gellai, aki a Music Hungary Szövetség zenei szakosztályának klubszekció vezetője, azt mondta, a kiskorúak szórakoztatása jelenleg szürke zóna, a tragédia óta az újabb generáció újabb elvárásaival nem tudnak mit kezdeni a klubvezetők.