Vannak, akik dolgoznak, emberi életet mentenek, és vannak, akik csak bírálnak, de nem segítenek

Szent Erzsébet szenvedélyesen szerette a világot, a férjét, és legfőképpen az Istent. Már életében szent asszonynak nevezték azért, amit a szegényekért és a betegekért tett. Az Ég tartja a Földet – ez a címe a Szent Erzsébet életéről szóló regénynek, amely a napokban jelent meg. Zsuffa Tünde, a könyv írója az Origónak azt mondta: Erzsébet kibékítette az apját – II. Andrást - a bátyjával, IV. Bélával. Megértette velük, hogy a bosszú nem vezet sehova, és bizonyítani próbálta, hogy nem a jólét, a vagyon vagy a hatalom birtoklása teszi az embert boldoggá. A könyv alapján Szikora Róbert zenés színdarabot ír. Az Origónak úgy fogalmazott: Szent Erzsébet életének legfőbb üzenete, hogy bármilyen ellenséges is a környezet, ki kell állni az elveink mellett – amelyek tiszták és őszinték. „Még ha nincs is melletted senki – ahogy Erzsébet mellett sem volt -, akkor is győzelemre lehet vinni a harcot a szeretet erejével és Isten kegyelmével" – hangsúlyozta Szikora Róbert. Interjú Zsuffa Tünde íróval és Szikora Róberttel.

Zsuffa Tünde az örök küzdelemről és a kortalan kibicekről

Eddigi regényeiben bátran nyúlt történelmünk fehér foltjaihoz, tabukat döntött le, sebeket tépett fel, és olyan témákat boncolgatott, amivel megosztotta a közvéleményt. Miért fordított hátat a 20. századnak és lépett vissza a középkorig - Szent Erzsébetig?

Tartottam a beskatulyázástól, attól, hogy kapok egy címkét, vagy egy polcot, amelyen a 20. században játszódó regényírók művei vannak, és idővel már a könyvem első lapjai után kitalálják az olvasók a történet végét. Nem akartam biztonsági játékot játszani, ki akartam lépni a komfortzónámból. Egyre többen olvasnak, egyre több meghívást kapok közönségtalálkozókra, de ha nem tudok megújulni, a történeteimnek hasonló a mondanivalója, és mindig ugyanabban a történelmi korban játszódik a cselekmény, előbb-utóbb unalmassá válhatnék. Nem akartam olyan kritikákat kapni, hogy a regényeim egy kaptafára készültek: már megint a XX. század, vagy már megint egy aktuálpolitikai téma, már megint kémek, háború...

Zsuffa Tünde, író Forrás: Ambrus Marcsi

A korábbi regényei közül az Ingeborgban, a Stasi kémnő történetében nagyon sok az áthallás a mai korunkra kivetítve, de a Hírek rabjai című könyve is bátor húzás volt, amelyben a bécsi menekültválságot dolgozta fel. A korszak változott, a szókimondó hangvétel és a tabudöntögető témafelvetés megmaradt?

A Hírek rabjait 2018 őszén fejeztem be, bemutattam, milyennek véltem a színfalak mögötti hatalmi játszmákat, hogy mennyire inog az osztrák koalíció, hiszen a kancellár nem bízik az alkancellárban, a belügyminiszterben pedig pláne nem, és előrehozott választások lesznek, mert a sajtó egy botrányt kirobbant. Erre mi történt? Pontosan ez, méghozzá egy éven belül. És sajnos egy bécsi terrort is előrevetítettem. Ez is bejött. Borítékolható volt.

Szent Erzsébet történetében is lesznek olyan helyzetek, fordulatok, amelyekből tanulhatunk ma is.

Természetesen itt is ragaszkodtam ahhoz a hangvételhez, amelyet már említett, amit megszokhattak tőlem az olvasók. Csak a korszak változott...

A középkor is tele volt árulással, trónviszályokkal, háborúkkal. Miért pont Szent Erzsébet lett az új regényének főszereplője?

Az élet alakította így. Onnan kezdeném, hogy bizonyos esetekben a szokások rabja vagyok. Eddigi regényeimet Bécsben írtam, többnyire éjszaka, vagy pedig a kedvenc kávéházamban, ugyanannál az asztalnál. Olyan voltam, mint a kisgyerek, aki a plüssmacija nélkül nem tud elaludni, és semmi nem pótolhatja azt. Két évvel ezelőtt hazaköltöztem a fiammal Budapestre. A plüssmacim Bécsben maradt, pedig az éjszakai sötétség itt is olyan, mint az osztrák fővárosban, és itt is vannak hangulatos kávézók. De nekem az kellett, ami hozzám nőtt. Nem tudtam írni, mintha megbénult volna bennem valami. Még a képzeletvilágom is eltűnt. Ezt hívják sivatagi vándorlásnak. Mész a nagy semmibe. Aztán érkezett egy felkérés, hogy írjak egy Szent Erzsébet-darabhoz forgatókönyvet.

Szikora Róbert állt ezzel elő, ugye?

Igen. 2020 első napján két újévi kéréssel érkezett Robi hozzánk. Az egyik a fiamhoz szólt, a másik nekem lett címezve. Még mindig nevetnem kell, ha felidézem azt a napot! A tizenhét éves fiam műkorcsolyázó. Robi azzal a javaslattal állt elő, hogy mivel már világversenyekre készül, fusson olyan zenére, ami egyedi és emlékezni fognak rá. Például a Jákob rabbira.

„Ki van zárva!"

- vágta rá Pepe. Robi pedig mintha meg sem hallotta volna, megígérte neki, hogy újrahangszereli a filmzenét. Aztán hozzám fordult és elárulta, évek óta arra készül, hogy színpadra vigye Szent Erzsébet történetét, már írt dalokat is, de szüksége van egy íróra. Ugyanazt a választ kapta tőlem, mint a fiamtól.

Szikora Róbert és Zsuffa Tünde, író Forrás: Ambrus Marcsi

Mégis elkészült a regény.

Az hagyján, de Pepe is a Jákob rabbira futja a programját, és Robi nem egyszer szétfagyott már a jégcsarnokban. De hogyan jutottunk el idáig? A tavaszi karantén kellett ehhez, hogy mindez megvalósuljon. Leeresztették a jeget és bezárták a kávéházakat, minket meg a lakásba. Jött a nagy csönd, és szó szerint az üresség, a kétségbeesés. Aztán megszólalt egy belső hang: már annyiszor kezdtem újra, már annyiszor felálltam, mikor padlóra kerültem, nehogy már feladjam!

A világ nem szűnt meg létezni, nem háborús helyzetben kell helytállnunk.

Az utcán nem járnak tankok, nem lőnek, nem kell rettegnünk légitámadásoktól, nem éhezünk, tudunk telefonálni, skype-on beszélgetni. Mindenre van megoldás! Jégpályát nem tudtam a nappaliban biztosítani, de tánctermet igen! Kipakoltunk minden bútort, felszedtük a szőnyegeket, és Pepe naponta 5-6 órát gyakorolt: táncolt, balettozott. Remekül megszervezték az online edzéseket. Én meg ismerkedni kezdtem Árpád-házi Szent Erzsébet korával. Muszáj volt, mert az égi jelekből érteni kell. Nemcsak Szikora Robi telefonált rám ugyanis ez időben, hanem bejött még egy felkérés: készül egy Szent-Erzsébet rajzfilm, kellene hozzá egy forgatókönyv. A magyar királylány ismét megtalált. Kötöttem vele egy egyezséget, kértem, ha azt akarja, írjak róla, mutassa meg nekem magát. Megmutatta. Egy éjszaka, a nagy semmi közepén ültem a parkettán, laptoppal az ölemben, és gépelni kezdtem egy történetet, amit fentről diktáltak nekem. Az ujjaim mozogtak, de a kezemet fentről vezették.

Az Ég tartja a Földet - megjelent a Szent Erzsébet életéről szóló könyv Forrás: Ambrus Marcsi

Erre utal a regény címe: Az Ég tartja a Földet?

Akár. És sok másra. A regényben a kicsi Erzsébet szájából hangzik el ez a mondat, amikor bátyjával, a későbbi IV. Béla királlyal játszik a réten. Egy nap látja, hogy az égből kinyúl egy kar és átöleli őket, vagyis az emberiséget. Ez egy vissza-visszatérő jelenet a magyar királylány életében.

Erzsébet egy hús-vér nő volt, nem egy mesefigura, és a története nem egy tündérmese, hanem a kőkemény valóság.

Királylánynak született, látomásai voltak, csodák történtek körülötte, tiszta, igaz hitével megváltoztatta a környezetét. Nem kímélte az élet, négyévesen apja, II. András udvarából a rideg, türingiai udvarba került, anyját meggyilkolták, trónviszályokat, hízelgő, korrupt főurak összeesküvéseit nézte végig, Wartburg várában pedig az ármánykodásokkal állt szemben. Erzsébet szenvedélyesen szerette a világot, a férjét, és legfőképpen az Istent. Már életében szent asszonynak nevezték azért, amit a szegényekért és a betegekért tett. Kibékítette az apját a bátyjával, IV. Bélával. Megértette velük, hogy a bosszú nem vezet sehova, és bizonyítani próbálta, hogy nem a jólét, a vagyon vagy a hatalom birtoklása teszi az embert boldoggá. Amikor Erzsébet férje, az őrgróf meghal, sógora kiűzi a szentet a három gyermekével az utcára. Az özvegy nem csügged, hite erősebb, mint valaha, hiszen látja az igazságot, kik a barátai, őszinte hívei. Azok árulják el, akiken korábban segített. Ugye, láttunk már olyat, hogy amikor valaki elveszíti a pozícióját és új szelek fújnak, sokan szélkakasként fordulnak el tőle, és ami a legrosszabb, kígyót-békát kiabálnak rá. Erre persze azok nem képesek, akik hiszik, az Ég tart bennünket. Ha ezt valaki egyszer megérzi, megváltozik az élete. Fontosnak tartom, hogy a hit csíráját minél előbb vessük el az utókor szívében.

Önnek ez sikerült?

Igen. De talán nem is nekem. A szüleim olyan örökséget hagytak rám, ami kihat a fiamra is. A hit ereje végtelen, ezt vallom, pedig néhányszor már meginogtam. Pepe azonban rendíthetetlen. Virágzik, amit elültettek benne.

A versenyek után ujját mindig az Ég felé mutatja, jelzi, a taps nemcsak neki szól, hiszen nem egyedül futott a jégen, valaki mellette van - és az a valaki felemeli.

Ez egy tizenhét éves fiú hitvallása.

"A versenyek után ujját mindig az Ég felé mutatja, jelzi, a taps nemcsak neki szól, hiszen nem egyedül futott a jégen, valaki mellette van." Forrás: Ambrus Marcsi

Mi Szent Erzsébet üzenete a mai kor számára, főleg a járvány idején?

Az emberi gyarlóság áll szemben az ő önzetlen nagyságával. Erzsébet nem csupán az őrgróf felesége volt és a szegények védelmezője, hanem amikor férje évekig háborúzott, ő lett a tartomány kormányzója. Új szerepköre nem torzította el személyiségét, és sem a tűzvész, sem a járvány nem törte meg, népe között igazi anyaként viselkedett, gondoskodott a rábízottakról. Persze a háttérben megbújtak az ellenlábasai, akik heccelték a népet, csak mert a hatalom kicsúszott a kezükből. Ők voltak azok a hangok, akik a mai világunkban is jelen vannak, de most az arctalan, álprofilok mögé bújó kibicek a feljelentgetők a beteges irományaikkal. Félelmet generálnak, rágalmaznak. A gyalázkodást, a rémhírek terjesztését magas fokon űzik.

Nagy a párhuzam a középkori járvány és a mostani járvány között. Vannak, akik dolgoznak, emberi életet mentenek, és vannak, akik csak bírálnak, segíteni sem segítenek, megoldást sem tudnak adni, de keresik az okokat, hogy Erzsébetbe belekössenek.

Zsuffa Tünde, író Forrás: Ambrus Marcsi

Az idő azonban Erzsébetet igazolta.

Pontosan. Őt emelték oltárra, és neve mindörökké fennmarad.

Akik el akarták gáncsolni, eltűntek, a nevüket - hiába vésették egykor márványtáblákba - a történelem fel sem jegyezte, vagy negatív példaként emlegeti őket.

Ez azért elég nagy áthallás a mai korra - remélem. Adva van egy határozott döntéshozó, erős egyéniség, érzékeny, finom lelkülettel. Az emberek szívében legyőzhetetlen. Erzsébet üzenete egyszerű: éljünk úgy, ahogy ő élt. Emberként az embertelenségben, és akkor nem fog rajtunk a gonoszság, az előítélet, a hazugság és az irigység.

Szikora Róbert: „Nem magunkért harcolunk, hanem másokért"

Ön szerint miért fontos ma beszélni Szent Erzsébetről?

Az idén rendezik meg Budapesten az Eucharisztikus Kongresszust – tavaly lett volna, de a járvány miatt elmaradt. 1938 óta nem gyűltek össze Magyarországon a világ keresztényei, katolikus vezetői, 2021-ben pedig itt találkoznak. Azt gondoltam, milyen szép lenne, ha valaki megemlékezne Magyarország egyik legemblematikusabb szentjéről, Árpád-házi Szent Erzsébetről. Milyen jó lenne, ha valaki hiteles forrásokra támaszkodva megírná a történetét. Ha pedig elkészülne ez a könyv, a hit indíttatására írnék belőle egy musicalt. Korábban már írtam két zenés színházi darabot. Az egyik a Katonadolog, a másik pedig a Macskafogó, amit már több százszor játszottak a Pesti Magyar Színházban, a Szegedi és a Pécsi Nemzeti Színházban. Szent Erzsébet történetén már több mint tíz éve gondolkodom – régóta érzem, hogy szeretnék musicalt írni az életéről, mert rendkívül fontos üzenete van a mai ember számára is. Két éve ismerkedtem meg Zsuffa Tünde íróval. Tudtam, hogy nagyon jó író, és megkérdeztem: nem akar-e írni egy olyan történetet, ami meglehet, hogy élete fő műve lesz. Mosolygott, és azt válaszolta, hogy erre most nincs ideje. Arra kértem, hogy kicsit olvasson Szent Erzsébetről, kutasson több, kevésbé ismert forrás után. Hónapok teltek el, amikor megcsörrent a telefonom. Tünde hívott, és könnyezve mondta, hogy megírja a könyvet. Azt hiszem, ihletett pillanat volt, amikor így döntött. A könyv pedig megszületett, és pontosan olyan lett, amilyennek gondoltam. A legrészletesebben járt utána egy több száz évvel ezelőtt élt ember történetének. Szent Erzsébetről valójában keveset tudunk, de az író a legelrejtettebb német kódexeket is felkutatta, hogy amit csak lehet, megtudjon erről a magyar szentről.

A történetből kiderül, hogy Erzsébet, II. András lánya hogyan kerül ki Türingiába, és hogyan válik szentté. Nem szentnek született ő sem, ahogy egyik szentünk sem. De az élete arról ad tanúbizonyságot, hogy a szeretetnek mekkora hatalma van. Hogy egy törékeny kislány hogyan küzd a szeretet erejével akkor, amikor mindenki ellene van.

Vagány magyar lány volt – gyönyörű teremtés, és a hiteles források szerint hihetetlenül jól lovagolt -, szíve minden szeretetével imádta a férjét, akit három gyerekkel ajándékozott meg. A férje halála után kiüldözték az udvarból. Ezután fordult a szegények felé. Segített nekik, ételt adott, szegénykórházakat alapított. Erzsébetet már életében is szentnek tartották. Azt gondoltam, hogy most van itt az ideje, hogy az egész világ előtt bemutassuk a mi Szent Erzsébetünket.

Szikora Róbert Forrás: Ambrus Marcsi

Említette, hogy a mai ember számára is van üzenete Szent Erzsébet életének. Hogyan látja, milyen tanulsággal bír ez az életút?

Ó, nagyon sok tanulsága van az ő életének. Egyrészt, hogy bármilyen ellenséges is a környezet, ki kell állni az elveink mellett – amelyek tiszták és őszinték. Még ha nincs is melletted senki – ahogy Erzsébet mellett sem volt -, akkor is győzelemre lehet vinni a harcot a szeretet erejével és Isten kegyelmével. Ezrek követték Erzsébetet. A történet több száz évvel ezelőtti, de ma is ugyanolyan értékeket hordoz. Nem szabad feladni a tiszta és őszinte elveinket. Ez persze triviálisnak hangozhat, de ez a legtisztább üzenet: előre kell menni, ha az ember szíve azt diktálja. Erzsébet egyik hitvallása ez volt:

az embernek, mint a gyertyának, el kell égni – de másokért való szolgálatban.

Nem magunkért harcolunk, hanem másokért. És a Jóisten ad társakat a harchoz.

A világ tudja, hogy Erzsébet magyar volt?

Sajnos nagyon sokan Türingiai Erzsébetként ismerik. Amíg élt, persze, zabolátlan magyar nőnek hívták. Nem kedvelték, mert nem a fő irányvonalat követte – az ő gondolkodása és tettei egészen más úton haladtak. Kicsit messzebbről kezdtem: 1974-től 1980-ig a Hungária együttessel a kenyerünk háromnegyedét az NDK-ban kerestük meg. Rengeteget turnéztunk ott – Türingia tartományban is. A Wartburg melletti Eisenach nevű városban bementem a templomba, és mindenhol azt lehetett olvasni a falakon belül, hogy ebben a városban lépett frigyre Erzsébet Lajossal, a türingiai tartománygróffal – így lett ő Türingiai Erzsébet. Ezért a legtöbben úgy tudják, hogy német. Hosszú idő volt, mire rájöttem, hogy ez az Erzsébet a mi magyar Árpád-házi Szent Erzsébetünk. Zavart, hogy kevesen tudják: ő valóban magyar volt.

Szikora Róbert és Zsuffa Tünde az Ég tartja a Földet című könyv bemutatóján Forrás: Ambrus Marcsi

Elhatározta, hogy musicalt ír a történetből. Hol tart a munkában?

Valójában már évekkel ezelőtt foglalkoztatott a gondolat – ahogy már említettem. Éppen ezért már akkor írtam néhány dalt, és a zenekarral felvételeket – úgynevezett demókat – is készítettünk. Vártam, hogy az Isten adjon partnereket a munkámhoz. Ez ugyanis nem úgy működik, mint egy beatzenekarnál, hogy megírom a dalt, a szöveget, elkészítjük a felvételt a zenekarral, és hadd menjen. Bár ott is kell az Égiek segítsége. A musical teljesen más. Tudom, hogy sok ember egyetértése kell ahhoz, hogy színpadra kerüljön egy zenés darab. Elsősorban producer kell, aki pénzt szerez a produkcióra, összeszedi a csapatot, akikkel színpadra lehet állítani a darabot. Megkeresi a színházat, a rendezőt, az énekeseket, színészeket. Én viszont nem ismerek senkit – teljesen fegyvertelen vagyok. Egy dologgal rendelkezünk: van egy gyönyörű történetünk.

Kiválogattam azokat a jeleneteket, amelyekhez dalokat képzelek el. Körülbelül 17-18 dal hangzik majd el a musicalben. Az érzelmeket mindig énekelve mondjuk el, az információkat, amelyek továbbviszik a történetet, prózában.

Szóval, ha lesz producer, lesz pénz, paripa, fegyver – ahogy mondani szokták -, és lesz színház, amely színpadra állítja a darabot, akkor tovább lehet álmodozni. Nagyon reménykedem, hogy bemutathatjuk majd a musicalt. De nem könnyű. Ez a műfaj rendkívül sokrétű munkát igényel, mire bemutatható lesz egy darab.

Forrás: Ambrus Marcsi

Van már ötlete, hogy ki játssza Szent Erzsébetet?

Ha a leendő producer megállapodik egy színházzal, akkor előfordulhat, hogy a színház a saját művészeit szerepelteti majd a darabban – ez természetes. Nekem van Szent Erzsébet szerepére egy jelöltem: Békefi Viktória. Ő énekelte fel az egyik dalomat a demóra, és úgy énekelt, hogy a földbe gyökerezett a lábam. Elképesztő, hogy micsoda tehetségek vannak ebben az országban. Viktória pedig elsőrangú énekes, fantasztikus hangja van. Ő tökéletes lenne Szent Erzsébet szerepére. Ő volt egyébként, aki 2019-ben megnyerte a TV2 Sztárban sztár leszek című műsorát. Szóval, nekem ő lenne a jelöltem a főszerepre. Persze, nagyon előreszaladtam. Nagyokat álmodom, aztán a Jóisten utat mutat, és meglátjuk, mi lesz belőle.