„Azt szeretném, hogy ne feltétlen azokat a zenekarokat hallják és lássák a Petőfi tévében és rádióban az emberek, akik fesztiválokon lépnek fel, hanem azok jelenjenek meg a fesztiválszínpadokon, akiket mi a Petőfi tévében és rádióban játszunk" – mondta Béli Ádám, a Petőfi tévé és a Petőfi Rádió csatornaigazgatója az Origónak. Hozzátette: szeretnének minél jobb kapcsolatot kiépíteni a könnyűzenei élet szereplőivel. „Nem zárkózik el sem a tévé sem a rádió az elefántcsonttornyába. Aki megkeres minket, annak válaszolunk." – mondta. Béli Ádám a Kaposvári Színiegyetemen végzett, játszott a Centrál Színházban, nagyjátékfilmben, aztán úgy döntött, mégis filmgyártással szeretne foglalkozni. „Éreztem valamiféle nyomást színészként, hogy oldalt kell választani. És többször éreztem azt is, hogy ha az én vidéki, alapvetően konzervatív identitásomat vállalva szeretnék dolgozni abban a közegben, amiben kezdtem a szakmát, akkor a közegellenállás összeroppant." A Petőfi tévé és rádió csatornaigazgatója beszélt terveiről, a Petőfi-projektről és arról is, hogyan működnek együtt a Petőfi Irodalmi Múzeummal. Interjú Béli Ádámmal.

Április elsejétől a Petőfi Tv, a Petőfi Rádió és az internetes tartalmak csatornaigazgatója lett. Milyen elképzelésekkel, tervekkel kezdte a munkát?

A szemeim előtt egy olyan több dimenziós mátrix lebeg, amelynek az egyes felületei tartalmi szempontból szorosan együttműködnek. A Petőfi Tv-nek és a Petőfi Rádiónak eddig is volt küldetése és célja, de talán a működésük hatásfokát növelni lehet azzal, hogy egy kézbe kerültek. Célunk az, hogy a közmédia eszköztárával láthatóvá és hallhatóvá tegyük azokat a kortárs popkulturális értékeket, amelyekben bővelkedünk a Kárpát-medencében. A kulturális értékeinket magam is és a csapatom is az egész Kárpát-medence értékeivel azonosítom. Magyarország meglehetősen főváros-centrikus, a legtöbb esemény Budapesten történik, de számos izgalmas tartalom születik egyéb magyarlakta területen is, és ezekre a helyekre mindenképpen el szeretnénk jutni. Közmédiásként nem az a feladatunk, hogy bekeretezünk bizonyos tartalmakat és tendenciákat, és elmondjuk arról, hogy az jó-e vagy rossz. Azt a gyakorlatot szeretném megvalósítani, hogy alternatívákat kínáljunk a normalitás szemszögéből közelítve. Nem a tartalom, hanem a formátum éri el elsősorban a célközönséget. Nem a meleg vizet akarom feltalálni, vannak már a piacon ismert formátumok – például a scripted reality vagy a vetélkedő. Ugyanakkor a mondanivaló szempontjából jó részük devianciát vagy negatív üzeneteket is közvetít. Mi olyan tartalmakkal szeretnénk megtölteni ezeket a formátumokat, amelyek valóban fontosak, értékesek. Természetesen a tévé és a rádió szempontjából központi elem a zene. A Petőfi Rádió a maga elérésével és méretével az egyik legnagyobb közmédiás felületünk. Nem érdemes semminek alárendelni, viszont érdemes hozzárendelni – például, amit az online oldalak és a televízió nyújtani tud. Ha röviden meg szeretném fogalmazni a célunkat, akkor azt mondom: ha néhány év múlva olyan előadókat látunk a fesztiválszínpadokon, akiket mi játszottunk vagy interjúvoltunk meg először, akkor azt gondolom, hogy jól végeztük a dolgunkat. Olyan zenei tartalmakkal szeretnénk foglalkozni, amelyet emberek írnak és nem algoritmusok. Szeretnénk minél jobb kapcsolatot kiépíteni a könnyűzenei élet szereplőivel. Azt szeretnénk, ha a hallgatók és a zenészek is számíthatnának ránk, számolnának velünk. Ehhez van felületünk, eszközparkunk, és tartalom is lesz bőven – egyebek mellett a Petőfi Irodalmi Múzeummal való együttműködés miatt is.

Béli Ádám, a Petőfi TV és Petőfi Rádió csatornaigazgatójafotó: Talán Csaba

Hogyan találják meg a vidéki, kárpát-medencei vagy akár budapesti zenekarokat? Mit kell tennie a zenekarnak, hogy felfigyeljen rá a Petőfi Rádió vagy a televízió?

Először is írjanak jó zenéket, amelyek szólnak valamiről. Felejtsék el a „brit tudósok által összeállított" konyhakész recepteket. Minden zenekar, zenész először találja meg a saját küldetését, ízét. Ha ez megvan, keressen minket. Azt szeretnénk, ha a Petőfi Tv, Rádió és felületei nem csak a magyar könnyűzene legnagyobb színpada lenne, hanem egyben a motorja is. Szeretnénk olyan küldetéseket is vállalni, mint a zenei utánpótlás támogatása, és itt fontos megemlíteni, hogy éppen ezért figyeljük a Hangfoglaló program munkáját, vagy a Petőfi Kulturális Ügynökség ügyeit, akik a remek könnyűzenei stratégia megvalósításáért felelnek, és ahol természetesen a tehetséggondozással is foglalkoznak. Az NKA és a PKÜ megteremti a feltételeket a tehetséges zenekaroknak – felkutatja az utánpótlást, próbatermet, fellépéseket biztosít, mi pedig hallhatóvá, láthatóvá tesszük őket a közmédiában és kommunikálunk az egyéb lehetőségekről. Az együttműködésünk ezen alapul majd. Persze, olvastam én is bizonyos „függetlenobjektív" sajtóorgánumokban híreket arról, hogy Demeter Szilárd ráteszi a kezét a Petőfi Rádióra és a Petőfi Tv-re, de ez nem igaz. Viszont összefogunk, együttműködünk és segítjük egymást. Azt gondolom mindezek mellett, hogy egyébként, nem kellene félteni annyira Szilárdtól a magyar kultúrát, látva az eredményeit. De a mi együttműködésünk alapvetően szakmai. A rádióért, a tévéért és a Petőfi online felületeiért én felelek, a közmédiát képviselem, sok minőségi tartalomra számítunk, amit feldolgozhatunk majd Szilárd és a popkulturális csapatának nagyon komoly szakmai munkájára alapozva. Szeretném, ha mindenki tudná, hogy lehet velünk beszélni. Aki megkeres minket, annak visszajelzünk. Nem zárkózik el sem a tévé, sem a rádió az elefántcsonttornyába. Azért is költözünk ki az A38 hajóra, hogy lássunk mi is újdonságokat, de láttassuk is magunkat, elérhetők legyünk a közönség számára.

Béli Ádám, a Petőfi TV és Petőfi Rádió csatornaigazgatójafotó: Talán Csaba

Jövőre elindítják a Petőfi-projektet is Petőfi születésének kétszázadik évfordulójára – szintén a PIM-mel, PKÜ-vel közösen. Miként emlékeznek meg a költőről?

Petőfi Sándor huszonhat évet élt, mégis korának meghatározó alakjává vált. Csinált színházat, kirobbantott forradalmat, szenvedélyesen harcolt a magyar szabadságért. Rövid életével kitörölhetetlen nyomot hagyott történelmi és kulturális emlékezetünkben, tetteivel példát mutathat a mostani fiataloknak is. A magyar költő abban a korszakban élt és alkotott, amikor megteremtődött a magyar anyanyelvi kultúra, létrejött a modern magyar nemzet. A Petőfi-projektet két évre tervezzük, 2022-ben kezdődik, és 2023 végéig tart majd, és nemcsak Petőfiről szól, hanem a koráról is. A PIM-mel együtt egy lelkes, hozzáértő csapat dolgozik majd a projekten. Átfogó vállalkozás lesz, ami nagyon izgalmas kulturális mátrixot hivatott felépíteni. Annak is van üzenetértéke, hogy alig harminckét évesen kerültem vezető pozícióba egy ilyen projekt kapcsán - nem titkolt szándék, hogy a fiatalokat szólítsuk meg a Petőfi-projekttel is. Nemcsak nézőként, hanem akár alkotóként is. De hosszú távú terveink is vannak – olyan szisztémákat igyekszünk kiépíteni, amely a projekt után is értékes kulturális tartalmakat szolgáltat majd. Számos új eszközt és tartalmat szeretnénk megjelentetni, amelyek eddig nem voltak a közmédiában. Sok izgalmas formátumot szeretnénk indítani, amelyek elsősorban zeneközpontúak lesznek. Fontosnak tartom, hogy legyen trendkritikai felületünk, de nem az értékítélet a fontos, hanem az, hogy tudjunk olyan alternatívákat nyújtani, amelyek a közmédia értékrendjével összhangban vannak. Egy rádió és egy zenés televízió esetében is meghatározó lehet persze az igazgató zenei ízlése. Megnyugtatnék mindenkit, hogy a csapatom és az én személyes zenei ízlésem minőségi gyökerekből táplálkozik. Tervezünk saját koncertsorozatot, elmegyünk, rögzítjük majd a koncerteket, és azokat műsorra tűzzük. Ezek tervezése mind folyamatban van. Nem hagyjuk cserben a divat és a technológia iránt érdeklődőket sem. Olyan alternatívákat kínálunk, ahol mindenki megtalálja a számára kedves műsort. Fikciós sorozatot is tervezünk, ahol - a „Netflix kultúra" elvárásrendszerétől elszakadva - nem derül ki majd senkiről az évad közepén, hogy transz- vagy homoszexuális, vagy nem kell felmentenünk a bűnei alól senkit pusztán azért, mert korábban nehéz élete volt. Olyan történeteket szeretnénk megmutatni, ahol az embereknek normális életük van, normális problémákkal küzdenek, és azokra keresnek normális megoldásokat. Ha például értékteremtő scripted realityben gondolkozunk, abban is olyan történetvezetést tudok elképzelni, ahol munkával, tehetséggel jutnak előre az emberek, közben szembesülnek az élet nehézségeivel, de ezeket konstruktív módon kezelik.

Béli Ádám, a Petőfi TV és Petőfi Rádió csatornaigazgatójafotó: Talán Csaba

A Kaposvári Színiegyetemen végzett. Hogyan jutott el idáig?

Nagyon sok véletlen és rengeteg munka vezetett addig, hogy most a Petőfi Tv és Petőfi Rádió csatornaigazgatója legyek. Kaposvár után a budapesti Centrál Színházhoz szerződtem. Ott egy évadot töltöttem, majd felvételt nyertem a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemre, dizájn- és művészetmenedzsment szakon kezdtem volna a tanulást, de belecsöppentem – mint színész – egy nagyjátékfilmbe. Később elvégeztem az egyetemet, ezzel párhuzamosan bedolgoztam magam a filmgyártásba, és fokozatosan leépítettem a színészi tevékenységemet.

Miért döntött így?

Úgy érzem, nem a megfelelő szellemi-ideológiai közegben kezdtem bele a szakmába. Éreztem valamiféle nyomást, hogy oldalt kell választani, és többször éreztem azt is, hogy ha az én vidéki, alapvetően konzervatív identitásomat vállalva szeretnék dolgozni abban a közegben, amiben kezdtem a szakmát, akkor a közegellenállás összeroppant. Ha pedig megpróbálok feloldódni, elveszítem önmagam. Voltak olyan pillanatok, amelyek szakmainak kellett volna lenniük, nem pedig szellemi-ideológiai pillanatoknak. El kellett döntenem, hogy ebbe a közegbe tartozónak vallom-e magam, vagy sem. Hálás vagyok utólag ennek a helyzetnek, mert megpróbált, és talán a határozott identitástudatomat ennek köszönhetem. Sosem gondoltam, hogy számomra a színház kizárólagos dolog. Sok minden érdekelt, kerestem újabb és újabb lehetőségeket. Sokszor előbb kaptam meg ezeket, mint ahogy megértem volna rá. Számtalanszor előfordult, hogy fel kellett nőnöm a feladatokhoz. De hálás vagyok azért is az Istennek, hogy mindig egyel nagyobb kabátot adott rám.

Béli Ádám, a Petőfi TV és Petőfi Rádió csatornaigazgatójafotó: Talán Csaba

Milyen feladatok, munkák voltak ezek?

Amikor színészként szerződtem a Veszettek című nagyjátékfilmre, halasztottam az egyetemen. De a forgatás 9 hónapot csúszott. Ott voltam munka és egyetemi státusz nélkül. Mondtam a producernek, hogy mindent megtettem, hogy a produkció egyeztethető legyen, most pedig szeretnék dolgozni. Mindegy, hogy mit – a filmgyártás nagyon érdekel, így azon belül bármit szívesen elvállalok. Két nap múlva megcsörrent a telefonom, rám bíztak egy könyvajánló-sorozatot, ami külső gyártású tévés produkció volt – a Duna Televízió tűzte műsorra. Forgattam egy pilot-adást, azt elfogadták, és elkezdődött a munka. Több mint háromszáz részt forgattunk le. Közben elkezdődtek a nagyjátékfilm munkái is, és az egyetemet is folytattam, bár akkor már tudtam, hogy alapvetően filmgyártással szeretnék majd foglalkozni. Aztán sorban kaptam a munkákat: az első filmes produkcióban gyártásvezető voltam, aztán már külföldi produkciókba is hívtak – szintén gyártásvezetőnek -, később önálló munkákban vettem részt producerként. A televízióba is úgy kerültem, hogy nem vezettem előtte soha műsort, de az első tévés műsorvezetői szereplésem országos adásban egy kétórás élő műsor volt. Aztán ott is jöttek sorban a feladatok, kihívások. Egyszer a Kossuth-díj átadást közvetítettem, majd egy úti filmet forgattam Böjte Csabával, aki a pápánál járt, és számos más munkáim voltak. Nagy bennem a megfelelni akarás, meglehetősen agilis vagyok, és elfogadtam még azokat a kihívásokat is, amelyekről nem is tudtam, hogy meg tudom csinálni. Ma már nem ijedek meg egyetlen feladattól sem.

Az eddigi tapasztalatait hogyan tudja hasznosítani az új feladatában?

Mindig ott bujkált az életemben a színház, a dizájn, a kultúra és a film között a zene is. Titkon mindig arra vágytam, hogy olyan munkám legyen, ahol zenével foglalkozhatok. Bárhová sodort az élet, mindig ott volt a zene is valahol, de nem tudtam hasznosítani a munkámban. A Petőfi Tv és a Petőfi Rádió vezetése egy megvalósult álom. Ha minden azért történt az életemben, hogy idáig eljussak, akkor minden pillanat megérte. A mostani feladatom sokrétű: kulturális, kommunikációs, művészi, projekt-menedzseri munka. És mindezek valahol megjelentek már az életem során, valamelyik munkámban. Úgy is fogalmazhatnék, hogy az eddigi szakmai munkám során eszközöket, információkat, tudást gyűjtöttem, hogy most teljes vértben dolgozhassak a televízióért és a rádióért.

Ennyi munka mellett mi az, ami feltölti?

Nem sok szabadidőm van mostanában. Ráadásul képtelen vagyok átkapcsolni más tévére vagy rádióra, folyamatosan a Petőfi műsorait hallgatom és nézem. De ha mégis adódik pihenőidő, akkor elmegyek a Lukács Fürdőbe, de nagyon szeretek horgászni is. A beteljesülés pedig az, hogy ha el is készíthetem a halat, amit fogok. Pezsgő kulturális közegben élek, hiszen a menyasszonyom – akit nyáron feleségül veszek – a Magyar Nemzeti Táncegyüttes hivatásos táncosa. Így ha elmegyek egy-egy előadásukra, amellett, hogy megnézem a kedvesemet a színpadon, jól szórakozom, és töltekezem a magyar kultúrával.