Szerencsés generáció tagja vagyok, a rendszerváltoztatás után megvalósíthattam álmaim

Káel Csaba interjú

„Életem felét a szocializmusban töltöttem, a másik felét pedig a rendszerváltoztatás után. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy tagja vagyok annak a generációnak, amely 1989 után megvalósíthatta álmait" – mondta Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója, aki június 8-án ünnepelte hatvanadik születésnapját. Arról is beszélt, hogy milyen innovatív fejlesztésekre, eredményekre büszke a Müpa az elmúlt években, milyen programokkal várják nyáron és a jövő évadban a közönséget, és milyen fontos lépések történetek a mozgóképipar területén. Interjú Káel Csabával.

Június 8-án ünnepelte hatvanadik születésnapját. Hogyan tekint vissza az elmúlt évtizedekre?

Maga az évszám elgondolkodtatja az embert. Az tudatosult bennem, hogy már túl vagyok az életem felén. De azon is elmélkedtem, hogy ez a hatvan év rendkívül érdekes, mert az egyik felét a szocializmusban töltöttem, a másikat pedig a rendszerváltoztatás után.

Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy résztvevője lehettem a rendszerváltoztatásnak, és tagja vagyok annak a generációnak, amely 1989 után megvalósíthatta az álmait, amelyeket a szocializmusban nem lehetett.

Magyarországon a rendszerváltoztatás után elindult az újjáépítés – ezt lehet reneszánszként is értelmezni. Ezt különösen azoknak a fiataloknak mondom, akik nem tudják ezt a különbséget értékelni, nem éltek a szocializmusban, nem éltek annak hazugságában, reménytelenségében. Nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy ennek a "reneszánsz-generációnak" lehetek a tagja, és dolgozhattunk – sőt, dolgozhatunk – Magyarország szellemi és környezeti újjáépítésében.

Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója Fotó: Hirling Bálint - Origo

Úgy tudom, hogy számos világsztár üzenetet küldött és megköszöntötte önt a születésnapján.

Végtelenül megható, hogy rengetegen üzentek valóban a világ minden pontjáról.

Például Jonas Kaufmann világhírű tenor, vagy korunk egyik legnagyobb drámai Wagner-szopránja, Iréne Theorin. Jókívánságát küldte el Alberto Veronesi, aki a Puccini Fesztivál főzeneigazgatója, vagy Plácido Domingo, ezenkívül néhány operaigazgató, fesztiváligazgató is felköszöntött.

Mindegyikükkel dolgoztam már együtt személyesen. Jóleső érzés, hogy értékelték a munkámat, és megmaradt a kapcsolat közöttünk, a figyelmességük pedig valóban megható. Visszautalnék a reneszánsz-gondolatmenethez: ez is éppen azt bizonyítja, hogy 1990 után Magyarország újjáépült, és folyamatosan épül, ezzel együtt a magyar kulturális élet is terjeszkedik a világban. Én ezekből az üzenetekből azt szűröm le, hogy sokan értékelik a világon a munkánkat, a magyar kultúrát. Olyan emberek, akik a világ kulturális életében nagy befolyással bírnak, vagy hatalmas sztárok, kiemelkedő művészek. Köszönöm nekik, hogy támogatják a munkámat.

Volt az üzenetek között különösen megható?

Összességében volt megható, hogy ennyien írtak, üzenetet küldtek. Különösen jóleső érzés volt, hogy Veronesi az üzenetében Liszt Szerelmi álmok című művéből játszott el egy részletet, azt küldte el. Iréne Theorin pedig egy svéd dallal köszöntött.

Vezérigazgatóként újabb ciklusra megkapta a folytatás lehetőségét, így a következő öt évben is irányítja majd az intézményt. Milyen fejlődésen ment keresztül a Müpa az elmúlt években, és milyen újításokat tervez?

A Müpa születésének gondolatától kezdve együtt élek ezzel a fantasztikus intézménnyel. A kétezres évek elején keresett fel Zoboki Gábor építész, hogy hogyan lehetne létrehozni egy ilyen típusú előadó-művészeti központot, hiszen akkor még Közép-Európában sem találtunk hasonló intézményt.

A Müpa létrejött, és már maga az épület is innováció volt.

Sokan kételkedtek a létjogosultságában, sikerében, mondván, messze van a belvárostól, így nem lehet életképes egy kulturális intézmény.

Müpa Forrás: Müpa - Rethey-Prikkel Tamás

Amikor átvettem a vezetését, nem volt kérdés, hogy melyek azok az innovatív megoldások, újítások, amelyek hiányoznak, és mely művészeti tartalmakkal lehetne bővíteni a programokat. Nagy szerencsém volt, hogy fantasztikus szakembergárda dolgozik a Müpában, hiszen – mivel évente közel ezerötszáz programunk van - az itt folyó munka elképesztő szervezést igényel. Hálás vagyok nekik, hogy mellettem vannak, és segítik a munkát. Az első időszakban sokat tanultunk a többiektől – a világ nagyjaitól -, hogy hogyan kell az intézményt vezetni. A kontinens legkiválóbb hangversenytermeit összefogó Európai Koncerttermek Szövetségének is tagja lettünk. Később azt vettük észre, hogy számos innovatív megoldást és formátumot mi vezettünk be először. Van például egy összetett rendszer, amely a közönségünk elérését menedzseli – ezt ebben a formában, Európában elsőként alkalmaztuk komolyzenei területen. Sokkal bátrabbak lettünk azon a téren is, hogy milyen koncerteket, programokat szervezzünk.

Áthoztuk például az operát a színházi környezetből a hangversenyterembe egy egészen különleges megoldással: lényegében új műfajt vezettünk be, ahol nem színházi díszletek vannak a színpadon, hanem jelzett, vetített vagy fényekkel létrehozott háttér.

A hangversenytermünk páratlan akusztikája pedig egészen különleges élményt nyújt a közönségünknek – a közvetlen operazene átélésének nagyobb teret biztosít.

Müpa Forrás: Müpa - Réthey-Prikkel Tamás

Több ismert operaelőadás után a nézők egy része azt mondta: nem is érezte eddig, hogy ez a zene mennyire intim, és egészen másként élték át az előadást, mint az Operában. Természetesen a szerző és a fellépők szándéka is mindig az, hogy a zene, az előadás intim és megindító legyen, de az tény, hogy az operaházakban nagyobb hangerővel kell játszani. Itt, a Müpa koncerttermében – amely a világ tíz legjobb akusztikájú termeinek egyike – tere van az intimitásnak.

A műfaji kínálatunk is bővült.

Eredetileg hat műfaj volt látható az intézményben, most tizenkettőnél tartunk. Az előadó-művészet teljes spektrumát kínáljuk: az újcirkusz, a film, a könnyűzene, az irodalom mellett képzőművészeti, valamint fotókiállítások is jelen vannak. Szintén újítás, hogy a műsoraink egyharmada gyermek- és ifjúsági program. Az elmúlt tizenhat évben felnőtt két generáció, akik számára mindennapi szükségletté vált a kultúra, hiszen egészen kisgyerekkoruk óta itt vannak, visszajárnak a Müpába, élvezik a művészetek minden irányát a szüleikkel együtt. Ők a jövőben is itt lesznek. Az egyetemistáknak is külön programokat kínálunk, és stratégiai partnerségben dolgozunk hazánk legjelentősebb egyetemeivel – ez azért is lényeges, mert a budapesti egyetemek nagy része térben is közel van az intézményünkhöz. A középiskolákkal és az általános iskolákkal is speciális partnerkapcsolatunk van. A Müpa hazánk egyik legkiemelkedőbb, nemzetközi szempontból is jelentős sikertörténete, látjuk, hogy döntéseink a régióban is meghatározóak: miközben folyamatosan figyeljük és értékeljük a nemzetközi tendenciákat, megoldásokat, büszkék vagyunk rá, hogy nem követjük, hanem formáljuk a trendeket a területen. Ez nagyszerű lehetőség, szép felelősség, ez a gondolat vezet engem, minket a következő ciklusban is.

Káel Csaba Fotó: Hirling Bálint - Origo

Melyek a Müpa legkedveltebb programjai?

Van két új, nagy fesztiválunk: a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek és a Liszt Ünnep ősszel. Terveink szerint jövő évtől nemcsak budapesti, hanem vidéki partnerekkel is dolgozunk majd, így lassan országos fesztivállá növi ki magát ez a két program.

A küldetésünk ugyanis az, hogy a minőségi kultúrát minél több emberhez eljuttassuk, e két új eseménysorozat ráadásul két kulturális világmárka, Liszt és Bartók alakja köré épül, ebben minden szempontból hatalmas perspektíva van: a kulturális és turisztika missziónk szempontjából egyaránt.

Év közben több kisebb fesztivált szervezünk: augusztusban a JazzTime, ősszel az Európa Hidak fesztivál várja a közönséget, de az év jeles napjaira is külön készülünk minden esztendőben. Így például az adventi, karácsonyi, újévi hangversenyek nagyon népszerűek. A Rising Stars nevű (ECHO) sorozatunk keretében minikoncerteket szervezünk az Európai Koncerttermek Szövetségének együttműködésével. Itt azokat a feltörekvő tehetségeket mutatjuk be, akik néhány év múlva már világsztárok lehetnek. Ennél a programnál lobbizunk, hogy magyar tehetségek is bekerülhessenek ebbe a komoly rangot jelentő válogatásba. A Jazz Showcase sorozatunkban tehetséges magyar jazz-zenészeket mutatunk be a régió és Európa szakemberei, és a nézők számára. A közönségünk szereti a Jazztavaszt és világszerte jegyzett, ikonikus eseménysorozattá vált a Budapesti Wagner-napok is – amelyet ma már a Dunaparti Bayreuth-nak hívnak, de természetesen van könnyűzenei fesztiválunk is.

Káel Csaba Fotó: Hirling Bálint - Origo

Mennyire viselte meg a világjárvány az intézményt?

Fontosnak tartottuk, hogy a krízisből lehetőséget kovácsoljunk, hogy a kreativitásunk a pandémia alatt is működjön. Mivel a kezdetektől a Müpa része egy kivételes felszereltségű, és kiváló szakemberekkel működő stúdió, és már tíz éve streamelünk előadásokat, így nem jelentett nehézséget átállni az online működésre. Először archív koncertfelvételeket streameltünk, aztán létrejött a Müpa Home, ahol bemutattuk az újabb felvételeinket, majd amikor már egy kicsit lehetett nyitni, akkor olyan előadásokat szerveztünk, ahol nem volt jelen még néző, de úgynevezett live-stream-ben, élőben közvetítettük a koncerteket-előadásokat a Müpa színpadairól. A digitális platformok segítségével, a közvetítéseken keresztül rengeteg emberhez juttattuk el a magyar kultúrát az országhatárokon innen és túl. Sőt,

tavaly júliusban kitaláltuk az autóshangversenyt is, megnyílt a Müpa autós „koncertmozija" - a zenekar a hangversenyteremben játszott, kint a parkolóban pedig kivetítettük a koncertet.

Tavaly ünnepeltük a Müpa tizenötödik születésnapját, amelyet a világjárvány felülírt, így nem sikerült úgy megtartani, ahogyan elképzeltük. De megszólítottunk kortárs alkotókat, hogy írjanak műveket erre az ünnepre. Később ezt kibővítettük, és lényegében meghirdettük Magyarország eddigi legnagyobb zeneműpályázatát. 258 pályamunka érkezett be 14 kategóriában, és 54 díjazott alkotás született. Ez fantasztikus muníció a jövőre nézve – nagy részüket a következő években be is mutatjuk.
Nézőink hálásak voltak, hogy nem hagytuk őket cserben, számos szívmelengető levelet kaptunk. Volt, aki azt írta, hogy otthon felvették az ünnepi ruhájukat – öltönyt, estélyi ruhát -, és úgy ültek le a számítógép elé, hogy megnézzék az online-előadást. Mintha csak a Müpába jöttek volna. Nagy dolog, és büszkén mondhatjuk, hogy nem csupán közönség, hanem közösség ez: benne vannak a Müpa fantasztikus látogatói, az itt fellépő művészek és a dolgozóink is. Ennek a közösségnek az erejét nagyszerűen érzékelteti, hogy a Müpa hűségprogramja például már 26 ezer tagot számlál.

Most hogyan lehet látogatni az intézményt?

A jelenleg hatályos szabályoknak megfelelően védettségi igazolvánnyal és személyi igazolvánnyal, és a közönségünk körében végzett kutatásinknak megfelelően, kéréseik mentén, a biztonságérzetüket erősítendő jelenleg maszkban lehet látogatni a rendezvényeinket. Operával, újcirkusszal, komolyzenével, jazz-zel indulunk, érkezik a New York-i Metropolitan Opera lett dívája, Elina Garanca és áriaestet ad. A Trumpetissimo esten a legjobb magyar trombitások állnak össze, az évadot pedig a jazzikon, Wynton Marsalis koncertje zárja. Augusztus 15-én egy igazi karmesterlegenda, Zubin Mehta érkezik a Maggio Musicale Fiorentino együttesével és Rudolf Buchbinder világhírű zongoristával. Augusztus 19-én újra lesz JazzTime, majd Puccini Toscájának koncertszerű előadásában énekel augusztus 29-én Anna Netrebko és Yusif Eyvazov.

Káel Csaba Fotó: Hirling Bálint - Origo

A jövő évadban milyen programokkal várják a közönséget?

Fantasztikus programkínálattal készülünk – reméljük, meg is valósulhat majd. Ősszel a Budapesti Fesztiválzenekarral közösen szervezett Európai Hidak sorozatban Budapestet Berlinnel kötjük össze. Előbb itt, a Müpában lesznek programok, majd kint, Berlinben. Többek között érkezik hozzánk a Bécsi Szimfonikusokkal Andrés Orozco-Estrada és Sarah Connolly, a Mariinszkij Színház Zenekarával Valerij Gergijev, a Berlini Német Szimfonikus Zenekarral Robin Ticciati és Leif Ove Andsnes, a Bécsi Filharmonikusokkal Thomas Adés látogat el a Müpába, a hazánkban első alkalommal fellépő Christian Thielemann pedig a Drezdai Staatskapellét vezényli majd.
A Müpa a Cziffra György-emlékév egyik kiemelt helyszíne: a zseniális művész emléke előtt, születésének 100. évfordulóján olyan kivételes alkotók tisztelegnek, mint a zongoravirtuóz Gyenyisz Macujev, valamint a Francia Rádió Filharmonikus Zenekara, amely Eötvös Péter Cziffra Psodia című művének ősbemutatójára készül. Először itt Budapesten, majd két nap múlva Párizsban mutatjuk be a művet. Az évad együttese ismét a Győri Balett lesz, hogy a járvány sújtotta évben elmaradt műveket megmutathassa a nézőknek a társulat. A Müpa 2021/2022-es évadának művésze a régizene műfajának egyik nemzetközileg is elismert csillaga, Baráth Emőke. Ő a szemünk láttára lett világklasszis művész, és ma már a világ egyik legkeresettebb énekese, aki ragyogó partnerekkel három koncertet ad majd a Müpában. Az új évadban sem változik, hogy az operától a táncművészeten, világzenén, könnyűzenén és újcirkuszon át az irodalomig minden műfajra komoly figyelmet fordítunk: érkezik többek közt Anoushka Shankar, a hússzoros Grammy-díjas dzsesszgitáros, Pat Metheny, visszatér Avishai Cohen és Jacob Collier is.

A filmipart mennyire érintette a világjárvány?

Magyarország jelenleg London után a második filmgyártó központ Európában, amely komoly bevételt jelent a magyar költségvetésben. A pandémia miatt a filmgyártás világszerte lényegesen visszaesett, ezért az egész ágazat felé komoly lépéseket kellett tennünk, hogy ne omoljon össze.

Büszke vagyok rá, hogy a filmipart minimális veszteség érte a Nemzeti Filmintézet rendkívüli intézkedéseinek köszönhetően: a stúdiókat nem kellett bezárni, a lehető leggyorsabban reagálva a rendkívüli helyzetre olyan szabályokat hoztunk, amelyek lehetővé tették a biztonságos forgatást.

Közvetlen támogatásokat is adtunk azoknak, akik elestek a bevételeiktől, a pályázatok is folyamatosak voltak a mozgóképes projektekre, több új pályázatot is kiírtunk. A Nemzeti Filmintézet 2020. január elsején indult, azóta egyben kezeli a mozifilmek támogatását és a tévés, illetve streaming felületekre készülő tartalmak támogatását is.

A járvány alatt létrehoztuk a FILMIO-t, a hiánypótló streaming platformot, ahol kizárólag magyar filmeket lehet nézni.

Felújított archív alkotásokkal és a közelmúlt sikerfilmjeivel indult a platform, ma már új filmek is vannak a kínálatban, egyre több olyan film lesz, melyek a mozi-, tévébemutató után a FILMIO-n lesznek először nézhetők. Óriási sikere van. Tavaly és idén is támogattuk azokat a forgalmazókat és mozikat, amelyek magyar filmeket vetítenek. Mivel fontos a közösségi filmélmény, szeptembertől elindítunk egy filmklubhálózatot először az egyetemeken, később vidéki helyszíneken, kultúrházakban is. Itt nemcsak közös filmnézésre lesz lehetőség, hanem utána arra is, hogy beszélgessenek a nézők a filmről akár az alkotókkal. A Müpában már korábban létrehoztuk a Müpamozit, ami szintén hasonló egy filmklubhoz, ennek a sikere bizonyítja, milyen nagy szükség van az ilyen típusú kezdeményezésekre, közösségekre. Nagy lendülettel megy a filmgyártás, mintegy 250 alkotás gyártása vagy előkészítése folyik, többek közt komoly történelmi filmek készülnek, ezt kiemelten fontosnak tartom, ugyanis a hatvanas években csak kis számban voltak jelen magyar történelmi témákat feldolgozó filmalkotások.

Az idén 120 éves a magyar film, ami azért is érdekes, mert maga a film megjelenése mindössze öt évvel korábbra tehető. Ez elképesztően ritka az egész világon.

A magyar film több hullámban volt világhírű, az egyetemes filmművészet meghatározója, és ne feledjük, az identitásunk miatt is fontosak a filmjeink, hiszen saját, közös történeteinket, szüleink, nagyszüleink életét mesélik el. Nagyon sok magyar film épült be az életünkbe, a gondolkodásunkba. Hány filmidézetet mondunk nap mint nap, amelyek régi alkotásokban hangzottak el?

A magyar film a kultúránk, identitásunk szerves része.

Történelemleckének is kiválóak: amikor a gyerekek megnéznek egy-egy régi magyar filmet, láthatják az adott kor érzéslenyomatát, gondolkodását. A Ludwig Múzeumban nyílik majd egy nagy ívű „120 éves a magyar film" kiállítás Nagylátószög címmel, és ezen felbátorodva tervezzük a Magyar Mozgókép Múzeumát, méltó és korszerű bemutatását 120 év, páratlan kultúrkincsének.

A héten pedig a Veszprém-Balaton-régióban zajlik a Magyar Mozgókép Fesztivál.

Szinte hihetetlen a hosszú hónapok elszigeteltségét és bezártságát követően, hogy újra alkalmunk van közösségi élményre, a közös mozizásra, és rögtön „négy nap mozi" várja a szakmát és a közönséget. Több mint egy évvel ezelőtt fogant meg az új magyar filmünnep gondolata.

A fő célunk az volt, hogy az elmúlt év mozgóképalkotásait minél szélesebb közönségnek mutathassuk be, miközben a szakmát egy új találkozóra hívjuk.

Kiváló partnerre találtunk ebben a Veszprém-Balaton 2023 - Európa Kulturális Fővárosa szervezőivel. Kivételes lehetőségnek tartom, hogy az egész mozgóképszakma együtt ünnepelhet és a közönség izgalmas műfajok között kalandozva fedezheti fel a magyar film újdonságait a csodálatos Veszprém-Balaton régió három városában. Balatonalmádiban a Wesselényi strandon, a Veszprémi várban és a füredi Tagore-sétányon is lesznek vetítések. Életműdíjjal ismerjük el Tordai Teri, Mécs Imre, Moór Mariann és Bereményi Géza munkásságát. Megemlékezünk Törőcsik Mariról, Jankovics Marcellről és Gyulai Líviuszról, és a 100 éve született Jancsó Miklósról is. Az első Magyar Mozgókép Fesztivált a Mozgókép Díjak gálája zárja, ahol 20 kategóriában tünteti ki a Magyar Filmakadémia a legjobb alkotásokat – a rendezvény a csodálatos Anna Grand Hotelben lesz Balatonfüreden.

NFI támogatással készül:

Hadik (mozifilm) – a magyar huszárvirtusról
A béke követei (mozifilm) – a trianoni békeszerződésről történelmi kontextusban
Katinka (mozifilm) – szárazon és vízen a magyar úszófenoménnal
Krisztus inge (mozifilm) – a hazai szerzetesrendek elleni brutális támadásról
Rákóczi (mozifilm) – a szabadságharcot vezető, legendás erdélyi fejedelemről
Semmelweis (mozifilm) – a világhírű magyar orvos, „az anyák megmentőjének" életéről

A mozifilmek mellett 207 tévében és streamingen bemutatandó alkotás készül. Néhány közülük:

13 nap (tévésorozat fejlesztésben) –1956 sorsfordító napjainak története
90 perc „szabadság" (dokumentumfilm) – a kommunista diktatúra és a ferencvárosi B-közép küzdelmeiről
Az Árpádok (tévésorozat fejlesztésben) – a magyar történelem kiemelkedő korszakának lélegzetelállítóan izgalmas évszázadairól
Bethlen István (történelmi dokumentumfilm) - Bethlen István életéről és politikai tevékenységéről, az ország két világháború közti történelméről
Digitális valóság (ismeretterjesztő film) – az okostelefon, mint XXI. századi találmány előnyeiről, hátrányairól
Frici és Aranka (tévéfilm) –Karinthy Frigyes és írótársai, feleségeik, szerelmeik izgalmas, összetett életéről és a máig ható nagy korszakáról
A Nap (tévésorozat fejlesztésben) – 1848. március 15-nek története
Az olasz futball magyar mesterei (ismeretterjesztő film) - négy tragikus sorsú magyar futballedzőről, akik az 1930-as években világbajnokot faragtak az olasz focistákból
A Táltoskirály birodalma (tévésorozat fejlesztésben) – IV. Bélának és lányainak, közöttük Szent Margitnak történetein keresztül a magyar állam második megalapításának korszakáról.