„Tevje, a tejesember alakjában az embert és az életszeretetet tartom a legfontosabbnak, amellyel maximálisan azonosulni tudok. Talán egyszerűen hangzik, de ahogyan öregszem, egyre inkább azt látom, hogy egyedül a szeretet visz előre"- fogalmazott az Origónak adott interjúban Földes Tamás az Operettszínház színésze a Hegedűs a háztetőn bemutatója után. Földes Tamás ősztől tanítani fog a Színház- és Filmművészeti Egyetem 15 év után induló musical- és operett szakán. Az Origónak azt is elmondta, egy percig nem habozott, hogy elvállalja-e a feladatot.

-A musical és az operett határterületén egyensúlyoz a Hegedűs a háztetőn. Nehezebb ettől játszani?


- Korai musicalről van szó. Számomra Tevje nagyon is színészbarát szerep, az énekes része pedig nem túl nehéz. Színészileg már bonyolultabb szerep. Számomra a darab attól is nagyon mai, mert a bizonytalanságot jeleníti meg. Nap, mint nap mi is egyensúlyozunk a háztetőn, hogy talpon tudjunk maradni. Egyre inkább erre megy a világ: nehéz a jó úton haladni, ami nem veszít el miket.
A korlátozások után, amikor a színházban elkezdtünk próbálni, a Nine musicallel indultunk. Úgy alakult, hogy nem tudtuk bemutatni, és május elején kezdtük el a Hegedűs a háztetőn című darabot. így a Margitszigetre is elviszünk két előadást, majd szeptembertől a színházban folytatjuk a most teltháznak örvendő darabot.

Földes Tamás: Bozsik Yvettel a mélyére mentünk a szerepnekFotó: Szabó Gábor - Origo

-Bozsik Yvette gondolkodása mennyiben frissíti fel a darabot?

-A lelki dimenziókat kezdtük boncolgatni, abból építettük fel. Nagyfokú szabadságot adott Yvette, de arra ügyelt, hogy a belső történéseket nagyon mélyen átbeszéljük, és ez szerintem egy nagyon jó módszer. Yvette mindent a spiritualitás felől közelít meg, ebben hasonlóak vagyunk.

-Új a szövegkönyv is: Orbán János Dénes fordításában kapott új életre a mű. Hogy fogadta ezt?


-A fő dal,  Ha én gazdag lennék.. okozta a nehézséget, hiszen az mindenkinek ott van a fejében, és azt valahogy át kell kattintani. A világ megy előre, változik és a darab is erről szól, akkor meg kell tudnunk újulni vele.

Földes Tamás: Fotosnak tartom, hogy tudjuk, honnan jöttünkFotó: Szabó Gábor - Origo


-Mennyire fontos önnek a hagyományhűség, ami a darab meghatározó gondolata?


-Érdekes, mert pont abban a korban nőttünk fel, amikor a hagyományok kezdtek figyelmen kívül maradni, hiszen a hagyomány a valláshoz kötődik és a múlt rendszerben ez tabu volt. De alapvetően nyitott embernek gondolom magam. A magyar történelem számomra mindig is fontos volt, vagyis, hogy tisztában legyek azzal, hogy honnan jöttünk. De a múlt tisztelete mellett muszáj a mára reflektálni mindeközben és azt nem mindig tudjuk a hagyományból kiindulva megtenni.


-Több gyermekes apuka, az egész darabon pedig átüt a mély és szenvedélyes apai szeretet.. Találkozott lányos apaként a darabban felmerülő elszakadás élményekkel?


-Minden lányos apánál az elengedés történet nagyon nehéz, de mindig olyan apa voltam, aki megpróbáltam egyenrangú társként kezelni a gyermekeimet. Ilyen sarkítva természetesen, mint Tevje története, nem találkoztam az elszakadási problémával. Ebben az előadásban nekem a legnagyobb üzenet, hogy ott vannak a hagyományok, amiket tisztelnünk kell. Amint említettem, a múltat, az őseinket és abból is építkezni. A változás természetes része az életünknek. Azonban az, hogy az újat jól tudjuk kezelni, a legfontosabb útmutató az a szeretet.

Földes Tamás: Lányos apaként megéltem az elszakadás nehézségeitFotó: Szabó Gábor - Origo

Jól szeretni, úgy, hogy nem magamat nézem, hanem a másikat fogadom el feltétel nélkül, az nagyon nehéz feladat.

- Mi van meg önben Tevje természettéből? 

-Megint visszatérünk a szeretethez, de ahogyan öregszem egyre inkább ezt látom minden megoldásának. Az, hogy Tevje attól tud fejlődni, továbblépni, hogy nagyfokú ember és életszeretet van benne, talán ami bennem is megvan. Ez a szeretet és maga Tevje viszi el az előadást.


-Nagyon nagy a sikere a darabnak és az önről szóló kritikák is elismerőek. Kapott maradandó visszajelzéseket? 


-Rosszul viselem a jó kritikát: zavarban vagyok tőle. Párom szerint ezzel a darabbal meg tudtam lepni. Csonka András olyan posztot tett ki a facebookra, ami nagyon ritka szakmán belül.


- Sok év után operett- és musicalszak indul a Színház és Filmművészeti Egyetemen. Nem habozott, amikor elvállalta a modellváltás után kialakult feszültség idején?

Földes Tamás: Fontos, hogy a zenés színházat átadjuk a jövendő generációknakFotó: Szabó Gábor - Origo

 


-Nem jelentett problémát. Noha anno prózai osztályban végeztem az életemet rátettem a zenés színházra. Nagyon fontos lett, nagyon szeretem. Rátettem, az életemet arra, hogy arra tudjam mozdítani, hogy jól csinálják ezt a műfajt. A főiskolán 15 éve volt utoljára ilyen operett musical szak. Hiányoltam mert muszáj, hogy legyen egy ilyen képzés. Nem gondolkodtam, hogy megszólnak, hogy elítél- e valaki emiatt, csak a cél érdekel. Szerencsére nem sok támadás ért, mondhatom minimális, de nem meg sem fordult a fejemben, hogy ne vállaljam el. Ha valami skrupulusom volt és van ezzel kapcsolatban, az a saját magam alkalmassága. Szerintem vezetni lehet a színészeket, tanítani aligha. Azt néztük a felvételin, hogy kik azok, akik erre nyitottak és szerencsére sokan vannak és szeretnének erre a szakra járni szép számmal.