Különleges előadással kedveskedik július 19-én a Gyulai Várszínház látogatóinak a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház társulata. Pozsgai Zsolt ZERGETÁNC c. színdarabját tavaly december közepén tervezte bemutatni a színház, Kálló Béla Jászai Mari-díjas színművész rendezésében, a vírushelyzet miatt azonban csak munkabemutatóra kerülhetett sor. A darabban Báthory Zsigmond és felesége, Mária Krisztina kapcsolata, valamint a kor diplomáciai és politikai bonyodalmai is fókuszba kerülnek. Az íróval, a dramaturggal és a rendezővel Láng D. István beszélgetett.

Zsigmond 1598. április negyedikére Gyulafehérvárra a rendeknek országgyűlést hirdetett, hogy ott lemondva a fejedelemségről, átadja Erdélyországot Rudolf császárnak... (Erdély öröksége, II. kötet, részlet)

- A darab ötlete akkor született meg bennem, amikor szóba került Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz - idézte fel Pozsgai Zsolt, a darab szerzője. - Engem az a helyzet igencsak emlékeztetett a Báthoryak és a bécsi udvar kapcsolatára. Kíváncsi voltam, hogy Mária Krisztina a maga kulturális történelmi hátterével hogyan tud együtt élni Báthory Zsigmonddal. Mire képes két gyökeresen eltérő kulturális háttérrel rendelkező ember? Az már csak hab a tortán, hogyha jön a szerelem, akkor az végletesen felülír mindent: történelmet, politikát, sorsokat - összegezte a szerző.

Szigeti Réka dramaturg elmondta, hogy azért lett a darab címe ZERGETÁNC, mert Mária Krisztina a leveleiben többször is írt a zergék különös násztáncáról az erdélyi havasokban. 
Nagy öröm volt látni a több hónapos munka eredményét, és örülök, hogy a gyulai várszínház lehetőséget biztosít a bemutatóra...  
- tette hozzá.

Jelenet a Zergetánc című előadásbólForrás: Udvari Kamaraszínház

Kálló Béla Jászai Mari-díjas színművész, az előadás rendezője elmondta, hogy a darab nem mindennapi kihívást jelentett számára. Másfél hónapos kutatómunka előzte meg a próbákat, hogy megismerje az adott történelmi kort. A visszajelzések nagyon pozitívak, és a darab akár sikertörténet is lehet. Szerinte ez a színmű arról szól, hogy egy olyan közép-európai térségben élünk, ahol különböző erős kulturális hatások érvényesülnek, nemritkán feszültségek alakulnak ki, és mégis együtt kell, hogy tudjanak élni. Megmutatja, hogy a székely kultúra és a Habsburg birodalmi kultúra hogyan tud, vagy hogyan nem tud együttműködni, vagy hogyan kényszerül mégis egy térségben megtalálni a kompromisszumok lehetőségét. 

Csodás csapat, embert próbáló próbák, fantasztikus munkabemutató! Igazi gyöngyszem ez a darab, óriási élmény volt együtt dolgozni a társulat valamennyi tagjával. Ahogy elnéztem a színészek csillogó szemét a ruhapróbán, volt bennem egy érzés, hogy Papp Janó díszlet- és jelmeztervező XVI. századból inspirálódott ruhakölteményeit a Habsburg-ház asszonyai is szívesen viselték volna - tette hozzá a rendező.

A színház művészeti vezetője, Andrási Attila megerősítette, hogy a Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház továbbra is mindent megtesz, hogy régi és új előadásaikkal folytassák ismeretterjesztő küldetésüket itthon és a határainkon túl. "Örömmel tölt el, hogy ismét nézők előtt játszhatunk a már megszokott budapesti helyszínünkön, a Pozsonyi úti altemplomban, és emellett folytatjuk vidékjáró turnéinkat is" - tette hozzá bizakodva a Jászai Mari-díjas író-rendező.

A Gyulai Várszínházi fellépés mellett július 17-én a Rákóczi Szövetség sátoraljaújhelyi táborában, a Kárpát-medencei tanárok táboroztatása keretében mutatják be Halottak Napjától Virágvasárnapig című előadásukat. Érdekesség, hogy új színész is fellép benne Korfanti Ferenc személyében, aki itt debütál az Udvari Kamaraszínházban, Szépvölgyi Aladár szerepében. 

Mária főhercegasszony szerepében Csomor Csillát és Bocskai István szerepében Szabó Sípos Barnabást láthatjukForrás: Udvari Kamaraszínház

ZERGETÁNC
MAGYAR KANIZSAI UDVARI KAMARASZÍNHÁZ
Július 19. (hétfő), 20:30
GYULAI Várszínpad

Szereplők: Báthory Zsigmond – Boros Ádám I Bocskai István – Szabó Sipos Barnabás I Krisztina főhercegnő – Stelly Zsófia I Mária főhercegasszony – Csomor Csilla I Carillo atya – Dóczy Péter I Maylád Margit – Tóth Zsuzsi I Hagymási Margit – Pap Katalin I Genga Simon – Kákonyi Tibor I Király Albert – Krizsik Alfonz / Csizmadia Gergely I Nagyon öreg ember – Krizsik Alfonz / Csizmadia Gergely I
Zenész, zeneszerző: Ábrahám Máté I Koreográfus: Varga Krisztina I Díszlet- és jelmeztervező: Papp Janó I Dramaturg: Szigeti Réka I
Rendezte: Kálló Béla Jászai Mari-díjas

A HÁTTÉR
A történelmi mű cselekményéről annyit, hogy ifjú Báthory Zsigmondról, Erdély választott fejedelméről szól, aki merész célokat tűz ki maga elé: Erdély haderejét egyesíteni Magyarország és Ausztria hatalmával a közös ellenség, a török szétzúzására... Az ifjú Báthory Zsigmondnak a törökkel való háborúskodása, számos politikai csatározása közepette a házasodásra is gondol. Mária Krisztinát, Károly főherceg leányát szándékozik elvenni, akit Bocskai István, a helyettese hoz el Grazból Erdélybe. Izgalmas történelmi helyzet, amelyből A Zergetánc c. előadásban egy soha be nem teljesült házasság szomorú története bontakozik ki, valamint személyes és közösségi tragédiák sora, amelyek nagyon messzire vezetnek. Ki nyeri ezt a játszmát, vagy lesz-e győztes egyáltalán?